A múlt elmúlt, figyelj a mára, a most

élhető pillanatára…2021.04.24. – 2016.04.24.

https://julamami.com Mihez képest, több vagy más.

Hát, most éppen ki a kijelölt hibás.

Tanulok, kint a Világban élők, sorszerű életéül.

Azzal, hogy Online vannak, a tanítványok engemet is,

tapasztalni, tovább fejlődni hagynak, hogy sokfelől vannak.

Otthon vagy, amikor a kicsiben már látod magadat,

nem mentél sehova, a Világ mégis ott van nálad.

El ne feledd, te is csak szeretetből vagy.

Rálátni a sok mindenre, a kiteljesedésre,

hiszen ők a saját sorsukat megismerni,

keresve az igazi, tehetséges önmagukat,

az összefüggésében látásom miatt jönnek el.

Azzal meg, az egyszerű életemből kilátni tanítanak,

pedig az egyszerű világomból, ki sem tettem a lábamat.

Sok mindenre lehetne figyelni emberek, hiszen látni tanít,

benneteket a lelketek, a szívetek, a gondolkodó agyatok,

mutatja, nap mint nap nektek, mint a két szemetek.

A testetekért tesztek,

a lelketeknek is megjárna,

már ma, halasztani nem jó,

mert közben, punnyadhatsz.

Mert az életetek kulcsa nálatok,

értetek, ott vannak benne a jelek,

 a csuklótokon is már, a tenyereiteken át.

Nem fordulna szembe, a szülővel a gyermeke,

ha ismernék egymást, őszintén beszélnék meg.

Hiszen rá kell ébredjenek, mindkettőjüknek,

egy a család, de a generációs jelük az saját.

 Egyéniségük szerint is, más ügyekben,

tisztán tapasztalva egyszerűen élni,

a lelküket, szívüket, döntéseiket,

megerősíteni, a hozottat,

fejlesztve élni jöttek.

S reménykednek,

hogy a hozzá,

nem értők,

a múltban,

hiányosan,

s esendően,

kapaszkodnak.

A tudatlanokban is,

erősíteni vélnék azt is,

amit, másoktól másoltak,

ami rég volt, az már nincs is.

Hiszen közben aki azt kapva,

hozta, fejlődik folyamatosan.

Már át is látnak, ki is hallanak,

megéreznek és nagyon sokan.

Látják az álságosok, trükkösök,

bugyrában már vergődve élni,

nem tudja már le sem fedni.

Hét generáción keresztüli,

rakhatja rá azt az övéire,

a szép és jó helyett,

úgy is lesz az emlegetve.

Becsüld meg a pillanatot,

amikor boldognak érzed,

magadat, mert egész életedre kihathat.

A sok – sok boldogulás pillanata átengedve,

a sejtjeiden megmarad az áhított rezgése,

s bevonzza újra és megint azt, rájössz,

hiába na, te is csak szeretetből vagy.

Ne mástól várjad a jót és a szépet,

magad csináld meg, a saját sorsodat.

Egy Haza ez csak egy, beletettük azt,

a szépet és jót, amit lehetett, nem is,

várunk mást mi sem, csak ugyanezeket.

Ha már megtanultál adni, s a fölösleged,

fölöslegéből, szívesen, lelkesen is teszed,

bizony nyugodtan gyakoroljad amikor lehet.

Átlátva, kihallva, megérezve nem árthatnak,

 már neked se, akik abban is csak hibát keresnek.

Hiszen az érzés, ami ott, akkor átáramlik benned,

ismerőssé teszi az alkalmas sejted, önmagadat, veled.

Jó egészséget jó emberek, tisztelettel, szeretettel lenni,

önvalótokat, a járható sorsotokat, időben megismerni,

nem több az annál, mintha egy feladat elfogyott,

oda is teszi az Isten, a következő lépcsőfokot.

Aki még a saját szintjét nem ismeri,

vajon minek alapján rendezi,

az életét, hogy intézi.

Ha nem ébredsz fel,

álmosan éled át az

egész életedet.

Mások megélik,

azt amit az Isten,

a sorsuk megadott.

Nincs nagy különbség,

csak a minőség, ahhoz,

hogy jól érezd magad,

a saját bőrödben, ah.

Nem a pénz teszi az

emberiest, persze,

jó ha van, hiszen,

szükséges az is.

Ahogy haladok,

nem szükséges a

 tanácsadó, neki.

Amiket gyakran

hallgatok, máris

pénzessé teszi.

Megspórolva

azt amit mások

 a tanácsaimért

ide és vissza,

megtesznek.

Tiszteletem,

annak, aki

nem veszi

el, akkor se,

ha ő meglátja

benne az üzletet.

Mire felébrednek

az emberek, már

jót kerestek rajtuk.

Remélem vannak ott

is szabályok és amikor

észlelik, jelzik, hogy

elvették azt tőlük.

Mit ér a védjegy,

ha magyar, nincs

mit tenni, addig.

Amíg nem tesznek

értünk, mert ahhoz

vannak szoktatva.

Feltétel nélküli a

bizalom, hinnye má, ah.

Persze, bocsánatot kérek.

Ami jó az egyik embernek, az

 nem biztos, hogy jó a másiknak.

Nem férünk bele egy sablonba,

na meg, ha, azt akarta volna, a

teremtő, sablonnal landolunk.

Nem úgy történt, viszont itt

van, a feltisztulás éve most,

a „most” háromtól – kilenc

hónap, a sorsolvasásban.

Megtanítom az eltelt,

vagy a várható idő,

távolságát, mint

egy matematikai

képletet megoldja.

Ha nincs energia,

más által, egy időre,
feltöltetni,
arra is rá lehet szokni,
nem természetes.

S majd mások

meg kinőnek,

oda, ahol,

soha semmi,

dolguk nem

is lett volna.

Tehetségeket

hozunk mind,

nem született

fölöslegesre

senki sem.

Ha nem

tanították,

hát tanuld meg.

Felnőttoktatásban,

Általános műveltséget

növelő „Tenyérolvasó”,

hogy megláthasd, azt is,

ami, másoknak látható.

Van egy alapozó része,

aztán van szintemelés,

annak tekintetében,

kinek mire van épp

szüksége, most.

Bezárkózhatsz,

befordulhatsz,

megkeseredhetsz,

inkább a megelőzésre

figyelj, megoldható ez,

ha még időben észleled.

Nem az én gondom az,

ha időben észlelem,

inkább azoké lesz,

akik nem észlelik.

Ennyivel tartozom

a Hazámnak, hát

megteszem érte,

mert szeretem.

Betanítanék,

olyan oktatót,

nevelőt, aki arra

érdemes, tanítaná.

Ott, ahol a szükség,

ahol én nem tehetem.

Tisztelettel élj, hogy

szerethető legyél.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

Julamami

 

 

Apám,

amikor ezt a levelet olvasod,

valószínűleg,

éppen vonatra szállok és a

 választott családom tagjaival elutazom.

Szerencsét próbálok velük együtt,

az előled eltitkolt szerelmem az ő lányuk.

Nehéz volt elfogadtatnom magamat velük,

amikor megtudták, hogy te vagy az én apám.

Nem értették mit keresek a legjobb iskoláimmal,

segédmunkásként, beállva robotolni közéjük.

Hiszen mindenki tudta, én vagyok a hatalmas

vagyonodnak az egyetlen várományosa.

Megszerettem őket apa, képzeld figyelnek

egymásra, érdekli őket a másik sorsa,

nem hagyják a bajban lévőt magára,

nem ártanának semmiért senkinek.

Megtanultam hordani a maltert,

a kezük alá dolgoztam apa,

jólesett, a fáradság is,

nem szomorkodtak.

Nem öleltél már régen meg apa,

azelőtt még kezet is ráztál velem,

mert akkor észrevetted volna,

kérgesek lettek a munkától, a kezeim,

gratulált is hozzá nekem a nagyapa.

Ők a  (nehéz pénzért) is,

ugyanúgy megdolgoztak,

megkeresték, az ellátását,

a szeretett családjuknak.

Itt már nincsen munka számunkra,

mindet egy kézre bíztál, feltételezted,

hogy ugyanúgy jár el, mint amikor kezdő voltál.

Nem vártad el  tőle, azt se, hogy minden jelentkezőnek adjon-e,

vagy kinek adjon és milyen munkát, nem tudta felmérni.

Ki az aki abban jól boldogulna és azt igényesen el is

végzi, a kezeiből jó minőségű munka jön-e ki.

Milyen munkát kinek adjon,

nem mondtad, szabadjára hagytad.

S akikre rábíztad, kiválogatják már azt is,

hogy a keveset fizetőt is ki kaphatja, apa.

Máshonnan hozzák a munkásokat apa,

aki itt él, az azt, hogy hol,

vagy van-e és milyen munka nem is tudja.

Sok jó szakember vegetál munka nélkül apa,

mert a Hazáját elhagyni nem akarja.

Meg azt sem elhinni, hogy nincs mire várnia.

Van olyan is, aki már, csak néz ki a fejéből,

nincs már benne a miért, a késztetés se apa.

Ahhoz is pénz kell, hogy elmenjenek máshova,

ha nincs rá pénzük, arra is vannak akiknek,

pont azáltal vannak kiszolgáltatva, apa.

Gyorsan a táskába gyömöszöli az összes,

otthon tartott pénzét az apa.

Rohan az aközben,

megérkezett taxihoz.

A fiú,

az indulás előtt a vonatablakból,

még körbenéz,

fáj a szíve, lelke,

szakad a könnye,

az apjáért, de megy a sorsa után.

Hányszor próbálkozott azzal,

hogy elmondja neki,

nem akarja azt amit,

az apja neki szánt,

se vezetni, se birtokolni.

A saját álmait szeretné megvalósítani,

régóta fontolgatja, el kellene az apjának mondania.

Tudja, hogy mennyi mindent feláldozott érte az apja,

mindig azt mondogatta, neked, érted teszem.

Most még nem érek rá, beszélgetni veled,

de majd, ha megöregszem lesz időm és elmesélem.

Ezt a döntését tegnap este, semmiképpen sem,

nem merte szemtől szembe,

elmondani az apjának.

Jó hangulatban voltak.

Olyan volt, mintha,

beszélgetnének,

de csak elbeszéltek egymás mellett.

Így inkább levelet hagyott hátra.

Most neki nem maradt már ideje,

megy a vonata, várja a választottja,

a jövőhöz vezető útjához siet.

Félt, hogy visszatartja,

nem engedi,

 nem volt elég erős hozzá,

nem akarta a fájdalmát látni,

vagy az apjában csalódni.

Egyszer csak látja,

rohannak az emberek,

mindenhonnan ugyanoda.

Az apja mindegyik kezében pénz van,

ki furcsán nézegeti,

ki boldogan odarohan.

Sírva könyörög, kínálja,

feléjük tartja, hol ide, hol oda.

Mint aki nincs magánál,

az arca olyan.

Vigyétek,

vegyétek,

csak ezt láttam,

mással nem is foglalkoztam régóta.

Ez lett a mindennél a legfontosabb,

már azt sem tudtam mennyim van,

ez itt még számolatlan.

Elveszítettem azt,

a legfontosabbat, ezek miatt

 a papírdarabok miatt nem értem rá, hát írásban

köszönt el, elutazott, szerető családot talált helyettem.

Az egyetlenem, aki miatt mindezt összegyűjtöttem,

ott megy a vonat,

amivel más országban,

másokkal keres boldogulást az egyetlen fiam.

https://julamami.com

Maradjon a FÖLD élhető… 2016.04.22. – 2020.10.20. https://julamami.com

2023.04.22. Heringes Árpádné prevenciós ev. PaksHergálHáz.

Tégy magadért,  2016.04.20.,

az Isten is megsegít, felismered,
azt is, majd a saját idődben.

Ismerem mint a tenyeremet,

valóban szüksége lenne

minden gondolkodónak

arra, hogy magyarázata

legyen a belső egyensúlyának.

Az egészséges körforgásunkat

megismerve, megtartható a

 lelki egyensúlyunk, hinnye.

Mindenkinek más az arra

megfelelő ideje, helye, a  sorsa

is megmutatná, ha azt már a

 tenyeréből olvasni is tudná.

Ez egy megerősítése annak

a belső kontrollunknak, ami

ugyan nem láthatóan hat,

viszont megérezzük mert

megelőző hatása lenne.

Hiszen ki tudja még úgy,

ahogy te,

mire van,

még szükséged ahhoz,

hogy jól menjen a sorsod.

Az élet szép, ha hallod már,

a lelkedben a csendzenéd,

kívánok mindenkinek, a

 jóhoz és a széphez

jó szerencsét.

Ne tőrje,

össze,

a

lelkét,

a szükség.

A hiábavalóság,

a mondvacsinált,

a sablon ami nincs is.

A múlt elmúlt, figyelj,

a mára, a most pillanatára,

a holnap a küszöbön úgy is,

megvár benned formálódik,

már a jövőképedet pulzálja,

a lelked, ritmust ad a szíved,

gondolkodva kontrollálja őket, az

 intelligens agyad, a lelkes éned az.

Az életed, a sorsod csak a tiéd, az nem

mindegy csak rálátsz-e a lehetőségeidre,

vagy megcsinálod a sorsod, az utadra lelve.

Az Isten adta Nép teremtette ez a Hazánk,

egyenként születtünk, saját sorsot hoztunk.

Ha bármilyen magasságokat is érsz el,

kérlek minden körülmények között,

maradj ember, jó minta legyél oda,

ahol hasonlóak az agyrezgések.

Értik egymást az emberek,

mert mindenki más és

más fontos feladatra

született, összeköti

őket a tisztelet,

a szeretet,

a tudás,

azt a,

ez igen,

íme hát, a jóérzésűek,

 jó minőséget adó sokasága.

Adjon az Isten minden földi jót,

jó szerencsét emberségesek,

az életünk, együtt, egymás mellett, szépen,

szívesen, lelkesen, a sorsunkat is megélve jobb.

Takarít a lélek, a szív, a gondolkodó agy, ez most a

 hirtelen jött gyors pörgésnek a következménye,

bizony az is lehet, hogy fájdalommal is járhat.

Aki már értője ezeknek megértő legyen

a többiekkel, tartásosan jó mintát adva,

 helyettük megoldani úgy sem tudja, azt a.

A belső egyensúlyod, tartásod maradjon meg,

csak egyszerűen legyél a családodnak, főzzél.

Vagy kenjél nekik, egy jó ízű zsíros kenyeret,

s az, hogy jól vannak, adja a tartásodat neked is.

S úgy nyújtsd a kezed, hogy azt belülről is átérzed,

adjon egészséges tartásos erőnlétet, tervezhető jövőt,

akkor is ha  nehéz átélni most az össze-vissza energiákat.

Az általános műveltséghez, sokat adhatna, most is, az önismeret, ami ezáltal, az önbecsülést is meghozza. A boldogulást adva, abban ami a saját sorsa és generációs feladata. Nem maradna hátra, teherként a következő generációnak. Mert, értően élnének, mindenki a saját szintjének megfelelően, egy családon belül is.

Feltaláltam valamit ami bizony sokat segíthetne az értőknek, hogy

adják tovább. Tiszteletem, a tehetségemből lett a hivatásom, ami által, adott lett, a napi, tapasztalatomból, az összefüggésében látás. Nem tehettem mást, mint megrajzoltam, egy napon, egy ritmusban, sokszorosan bizonyított, hitelesen oktathatóvá vált, az arra már érett embereknek, ez a tudás. Amit, a Hazánkban, a szülőhelyemen, ami a lakóhelyem maradt, fedeztem fel, sors és generációs feladatok. Más még nem tudja oktatni, miután megjött a vevője, eldönti, hány arra már érett embernek, az oktatását bízza rám, hogy azt, majd tovább oktatni, hitelesen tudják. Nem könnyű megtanulni, akkor sem, ha a saját családjában, szeretne tanácsot adni utána, ezáltal a tudás által, viszont, még mindenki azt mondta, hogy megéri.

https://julamami.com

Teljes-e az életed… 2021.04.19. – 2017.04.19. https://julamami.com

2023.04.19. Heringes Árpádné prevenciós ev. PaksHergálHáz.

Ide születtél…

2018.04.18.

2021.04.18.

https://julamami.com

Édes Hazánk Csodaszép,

kérlek ne menjél el tőlünk,

ne hagyjál el bennünket,

az Isten adta Népünket.

Benned van a reményünk.

Megbecsülünk, a szépre, s

csak a jóra, jár az eszünk.

Kitartunk melletted, ah,

ide születtünk, tisztelünk.

Olyan a rezgésed mint a

Hazádnak, azért fog el,

idegenben a bánat, ah.

Már Hazaszerető lettél,

 pedig, jól bánnak veled is,

ott ahova a megélhetésed

miatt, dolgozni elmentél.

Megszülettünk pont oda,

ahova tartozunk, fontos

ide teljesíteni nekünk.

Itt a saját Hazánkban,

ahhoz, hogy tudjuk,

mire vagyunk

képesek

máshol.

Ki miben

tehetséges,

abban tudna,

kiteljesedni itt.

A lehetőségét, a

  saját Hazájában,

lenne szükséges

megkapnia, hogy

érezze, otthon van.

Lehetne, a jó Hazája,

szépre, jóra oktatja,

taníttatja, hogy őt is,

minősítse, tegye, a

többletét majd ide.

Ha még sem át se,

összefüggésében

nem látja, hát nem

szabad felvállalnia.

Megtanulhatná mit

olvashat ki a saját

tenyeréből, mi az

ő sorsa a családja

felé a generációs

feladata, azt a.

Ne érje be azzal,

hogy punnyadhat.

Mint aki az álmait

készre teljesíthette.

Mert akkor kezdődne,

az Isten adta Népnek

a szolgálatába állhatna.

Megerősödhetne általa

az emberséges tartása.

Legyen előtte, az

a lehetőség, ami

megérinti az okos

agyát, haladjon,

menjen tovább.

Abból lehetne,

egy szép, szívesen,

lelkesen, gondolkodó

és folyamatosan bővülő

tiszta szavú tartásos Világ.

Akiknek van önismeretük,

azáltal önbecsülésük

és nem a

székeikhez

ragaszkodva élnek.

Vihesse hát haza, ah,

ha nélküle annyira fél.

A birtoklás is fontos érzés,

és mindannyiunknak, megnyugtató

az, ha biztonságban lehetünk, élhetünk.

Az a kontrollja mindezeknek, amikor

az Isten adta Nép jó minőségű életet

élhet, hiszen ide a Hazájába teremtett.

Ha nem számít, hogy végigdolgoztad az

életedet, a változásba pottyantál bele,

így nyugdíj helyett, aprópénzzel érd be.

A túlzóktól mentsen az Isten bennünket,

gépiesen potyog, a szájukból a pénz szava.

Végigjár a mindenevő, be is gyűjti, hinnye azt,

ami úgy gondolja ha lehetséges meg is jár neki.

Hiszen nekik nem jut eszükbe, hogy ahonnan

merítették, azt ami által sokszorozhatják. Ami van,

abból, vissza kellene pörgessen oda, jót és szépet, a jó

minőségű életéhez szükségeseket a Népnek, hogy az

egészséges egyensúly megmaradjon, kezelhető legyen.

A legsikeresebb időszakomban, ah, csináltam egy dombot,

oda a bérlemény mellé, közé, leraktam, a bevételemből, nap

mint nap, annyit amit jónak éreztem, a lelkem, szívem miatt.

Megkérdezte egy ember, ott elhaladva, miért teszem le oda,

a fémpénzeket, mondtam azért, hogy a lelkiismeretemnek

 eleget tegyek. Mert látja ott vannak, akiknek nincsen mit

csinálnia, este jól jönne nekik valamire, amit ide teszek.

Nem viszik el, ugyan már, hát ők figyelik messziről  azt.

Amikor kiköltöztem onnan, a dombocska eltűnt, nincs ott.

Sok mindent kellett átélnem ahhoz, hogy összefüggésében,

láthassam ezt a Világot, amit az én számomra feltárt az Isten.

Így aztán tapasztalt lettem, ezért jönnek a tanácsaimért ide,

messziről, meg is lepődöm, ha a közvetlen környezetemből.

Ahogy vándoroltam én az internet világában, meg kellett,

tanulnom, hogy előképzettség nélkül, hol van ott az előre.

Mit szükséges körbejárnom és miket ismételnem, hogy

a gondolkodó agyam rögzítse. Hiszen másban van az én

tehetségem, várom a lehetőségemet ahhoz, hogy fel

tudjam venni annak a ritmusát, amit ránk raktak.

Nem kérdezték, szeretnénk-e, nem készítettek

fel se, hogy mindaz amit ide tettek, mivel jár.

Rábízták mindenkire, ha nem bírja lemarad.

A megelőzésben találtam meg magamat,

pont azért tisztelnek meg, hogy mondjam

el, mit mutat a tenyerük. Mi lenne az amivel

átláthatóan boldogulhatnak, továbbra is az e,

az életritmusuknak  megfelelő, amiben vannak.

Nem üzleti tanácsokat kapnak, hiszen ők abban,

jól otthon vannak, sikeresek, a másik oldalra, ami

megtanulható kíváncsiak, két lábbal a földön járnak.

Nem egy lábon ugrálva próbálkoznak, azt teszik, amiben

tehetségesek, elérik a sokféle rálátásukkal, az ő sikerüket.

Összefüggésében látni, kihallani, megérezni, gondolkodva

dönteni, vajon eszébe jut-e a döntőknek, ha cselekednek.

Van-e abban aktuális felelős, vagy nem számít más, csak

ki éppen az erősebb hatású, ki szabja rövidre úgy, hogy

nincs mit kezdeni azzal, mert tejesen értelmetlen hat.

Úgy marad, nem járják körbe, nem elemzik ki sem,

haladnak tovább, s egy csomó sors marad védtelen.

Nem emlékezteti tán senki sem, adni születtünk mind,

ha azt teljesítettük, érdemben akkor haladhatunk tovább.

Mert nem lesz a tudáshoz alapja, ha tovább halad akkor is,

ha nincs hozzá a felelősségtudata, hatni fog az másokra.

Találkozom mostanában az interneten, azokkal a nem

kecsegtető kifejezésekkel, hogy az ön országában,

nem látható az, vagy az ön nyelvére nincs fordítás.

Nem tudom, kinek a bugyrában leledzenek ezek,

mert mentsvára annak az internet, aki már tudja.

Miben tehetséges, s ha a Hazájában nem találja,

a lehetőséget, hát kimegy a Világba, úgy, hogy ki

 sem tette a lábát, onnan ahol van, egyáltalán, ah.

Hirtelen mentettem ki magamat, a semmiből,

akkor, amikor látszatra volt az, ami nem volt,

tulajdonképpen azóta fejlődött fel ide, ahova.

Kipörgetve onnan azokat, akik gondolkodva

teszik, gyakorolják, ami a hivatásuk, hinnye.

Látszik ami látható, a tekinteten átható,

megmutatkozik, az igaz és a való, hahó.

Nézz magadban szét, látod milyen

szép, a lelkednek tiszta tükre, ah

mindannyian így születtünk.

Ebben nincs különbség,

ezt fontoljátok meg.

Mennyire tértek el,

 tőle, vissza út van-e.

Tanulj meg időben,

önmagad maradni, a

túl sokból, jó időben adni.

 Ne kelljen, alacsonyabban, a

saját szintednél, úgy beleadnod,

a közösbe, hogy mások veszik ki.

A felszínen maradásért küzdeni,

pedig felelősen élted az életed.

S mire észrevetted, odalett,

mások szerint döntöttek,

meg sem kérdeztek.

Szerencsés napot

kívánok emberiesek,

azon legyetek, hogy

hallják meg mi az ami

életszerű és mi nem.

Néma gyermeknek,

az anyja sem érti a

 szavát, mondják.

Kommunikálni,

kommunikálni,

kommunikálni.

Akkor tudod a

 miérteket, ha

belátod, hogy

alkalmazkodni

szükséges ahhoz,

ami élhető számodra.

Kiemelnek hát az emberek,

amikor eljutottál önmagadhoz.

Elfogadják azt, amiben jó vagy.

Ez egy élhetően szép folyamat.

Ha elfelejtetted volna, vagy

kinevelődött volna belőled,

tanulj meg adni még időben.

Ne kelljen elfogadnod, akkor is,

 ha nem szeretnéd azt megélni.

Körforgásban élünk, ha, a

 kötelességünket ismerve,

teljesítettünk s nem kapunk,

egyoldalúak is maradunk, ah.

Két lábon kellene álljunk.

Ha füleled, hogy ki mit

csinálhat, megkapod a

műsort, magadnak ártasz.

Az emberek tisztán jöttek,

az egészséges lelkük szerint

élik meg az életüket, hinnye.

Behúzott nyakkal fogsz járni,

észre sem veszed, meglátszik,

a tekinteteden, sunnyogó vagy.

Hát, mindennek két oldala van,

lásd meg, a kicsiben, azt a nagyot,

eljön a feltisztulás, hinnye, legott.

Az élet szép, ha hallod már a lelkedben

a csendzenéd, legyen ez a nap is szép, jó egészséget.

A belső egyensúlyból eredően egészségesként is lehet

élni, ha már felismerted a módját, a jótékony hatását a

megelőzésnek. Segíts magadon az Isten is megsegít,

gyakran éltem így. Ami segíthetett abban engem,

hogy megtaláltam az emberek tenyerében a

lelkes és racionális oldaluknak a rajzait.

Aminek következtében feltaláltam

és egy nap alatt egy ritmusban

lerajzoltam. Az oktatásom

azóta bizonyította, a

működőképes,

hiteles,

formáját.

Eladnám,

olyan embernek,

aki kitűnő az üzleti

életben, emberségesen.

Tiszteletem. Heringes Árpádné,

prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev.

Magyarországon, Paksról a Hergál Házból.

Szeretettel a Julamami.

Heringes Árpádné a Julamami.

Emberi méltóság, tartásos élet…

2017.04.17. – 2021.04.17.

Julamami Magyarosan Agyalósa. Napi 15 perc online agytorna. Heringes Árpádné Prevenciós Julamami védjegy. https://julamami.com

Eszembe jutott, hogy is volt ez kezdetben,

mi is mutathatta ezt az utat nekem.

Egy helyi újságnál kaptam

lehetőséget,

írjak cikkeket.

Sokat kaptam ott a

feladattól, az embereken

se lepődtem meg, hogy miért

nem láthatók, azok kívülről.

Egy másik hely által meg azt kaptam,

hogy ha jó vagy, az felbátoríthatja azokat,

akik nem tisztelnek, kihasználnak másokat.

Nehezen veszik az emberek tudomásul, hogy

nem akarsz semmi mást, mint amit mutatsz.

Minden ilyen embernek meg kell tanulnia,

kezelni ezeket a helyzeteket, hogy ne

okozzon magának túl nagy károkat.

Viszont ne kelljen megváltoznia

se, maradhasson abban, mint

amiért olyannak született.

A generációs feladatát,

ismernie lehetne

mindenkinek,

  hiszen ott vannak,

a saját tenyereinkben.

Tartást ad, ha más nincs,

a sorsod beleírta az Isten,

hogy ne kallódj el végleg.

Nehéz megtanulnod azt,

is, hogy keresd meg ami

mögötte van, ne hidd el

 addig, amit látsz, kontrolláld is.

Ki ne billenjél azáltal, az

egészséges egyensúlyodból.

A könnyebbnek látszóval

rád rakhatják a nehezéket.

Amikor azt érzed kinötted,

az alázatról el ne feledkezz.

A  régiben elérted a legedet,

ha az újat meg sem alapozod,

 tudatlanul lépnél abba bele.

Alázat halmazom is lett, ezzel

a hivatással, csak köszönhetem

az Istennek, az érkező embereknek,

a tudásomat adtam, jöttek és megtiszteltek.

27. éve, hogy a tehetségem általi,
napi tapasztaltaim, a tanultak,

itt vannak nálam, átformáltak,
emberileg is sokat adtak.

Továbbadnám szépen lassan elültetném azt,

amire lenne igénye az embereknek, hiszen itt

tapasztaltam, tanultam meg. Hát a Hazámban

szeretném továbbadni, tudom, különösen

nagy szükség van ezekre a rálátásokra.

Más szemszögből is látásokra, hozzá

adva a saját tudásaikhoz, ez egyfajta

kibővíthető tudás folyamat, halmaz.

A végeredménye az összefüggésében

látása annak, ami eddig nem volt meg.

Szintváltás, racionálisan is lelkesen,

a gondolkodó agy ne egyedül döntsön,

legyen segítségére mind a két oldalunk.

Hiszen két oldalunk teremtődött nekünk,

akkor is, ha nagyon sokan még tagadják azt,

hogy hiányozna nekik, valami fontos most.

Megtanulni újra tisztelni egymást úgy is,

hogy más nézeteket vall, más helyről jön.

Kapott vagy nem kapott jó nevelést,

vagy rosszul sült el, az a költséges

neveltetés, mert nem illet oda.

Az alázat a kulcsa mindennek,

vagy van, vagy nincsen addig,

amíg a teremtő ahhoz is segíti.

Vannak akik kifejezetten már rá

vannak kattanva azokra, akiknél

látják a gyengeségnek hittet, az

intelligencia nekik nem tetszik.

Mert nem tudnak mit kezdeni

azzal, hogy nem akarhatnak

jót akkor is, ha a többiek,

csak nyomják azt a régit.

A megkopottat, a hiányt

rezgőt, vagy alapban,

a régen is rosszat, de

nem változtatnak.

Hiszen nincs meg

bennük a lelkes,

szíves, oldaluk léte. Ahhoz se a

kellő tudásuk, sem

rálátásuk nincs arra.

A múlt már elmúlt,

gondolj a mára,

a most fontos

pillanatára,

a holnap, a

küszöbödön

úgyis megvár majd.

Különös oktatás, nevelés, az önismeretért.

Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/.

Neked akinek már régóta beérett rá a jellemed,

vagy nektek, akiknek vannak hatásaik oda, ahol

a pénz forrása és megnyerik és megveszik.

Megtanítok rá, a megegyezés szerint,

sok arra érdemes embert,

betanítom azokat, akik

majd őket is segíthetik.

Nem könnyű megtanulni,

de megéri általa, a saját szintekre

kerülve segíteni, a megfelelő szintjükre

a többieket. A saját idejükben, ők is segíthessenek azzal,

ahogy felértek azzal, a jól működő, saját szintjükre.

Ahogy látom mindenki fejlődni született és szeretne,
talán, csupán, nem lát rá, a lehetőségekre.

Eladnám, a feltisztult tudásom továbbadásra megérett

gyümölcsét, azt terveztem, hogy még ebben az évben.

Magyarországon születtem, itt élek, ide szántam ezt,

ha mégsem tudom úgy megoldani, ahogy szeretném,

hát eladom oda, ahol megbecsülik jól megérdemelten.

Tisztelet, megbecsülés, tartás is, legyen ottan bőven,

 vihessenek belőle, az érkezők, onnan mind kimenőben.

Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel a Julamami.

Jula ahogy az apám hívott, mami ahogy a lelkükben még gyermekek szólítottak. Julamami védjegy, a 2010. évtől, Heringes Árpádné nevemen van. Tiszteletem.

 

 

 

Amikor ráébredsz… 2021.06.15.  –

2016.04.15. https://julamami.com

Amikor ráébredsz a valóságra,

ne uraljon el tőle a bánat,

úgy lépj előre, hogy a jövőd,

majd megveregethesse a vállad.

Nem ártva, se bántva és magadra

is jól vigyázva boldogulhatnál.

Ha a saját sorsodhoz és  a

nagy Világhoz igyekeznél,

alázattal alkalmazkodni.

megtartva mindazt,
amiért megdolgoztál.
Ami az emberséges tartásodat adja,
amit a Hazánkba bele teremtettél,
hogy amikor szükséged lesz arra,
abban a minőségben, azt meg is kapjad.

Ha magasabbra vágytál a

 sorsszerű lehetőségeidnél,

bizony visszavisz az életed,

oda, ahol azt megugrottad,
hogy  kezd el még egyszer,

ahányszor az szükséges.

Van közöttetek sok, aki

tán már abból is merítve,

amit régen tőlem hallott,

boldogulva, visszanézve,

tán megemeli már a kalapot.

Mindazok előtt akiktől látta a

jó, a működőképes  mintákat  és a

 saját életében is alkalmazhatott.

Nem fértem bele a sablonba, így a

mellettem kiállásról, az oktatásomnak, az
a fejlesztésére szolgáló,
online eszközeihez való támogatásról, a jó

lehetőségeimről még ígéreteket, sem hallottam.

Így, hát, teljesítések felém nem voltak,
s lám pénz, az aprócska nyugdíjamnak a rendezésére, se jutott.

Csupán azért szólnék most, hogy mástól  ezt nem

tudják megtanulni. Azért szeretném az ebben

tehetségeseknek a tudásomat, a feltaláltamat

átadni addig, amíg van értelme megelőzésként, ah.

Nem tudtam pénzben meggazdagodni, mert a lelkem,

a szívem, a gondolkodó agyam, nem engedte meg nekem.

Ah, hiszen nem egyoldalúnak születtünk, emberséges maradok,
annak hiányával, nem lehet, hitelesen, jó minőséget nyújtani.

Így hát nem számolnak velem, se ide, sem oda nem tartozom,

mert csak a pénzbeni gazdagságról  szól most és minden,  ah,

miközben itt is ott is oktatok. A megszokott módokon,
Online elérhető, már nem,
helyette, a +36302470589, telefonom által, vagyok.

Az első hét év rengeteg tapasztalatot adott,

nem lettem olyan mint egy robot, leginkább,

a tapasztaltjaimból és az elméletté lett,
a megrajzolt, 153 oldalaim által,
minden apró részletet, betanítok és átadok.

Összefüggésében látni tanítom az egészet,

azoknak, akik megtisztelnek, mert beértek.

Megláttatni, kihallani, a belső kontrolljukat,
működésében megláttatni oktatom.

Ah, a nehézségek sűrűjében, a saját szinteden,

egészen mást lát a szemed, gondol ki az agyad.

A saját idődben, kihallod már, a kommunikációkból,
az emberiesek, által, a számodra, segítő mondatot.

Mert miután már szembesülsz a saját igazságoddal,

az már addigra,

befejezett tény is lett,

visszafordítani nem lehet.

Vigyázz, hogy mit kívánsz,

mert ha teljesülhet az, hát neked is

bizonyára, kihat a saját életedre, hinnye.

Van az Isten, megtudja mindenki, azt időben.

Miközben már, a sorsodat is élhetnéd,

kavarogsz csak körbe – körbe ismételve,

nem haladva egy arasznyit sem előre.

A sorsomat már magam igazítgatom,

a várakoztatásban se sérüljenek meg,

őket már abban eligazodni oktatom.

A leolvasott generációs feladataikat,

számukra is, emberies nyelvre fordítom.

Várakozom, hogy valaki már rálásson,

mekkora segítség lenne, ez a tudásom,

a gyermekek szüleinek, fiataloknak.

Ah, a megelőzésben tapasztalok,

naponta átmegy rajtam annak

az energiája, amiben akkor

éppen megelőzőként

 azáltal benne is vagyok.

Ha megtisztelnek oktatom,

nem várhatom senkitől sem,

hogy kiálljon a jóban mellettem.

Reménykedem, hogy át tudom adni,

ezt a tartást, emberséget megtartó és

az egyeneshez visszaigazító tudásomat,

miután eladtam, az arra érett igényeseknek.

Oktathatnák tovább, vigyék be oda,

ahol nagy szükség lenne már

rá régóta, emberesedjenek,

általa, az arra érdemesek.

Várakozni is lehet, ha tudják,

hogy mire várakoznak, hinnye.

Na hiszen, amikor ráébrednek,

az emberek, hogy számukra is ott,
volt a lehetőség, hogy időben tegyék meg, a

 generációs feladataikat

is teljesíteniük, lehetett volna, ah.

Kivirulhat az orcájuk, az
oktatásom közben, amikor rájönnek,
csak a múltnak lett vége,
a teljesítésükhöz a lehetőségük, még adott .

Ha nehézségek között is,

de utána, már tartásossá, lehetnek.

Jót formáló a belső tartásuk, erősödik

az emberi méltóságuk is, mert szíves, lelkes,

gondolkodókként, az élhetőkről, a jókról döntenek.

Tartásosként, emberségesek, s az a külső tartásukra is hat,

jó minták lehetnek. A nehézben is kitartó, szorgalmukkal,
az átadhatóan jó minőségű, szaktudásukkal, az alkotásaikkal,
az oktatásuknak, a nevelésüknek, a láthatóan jó minősége, által.
Mindannyian, a saját tudásuk által, elért szintjének megfelelően.

Nagyon nem mindegy előre vagy hátra,  felfele vagy lefele,

hat a kommunikáció naponta, s az, mit erősít, az emberekben.

Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/, önismeret,

emberismeret, önbecsülés, tartásos, emberséges, boldogulás.

Amit adni tud, az általam megrajzolt 153 oldal megismerése,

egy napon készült el és egy ritmusban lesz vele, akinek éppen

oktatom.  Én magam találtam fel, már sok éve bizonyítja,
a hitelességét, amikor arra van igény, naponta.

A formája, most éppen, Műhely,  a megelőzésért ev. Heringes Árpádné, prevenciósként.
Önismerettől az önbecsüléséig, vezeti végig, az oktatásom, más oktatni, ezt még, nem tudja. Arra is, igényesen beszélünk át, minden jelet, hogy amit hall tőlem, az át is menjen. Ha szükséges többszőr és másképp is, lefordítom, hogy érthetővé legyen, azt, megtanulhatóvá teszem, a bejelentkező, számára. A saját elnevezéseimet használom, a sorsára, a generációs feladataira, a személyére, fordítom. Így hát, nem sablon, úgy mondom, azon a szinten, érthetően, ami által átmegy, a jelenlévő, személyiségére alkalmazom, emberies jelnyelvnek neveztem el.

Annyi időt szánunk rá, amennyire szükség van éppen. Tisztelettel, jól alkalmazható, családokon belül, a meg nem értetteknek a megértésére. Ki miért, nem tud beállni a sorba, van úgy, hogy már akkor, meg is magyarázódnak. Az addig kezelhetetlen, miértekre, a generációs feladatokkal, rögvest, válaszokat is kapnak, az oktatásom közben.

 

 

Mi szerint, ki szerint próbálod nevelni,

vagy neveli önmagát, érettebb mint

a korosztálya, vezetni született.

Ha a saját veleszületett énjét,

intelligenciáját,

tehetségét,

nem

hagyod, tán,

meg is élni, ah.

A gondolkodó,

lelkes, szíves,

az emberies.

Ha csak azt

erősíted fel

benne, amit

hozott, ah.

Hiányos

abban

lesz,

amit

nem ő

hozott.

Mindkét

oldalunkat

fel lehetne

erősíteni a

„most-hoz”.

Mert

haladni,

fejlődni,

lényeges.

Ha oda

emeled,

fel, abba a

magasságba,

amit kitalálnak

és elvárnak, ah.

Egyoldalúvá,

 csak egy ügyet

elismerővé

válhat, persze,

elboldogulni,
hozzáértés nélkül, úgy,

könnyebb vele.

Csak teljesít és

nem gondolkodik.

Viszont, a

közben

keletkezett

érzelmi hiányokat,

ki fogja pótolni.

Vagy majd úgy

működik, hogy

ő az egyik oldal,

mellé áll, a másik

oldalra neveltnek.

Kiegészítik egymást

s úgy, egészen jól

mutatnak.

Csak

akkor

lesznek,

a hiánytól,

magányosak,

ha rájönnek, belül

úgy is, még is,
egyedül vannak, ah.

Hiányt mutat az, ami

belülről késztetésként

ott van, egyre nagyobb.

Ám, senki sem mondta,

beszélt arról, hogy nem

viszi el, a manó, se a cica.

Neki magának a sajátja,

az is, megjárna, hiszen

azért születtünk meg

egyenként, mert úgy

hívják egyéniség.

Minden nélkül,

egyszerűbb az,

igaz, viszont, oly

könnyűek lesznek,

elviheti őket a huzat.

Mindenki, valami fontos

feladatra született, hozta

ahhoz, a megfelelő fejlettségre

való igényességet és tehetségét.

S megkapja a Hazájában, mindazt,

ami szükséges lehet, a fejlődéséhez.

Gondolkodóként is gondoskodó, ah,

de jó is lenne megélni azt, amit ide mi,

beletettünk a szépből és jóból, hinnye.

Győzz meg legyőzni könnyű engemet,

nem harcolok, se veled, sem ellened, nem

az a dolgom nekem, tapasztaltan érvelek.

Átadnám a lerajzolt tudásomat, mint hidat.

Ne féljen attól, senki sem, amit még nem tud, az

ő idejében a megoldásokat is megtalálhatja, hinnye.

Élhessen, gondolkodó, lelkes, szíves emberiesként, ah.

A tapasztalva érvelőt, nem viszi el olyan könnyen a huzat.

Hiszen aki hallja, tudja, nemcsak, kipörgeti oda, a szavakat,

 lelkesen szíves, a gondolkodó, kontrollálja közben mindazt.

A tisztelet szép, a szeretet jó, vigyázzuk rá, ki ne üresedjék,

ne csak szaporodjon a szó, legyen tiszta, a mondanivaló.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

A múlt elmúlt, gondolj, a mára,

a most élhető, jóleső pillanatára.

Ha úgy érzed, megélve is jót tett.

Éppen jókor érkezett, megelőző,

volt az írásom, segített abban az

élethelyzetben. Merítettél belőle,

ihletet kaptál általa, megérezted a

 pillanatot, sikeres, gazdag lettél.

Van akinek ez meglepő,

a hivatásom, oktató,

 megelőzésként, nevelő.

Adni születtünk,

mindannyian, én

teszem is, amióta

tudom az eszem.

Adok és kapok,

így körforgásban

 vagyok, s maradok.

Nem tesz jót a túl sok,

ha azért meg nem dolgoztatok,
vagy, az elismerésre méltó alkotásaitokkal,
a Hazánk hírnevét, nem erősíthettétek.
A szaktudásotok elismerve a Hazánkban, nem lett,
azzal a Hazát nem erősíthettétek.
A saját és generációs

határaitokra is figyelve,
ide bele, aszerint megfizetve
nem lettetek, se emberileg is elismerve.
nem teremthettetek.

 Fokozottan volt szükséges,
arra figyelnetek, hogy kikezdhetők ne legyetek,
s a magatok által felismertek szerint,
a kezelhetőn belül maradjatok.

Oktatással együtt a nevelés,

mindazoknak, akik már értik, miért,

szükséges az, hogy maradnak jóemberek,

a gazdag életükben is, azt a.

Heringes Árpádné, prevenciósként,
Műhely, a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból.

Heringes Árpádné, prevenciósként,
Műhely, a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból.Szeretettel a Julamami

 

 

Köszönd meg a szüleidnek, hogy megszülethettél és a saját sorsodat élheted, mert megengedők ebben neked.

Nem erőltetik rád az akaratukat, amit előzőleg megéltek már több generáción keresztül és ők maguk is,

szenvedtek tőle esetleg. Szerintem az emberek, nem szenvedni születtek meg, ahogy tapasztaltam a tenyerek,

sorsok olvasása közben, szinte minden generáció fejlettebb, mint az előzők. Azt is tapasztaltam, hogy

legalább, egy ember van, minden családban, aki az intelligenciát hozta, s azáltal emeli a szintjét a

családjának. Ők akik vezetni születtek, magasabb szintekről is látják az életüket, a generációs feladataikat

elvégzik időben. Sőt, azt is tapasztaltam, hogy felvállalják, a nehezeket, mindazért, amit mások még nem

vesznek észre, nem is észlelik. Így aztán, nem készteti őket semmi, azoknak a megoldására, rámarad a

következőkre, vagy a családba bele született, intelligens oldja meg. Nem hagyhatja, hogy leépüljön a

az általa tisztelt és szeretett, családja. Így hát, még akkor is, ha késleltetve is, igyekszik megoldani,

hiszen szenvedést okozna, önmagának is, azzal, ha képes rá és hanyagságból, elodázásból, mégsem oldja meg.

Ah, szétzüllhetne azok által, a negatív hatások által, a családja. hát megoldja, ne maradjon se a

sarjaira, se ne vessen gátakat neki, aki átlátja, kihallja, megérzi a jó megoldásokat felismeri…

 

Az erőskezű, egy pici cipócskát nyújtott feléje,

Gergelykéé, egyél kicsi fiam, na végre kimondta.

Belemarkolt a kicsi kéz a cipó puhájába,

benyomta a szájába egy falásra, volt

némi aggodalma a férfinak, de nem

szólt rá, csak óvatosan vigyázta.

Azt érezte ezt most a mama vágta,

mert úgy volt kanyarítva és olyan

szépen mondta hozzá a kicsi fiamat.

A jól megpirult szélét a végére hagyta,

azt szereti a legjobban, majd elmajszolja

gondolta a kicsinyke árva.

Nem látott, nem hallott,

csak bele volt feledkezve, a

 jól ismert ízbe, illatba aludt bele.

Hajnalban hallja ám a kicsi Gergő,

hogy valami mocorog, valami kedves

hangocskát, nyüsszentést adva.

Hátra fele kicsúszik a dunna

alól, óvatosan odaballag,

a két párnácska talpával.

Látja a kicsi fekete gubanc van

ott, bebújik hát a nagykabát alá ő is.

Jól megvannak ott alatta a hálótársnak,

 jóízűen  felváltva horpasztanak, a kabát

alól ki sem látszanak, de igen hangosak.

Hajnalban kelt, megetette amiket kellett,

de reggel még egyszer benéz, megnyugtatva

magát, néhányszor a kinyújtott karjával a nagy

dunna alá beszánt.

Keresi a gyermeket

óvatosan halad a dunna

alatt araszolnak az ujjai.

Néhányszor az éjjel is így

győződött meg róla, hogy

szuszog, nincs semmi baja.

Egy pillanat alatt meghökken,

nincs a dunna alatt a gyermek.

A nagy ijedtség közepette, hallja

ám az éktelen egymást felváltó

hangoskodást, horkolnak alatta.

Beles alá jól beizzadtak, látszik

jobban vannak, kialudták már

a kabát adta jó melegben a

tegnapi borzalmakat.

Hagyta őket, csak

az asszonyának

pisszentett,

jöjjön lássa

ő is, neki is

megjár ez.

Visszafojtottan

befele kacagtak,

bele a reggelbe,

mindketten

a hirtelen jött

örömtől a nagy

dunnára huppantak.

Kipirulva a kicsi árva,

vackorászik a kiskutya

odabátorkodnak lassan,

araszolgatva hozzájuk.

Nyújtja a karjait

feléjük, ő is, ő is,

látszik formálgatja

a szót az aprócska szája.

Aztán nagy hirtelen kimondja, ujjal

belefúrva a kutya bundájába, a Tüske is.

Gurulnak a nevetéstől mindannyian,

a kutyuska a farkát csóválva adja a

tudtukra, benne van a játékban.

Leugrik és körbe – körbe futkos,

egyre bátrabban csinálja már az

örömköröket, a loholástól kilóg a nyelve,

 vakkantgatva a boldogságát adja a tudtukra.

Teljes a pillanat, úgy érezte, megvan mindene.

Jó szerencsét jó emberek, a tisztelet és a

szeretet legyen veletek, áldjon meg az

Isten minden földi jóval benneteket.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból.
Heringes Árpádné, prevenciósként,
Műhely, a megelőzésért ev.

Szeretettel a Julamami.

Tisztelet van-e benned és a sorsodhoz az elég-e  …2016.04.13. és

még  utána is írtam hozzá.

 

 

Mond,

 meg tudnád – e,

tanulni a tenyered jeleit,

mint a sorsod térképét, vagy

megtanulnád inkább leolvasni és

segíthetnéd a családtagjaidat általa.

Prevenciós a végzettségem, én is

úgy élek, amióta megjött az eszem.

Valahova tartozni, azt is jelenti,

a szeretet ereje a legerősebb erő.

Ha a családban megtudják tartani,

a szeretet ereje, összetartja őket,

akkor is, ha nagy távolságra vannak.

S úgy nyújtsd a kezed, hogyha arra

szükségük van, meríthessenek belőle.

Műhely, a megelőzésért, Önismeret,

önbecsülés, emberismeret az oktatásomon.

Az oktatáson rájön mindenki, hogy mennyi még

a dolga, mi mindent nem tett  meg a sorsáért,

s a rávetülő generációs feladatok, miért.

S az életed során észrevetted-e,

mikor fordultál ki,

a hozott sorsodból,

önmagadhoz képest, a

 generációsan hozott feladatod

helyett, más  utat választottál-e.

Amikor jelzett a belső kontrollod

megérezted-e, betartottad-e,

hogy ne legyen maradandó a

 furdalás a lelkiismeretedben.

S mi felé mégy, felismerted-e,

megismételheted az elődeid

könnyebb útját, ha nem

törlesztetted le, azt

ami rád maradt,

mint hozadék.

Adod tovább a

következőknek azt,

s élhetik majd a saját

jó sorsuk helyett, hinnye.

Az élet élni és kiteljesedni

szeretne, ha körbe is érhetne,

 megérdemelten ki is emelkedhetne.

A sikerélmény tápláléka a léleknek,

hinnye, sokszor maradnak éhesek, ah.

Fel sem ismered, a hogyan és miért ne,

juj csak fel ne vállald, ne dönts mások felett.

A semmit erősítened könnyű lehet, a megoldáson

ábrándozva, magadtól meghatódva, könnyes szemmel,

a nagyságodat nevesíted, abból jó nem lesz a többieknek.

Segítsétek a tisztákat,

az eredetit erősítsétek,

hagyjátok menni az üreset,

jó minták legyenek az intelligensek,

vezethessenek akik arra születetten képesek.

Emberségesként a fokozatosan adódó megoldásokat

vegyétek úgy, hogy azért kaptátok, mert át is látjátok.

Az oktatható, hiány helyett, adni tudó mellé álljatok,

belső tartást is biztosít azon saját jeleknek a tudása.

Nevesíthesse minden értőnek a Hazát, még időben,

a megelőzés lehetőségét, tájékoztatást biztosítva,

a Világnak is emberi nyelven oktatva adhassa át.

Ábrándozni nem elég,

szükséges a tudás, a tehetség.

Ne kezd el, amire nem értél be, ah,

bocsánatot kérni se tudok helyetted,

ha nem ismered a jó sorsod útját sem.

A hivatásodban kitűnő is lehetsz,

erősítsd meg a lelkedet, szívedet.

 Persze, ha azokkal időzöl sokat,

akikben észre kellene ám vegyed,

a számodra is ártóan fék nélkülit, ah.

Ha túlmennek, akár mellé  is mennek,

nem ismerik a generációs határaikat se.

Vannak akik úgy tudják, mindent lehet,

 üres szemekkel oda se legyintenek.

A magukhoz képest kiemeltben lám,

ők a slágerek, közben azt sem tudják,

a többiek mi az, amivel rájuk hatnak.

Megteremtik azokat a helyzeteket,

ahol a csapdákat helyeznek el bárkinek,

s a zsenge, a gyermek meg is sérülhet bele.

Nincs se tisztelet, se szeretet, csak kecmec,

mindenki és mindenek felett, ah mert lehet.

Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a,

szépet és a jót, emberiesek lettünk s mi,

sem tökéletesek, de teljesítettünk már.

Gondoltuk megvárnánk azt amit ide bele

tettünk, ha megkapjuk, még időben lesz.

Hiszen a sok – sok tapasztalt tudás,

akkor is nálunk van, ha  úgy is  látszik

néha, mi is itt élünk, azért tudjuk,

számunkra oly kicsi az a határ.

Sokat tapasztaltak lettünk,

minden által fejlődtünk,

a sorsunkat teljesítjük.

Irigyeltjei vagyunk azoknak,

akik nem ismerik a tehetségüket,

vagy fékezésben lettek tapasztaltak.

A csőlátással könnyen azonosultak,

nem látják, nem hallják, nem érzékelik,

mi a módja a minőségi emberies életnek.

Jó híján, közvetlen mintákat utánoznak.

Van az Isten, ha hiszed, ha nem,

megmutathatja magát neked is,

s akkor örülj, ha még megkeresi,

a térded a helyet ahol letérdelhet.

Ahol még időben imádkozhatsz egyet.

Érted is lesz, meg a bocsánatért is, amiket,

elkövettél már mások ellen, mert megtehetted.

Az a nehezebb amikor meg és le  igyekszünk győzni

önmagunkban, a mindenáron győzni akarás erejét.

Nem tudtad, abban is vannak generációs feladataid.

S ha azon túl mégy, mert nem szól senki sem rád,

hinnye, ejha, nem a megszokott ennek a módja,

furára sikerült ez máma, talán nem így vannak,

ezzel azok, akiknek ez természetes ez is naponta.

Vagy erős volt a hatás s kavargott, az ártó energia,

s ami maradt utána, embert próbáló és nem csoda.

Amit elfogadni nem lehet, aki így rezeg, nem jól hat,

a jó és a szép, az életszerű hatások a hétköznapok.

Az élet élni szeretne, ne nyúlkálj bele, a késztetők,

hatására se, olyanba, ami megmarad utána nálad,

mint ismeretlen panaszokat okozó energiahalmaz.

Tiszteld önmagad, s tanulj meg tisztelni másokat,

akik arra már érdemesek,  nem lettek divatosak,

hanem mert megérdemlik, jót adnak régóta.

Ne a tökéletesre törekedjél, emberesedjél.

Hiszen ha a velük születetten is megelőzők nem,

ám helyette az erőlködők lennének, kipusztulna minden.

Átfordultunk, több éve már ah, a jó energiákban vagyunk.

Aki eddig nem vette észre, az bizony tapasztalatlanul megy félre.

Jó szerencsét jó emberek, ti már veletek születetten tudjátok,

szeretetben, tisztelettel, a jó energiákban élni könnyebb.

Ide születtünk, a jót és a szépet is, itt ide teremtjük, a

 Hazánkat tiszteljük, szeretjük, megbecsüljük,

hiszen az Isten  adta Népért van minden jó.

Jelez-e még a lelked… 2017.04.12. –

2021.04.12. https://julamami.com

Nem neked szól, ha még nem

érted, miért nincs még, a lelkes, a szíves,

a gondolkodó fejlődésedhez igényed.

Nem zavarnálak meg, fölöslegesen

én sem beszélek, tapasztalok,

nap mint nap, az érkezők

kérnek, hát tanácsot adok.

Julamami Magyarosan Agyalósa,

az jól jönne mindenkinek, aki érzi

szüksége lenne a tudásra, ehhez,

abban, hogy segítsen a párjának,

a még meg nem rekedt családnak.

Jelez-e még a lelked neked,

vagy csak te is mégy előre,

arra, ahova épp visz a lábad.

Vagy megvárod amíg leomlik

a térded imához, érted lesz az,

ha megszólít a lelkiismereted.

Vedd észre ha már ártasz,

amíg mások nem veszik

észre és nagyon zokon azt,

javítsad ki időben a hibáidat.

Ha benne érzed magadat a

nemlétező sablonban,

nem ismered még

a generációs jeleidet,

hát nem tudod azt sem,

neked is van generációs

határod így be se tartod.

Ne vállald fel amihez nem

értesz, ártasz vele most

és nemcsak a

a sajátjaidnak

  és másoknak,

 önmagadnak is.

A pénz hatalom, de

el ne feledd a tudás az

 ott kell ám legyen mellette.

Mert ha levisz az alacsonyra,

a 2017. évnek nem megfelelő

szintre, átfordulhat s a vége

kerül megint az elejére.

A belső kontrollod

tudja és meg is oldja.

Van-e benned jelzés

a lelkiismereted,

szól-e még időben,

hogy ne kerüljenek

bajba azok se, akik már

dicséretet érdemelnének.

Tudod-e, hogy meg is lehetne

veregetned belülről a vállaidat,

hogy egészséges maradhass.

Mert akinek dolga lenne az,

még nagyon az elején van,

annak amit tőle elvárnak.

Ott ahova hagyta magát

felhelyezni, ejnye de kár,

át sem látja, nem is érzi,

csak gépiesen tesz-veszi.

El is hiszi, nagyember

lett belőle, a lelke meg

fázik ott mint egy pőre.

Van akinek az elődei oda

tették érte, hogy legyen

azzal is neve, mert neki

szánta a generációs jele.

Van aki még fel sem fogja,

mit adtak az ősei azzal neki.

Élnie lehetne vele, egészen

más szintre kerülhetne, de

meggátolta a neveltetése.

Szigorúan, szoros sablonba

került, nem tudja mivégre.

Van aki születetten hozza

azt, amiben ott a tehetsége,

van akinek sokat kell tanulni érte,

hogy rájöjjön ő a legjobb miben is lehetne.

Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/

azoknak, akiknek már lélekben van rá igénye.

Akik tudják már, mind a két oldalukra

szükségük van ahhoz, hogy sikeresek

a saját sorsuk szerint időben legyenek.

Jó szerencsét jó emberek, tisztelettel és

megbecsülve élni sokkal könnyebb lenne.

Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev.
Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból,

szeretettel a Julamami.

2016.04.11. írtam és azután ahhoz is.

Amikor úgy érzem bocsánatot sok

mindeni helyett kérek. Hátha még

megjön az erő másokban is időben,

majd megteszik önmaguk helyett.

Életszerűen hasznossá lehetne,

ha még a saját kontrolljának

a jelzésére odafigyelve

a belső tartását, a

jó sorsának

az ismeretével

még megigazíthatja időben.

Nem száguldozik el odáig, ah,

már elhiszi magáról azt  is,

amit az emberséges

saját kontrolljukat

nem ismerők mondanak neki.

Önmaguk, a sorsuk, az emberségük,

a családjukban betölhető helyüket,

nem tölthetik fel, a túlzó pénzzel.

Ha a hétköznapjaik már ünnepek,

nem élnek már abban, amiről

véleményt is úgy mondanak.

Hinnye, attól kezdve már

azt várják el, hogy mindenki

más, ahhoz igazodjon, amit a

  bólogatók által igaznak hisznek.

Úgy indult, hogy az Isten adta Népről

szólt az, ah, hozzájuk is akik teremtenek,

az olyan szinten vissza is érkezzen, ah.

Az egészséges körforgásunkhoz jó tudni,

a belső kontrollunk jelzi, hol ne menjünk túl,

annyira, hogy azt visszahozni ne lehessen, a

 biztonságos testi – lelki egyensúlyunkba.

Gondolkodjon mindenki el azon,

ha nincs miért, a motiváció

megszűnik, kiüresedik.

Önismereti oktatás,

összefüggésében látást

tanulva, emberismeret is.

Őserőnek neveztem el,

egy ívvel rajzoltam azt meg.

Amikor nincs éppen honnan,

meríteni az életenergiát,

bizony onnan lehetne.

Ha tudnák az,

emberek,

nekik is,

van ilyen,

tán olyan könnyen,

kétségbe sem esnének.

Amikor generációsan a,

tudásuk által lesznek nagyok,

az nem ugyanaz az állapot, mint,

ha mondvacsináltan lesznek azok.

Az egyik aki arra már beérett ember,

a másik egy szintje fölé tolt, arra még,

éretlen, vagy másban sikeres lehetne.

Amikor érettek arra a feladatra még,

nem vagytok, túlragyog az orcátok,

nincs hozzá meg a kellő alázatotok.

Az 1994. évben elvégeztem az elsőt,

amivel elindultam sorsolvasás néven,

2014. évtől már tudom, az is vagyok.

Mi az amivel a családodon belül előre

vinne a sorsod, az is a saját feladatod,

illene azt is önmagadért megtanulnod.

Amit az Isten sorsukként, az anyaföld,

azonos rezgésével oda születettként,

jelez, mindenkinek adott az a helyzet.

A legtöbbször ott ahol születtél nehéz,

boldogulni, mert bizonyítanod kell azon,

a helyen, ahol látták a felnövésedet neked.

A kiemelkedésedben már nem igazán lenne,

partner sok ember, mert miért pont neked,

miért nem neki, adatott az a helyzet meg.

Mennyivel könnyebb lenne, ha felismernék,

az emberek, hogy mindenki más feladatra jött,

mert, ha nem így lenne, tán csoportban születne.

2016 a jól kommunikálni éve, mert jövőre már tudni,

illene magas szinten kommunikálni abban amire született.

Megváltozott a Világ gyors pörgésű lett, aki ezt észlelte, az,

igyekszik a Világgal tartani, a hatásaival egy ritmusban lenni.

Mert alkalmazkodni nekünk szükséges,

nem hozzánk fognak az események igazodni,

nekünk kell megtanulni azokhoz úgy viszonyulni,

hogy tudjunk a szerint, a felgyorsultban boldogulni.

Ezt igyekszem az oktatásom által is rajzosan átadni,

hogy ismerd meg a saját életritmusodat, s közben azt,

is vedd észre, hogy mások meg, egymástól különböznek.

Mind – mind, önmaguk szerint rezegnek, s intelligensen,

igazodnak ahhoz, amit éppen a sorsuk adott életszerűen

azzal számukra, abban az adott élethelyzetben biztosított.

Jó szerencsét, szép napot kívánok.

Önmagától… 2018.04.11. – 2021.04.11.

Julamami Magyarosan Agyalósa. Napi 15 perces agytorna a találmányommal. Heringes Árpádné, Prevenciós, Julamami védjegy. https://julamami.com

Lehetetlen az nincsen,

ah, hiszen, van az Isten.

Önmagától megvédeni

senkit sem lehet, ah.

Az emberieseket

becsüljétek meg.

Ha nem lesznek,

a szembesülés,

önmagatokkal

 kezelhetetlen.

Ha bármi miatt

kifordulsz abból,

ahol önmagad vagy,

könnyűvé válhatsz,

 elröpíthet a huzat.

Ha nincsenek meg

a gyökereid, hát

magad építsed.

Az önbecsülés,

arról is szól,

mennyire

óvhatod

meg te,

magad, a

hamistól.

Eldöntheted,

igaz, vagy hamis.

Ha mellé mentél,

talán őszintén,

vállaljad azt fel

magad előtt.

Legyél azon,

hogy a jót

erősítsed

magadban.

Tudod-e,

hogy

mennyi,

az a teher,

amit elbírsz.

Hol vannak a

saját és meddig

véd meg téged,

a generációs

teljesítésed.

A  gyermek

még nem

felnőtt,

hinnye.

Kiül az

arcára,

a lelke

tükre,

hinnye.

Vágyik arra,

ah, legyen

elismerve,

amiben jó.

Ha olyan

fontos nem

lenne, mi van

belül a  lelkében,

ugyan miért lenne

az, a saját tükre, azt a.

Ne menjél túl magadon,

mert nem köszöni meg,

még neked sem, a lelkednek

belső bugyra, a lelkiismereted.

Figyelj a lelkedre ember, az Isten,

tisztának teremtette meg azt is,

nem azért, hogy szutykold össze.

Mert az a legnehezebb, tisztának

maradni a nagy katyvaszban is.

Arra, csak az képes, aki már,

önmagát annyira ismeri és

az életét, legalább nem

ártva, se bántva élheti.

Ne kérkedjél hát, te a

mások tudásával sem,

ha van sajátod, azzal se.

Az alázat az elérhető,

sok lemondás van ám

mögötte, hinnye, ah.

Tiszteld önmagadat,

hogy tisztelni tudjál

másokat, ez most

divatos lehetne.

Miért ártanak

az emberek

önmaguknak,

miért másoknak.

Mert nem

tanulták

meg, azt a

 fontossági

sorrendet.

Ami által ők már

ésszel emberesednek,

hiszen mind arra

születtünk meg

emberségesnek.

Ha elfelejtette

volna bárki is,

a sorsa időben

figyelmezteti.

Ugyanabban fog

ő maga is punnyadni.

A csatáját el is

veszítheti, aki

önmagát sem

tisztelni, ugyan

hogyan lehetne,

tisztelhetően a

többi ember

fele, hinnye.

A csatában

vannak akik

elvesznek,

azért, hogy

mások még

elvegyenek.

Ha a közösbe

visszatenni, ah

elfeledkeznek.

Otthagyja azokat,

akik, azzá tették őt,

akivé válhatott. Ugyan

mivé, válhatott volna,

ha ők, mint motiváció

nincsenek, aközben ott.

Letudja őket a semmibe.

Amint az látható, vissza

 veszi azt, az ő sorsuk,

mindazt idejében.

Hiányos maradt,

nincsen meg a

tudás nélkülük.

S köszön vissza

az, amit nem

tettek meg, a

tanulásukért.

Van úgy, hogy

egy generáció

kimarad, mert

az előzők, nem

is teljesíthettek.

A lehetőségüket,

nem kapták ők meg.

Lelkiismeretesen

vezetni azt jelenti,

önmagát is tiszteli.

Attól mentsen meg,

bárkit az Isten, hogy

kirakja a kirakatba,

azt ami nem is az övé.

Amikor csak szerezte,

az lesz az ő jellemzője.

Mások lehetőségét,

önmagának tudná be.

Addig működik látszatra,

amíg, ki nem rakja, óvatlanul,

a lelke éretlenségét az orcájára.

Bárki leolvashatja azt, hinnye, ah.

Felszínen élni, kikerülni a nehezeket,

na azt is lehet, az élet maga a nehézségek.

Aki ezt még nem tudja, mert elkényeztetett,

könnyen lehet, hogy elkésve tudja majd meg.

Mindent, a maga idejében, megélni azt amit

a sors adott, s nem csinálnák fölöslegesen

meg, a körbe kacskaringózót.

Megismétlik azt, amitől

éppen ott tartanak ahol.

Az elődeik sem tisztelték

kellőképpen azt amit az Isten,

feladatként azért adta, nekik oda,

hogy időben, megelőzően megoldják.

Ha már kellőképpen ismernék a saját és

generációs feladatsorukat az emberek, nem

döntenének mások felett, ártva semmiképpen.

Hiszen vezetni, születnek az emberek, azt lehet,

hogy időközben hosszan tartóan nevelődnek arra,

de jó vezetők akkor sem biztos, hogy belőlük lesznek.

Jó vezető akkor vagy, ha annak megfelelően abban a lelkiállapotban

vagy, nap mint nap. S nem kell, összekanalazzad a látszatoshoz igazítanod mindannyiszor magadat, ah.

Hiába igyekszel jól elfedni, ami hiányos, pótolni úgy sem lehet, addig amíg mindazokat meg nem tanultad.

A tudás hiánya mögé sem bújhatsz, mert kilátszik az.

Biza vagy van az, belülről jövően, vagy nem is volt és úgysem lehet, punnyadozhatsz úgy egész életedben.

Ha a mások tudását nem tartod tiszteletben, az nem lehet a tiéd még látszatra sem. Van annak egy adott rezgése, ami oda tartozik ahol az a tudás létrejött. S azóta is folyamatosan fejlődik, a tudását az Isten adja, na meg az emberséges léte készteti a napi fejlődésére.

Tisztelettel élni szép, szeretetben élni jó, vigyázzunk arra is, el ne vigye, az adott szavakat, a mások álmai okán, az üresség hajó.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

 

 

 

 

Tíz éve írom  a napi gondolatom… 2021.04.10. Web  –

tenyér, az életszerű tiszteletről és az emberi méltóság

megtartásának a létező belső kontrolljáról szól. Julamami

2016.04.10. írtam és azóta hozzá is írtam.

Magyarország, Édes Hazám Csodaszép, hova

mennél, hiszen, a nekünk is jóval még meg sem jöttél.

Prevenciósként ennyit szeretnék ide leírni ébresztőnek.

Magyarország az én Hazám, ide szült engemet az Anyám!

Ha nem érti, hogy miért lenne szükséges a  tehetségemnek

megfelelően is jól vigyáznia reám, ah, hogy egyszerűbb  legyen

bánni velem, majd befékezve véleményeznek engemet, hinnye.

Magyarországon  a 26. éves tapasztalatom szerint nagyon sok

intelligens, okos gyermek született, generációs feladatuk lenne.

Ha tudnák a szülők, hogy milyen lehetőségekre lenne szüksége

a gyermekeiknek akik  hozzájuk születtek, tán tennének is érte.

Tartásos önismeretre, emberismeretre épül az alapja az Online

sorsolvasásomnak, aki tapasztalta, tudja, bizony hat.

Megigazítja a belső lelkes,  szíves, gondolkodó

tartásunkat, s ha még nem mentek mellé

nagyon az egészséges körforgásuknak,

visszaigazítja a belső kontrolljukat.

Amit teszel másokért,

egyszer körbeér,

s teszik a jót, nem

 biztos, hogy ugyanúgy, de neked is jó az.

Az is megtörtént nem egyszer már, hogy

 alkalomadtán azt, a szeretteid élik majd meg.

Tudod-e, hogy az amit teszel mások ellen,

holnap ott lehet már veled szemben,

 megéled nem sorsszerűen.

Gondolkodva,

emberségesen élni jó,

jó embereknek való, hahó.

Emlékszel még a szeretetre,

 a tiszta adni tudó, lelkes, szíves, eszes,

nem a magamutogató szeretetre.

Nézz mélyen a lelkedbe,

ott lakik az benne.

Nem

tartozom,

 se ide, sem oda, a

 Hazánkat megbecsülve itt vagyok benne,

 ahol tisztelnek, szeretnek, oda adom a tudásom.

Adni születtem,

vagyok létezem,

keresem az esélyemet.

Nyugdíjas nem lehetek,

mert nettóból aprópénzes, van

 tapasztalatom jó és sok. Keresem,

merre, hol lehetnék olyan helyzetben, a

  tehetségemből eredő jót hol oktathatnám.

Megüzenték, itt nincs szükség arra, se rám,

hogy az általam feltalált emberies nyelvet,

a születési helyemen is közreadhatnám,

az arra igényeseknek bemutathatnám.

Aki nem elég pénzes az nem számít, hát,

hogy jönnék én ahhoz, hiszen lelkes, szíves,

gondolkodóként elfogadottan a szülőhelyemen,

 az első 7 évben voltam, megtettem amit tehettem.

S tettek róla az irigyeim, hogy már látható se legyek,

azóta nézhetik azt ami van, minek a megelőző önmagam.

Az Isten mindenkit oda tervezett, ahol a legjobb helye van,

fut szalad, minden jóról, szépről, tapasztalhatóról lemarad,

nem fejlődik általa a térlátása, összefüggésében sem látja.

Vannak akik vezetni születnek, generációsan azt hozzák,

vannak akik a  saját Hazájuk hasznára feltalálnak olyat,

ami nevesítené őket a Világban, megint egy ugyanonnan.

Ami adott volt, a hivatásom, feltaláltam által, a lehetséges

sikereimet és azt is, hogy megismertek a Világban már megvan,

megkaptam az Isten vigyázott rám. Az éppen aktuálisan döntő,

 a feltaláltamhoz és a tudásomhoz mérhető pénzt zárta el, hát

ismétlésben vagyok, egyéni vállalkozásban hivatást gyakorlok.

Az egészséges körforgásban benne vannak az anyagi javak,

úgy találták ki az életszerűségét az okosak, intelligensek.

A tehetségüket már ismerők, a gyakorlatban tudnák  azt

napi szinten vinni, ha a megfelelő pénzmennyiséget nekik

oda is adnák, nem lennének kiszolgáltatva az akaratnak.

A Világból jöttek, s a hivatásomat az internet világában,

gyakoroltam, a magyarul beszélő honfitársaimnak voltam.

Csoportoknak szolgáltattam, a megfelelő nyelvre fordítva,

mindenkinek meg lenne a helye a tudására alapozva, azt a.

Már gyakrabban látnak, de mindenfélét hallottak rólam,

nem a szemüknek hisznek, inkább a szorgos ártónak.

Hát honnan jött, ki küldhette, milyen szándékkal,

emelték  fel  annyira, ah magáról azt el  is hitte.

Megmondónak állt hát, rendet vág  a nem is

létező sorokban, sablonba rakja mindazt,

ami oly elavult, hogy széthordja a szél.

Ami megmaradt már nem kell senkinek,

abból megtanítanak mindenkit, azt a,

hogyan éljen a hirtelen jött semmiben.

Aki abból amit önmaga teremtett meg,

még nem élt boldogulva, honnan tudja.

Mi lesz a Néppel, ha tudás nélkül ontja,

azt amit elvár, ki sincs próbálva, hinnye.

Alkalmazkodni tudni, alázatot gyakorolni,

a legfőbb  fontossága a tehetségeseknek,

az Isten által jól az vezet, aki arra született.

Az időt sürgetni teljesen fölösleges, csupán azt

szükséges hozzá tudni, mindenkinél más az is.

Hahó, hinnye, mi ide teremtettük a szépeket,

 a jókat, az életünk során, nem várunk mást,

csak ugyanazokat, ugyanúgy vissza.

 Nép idősödő gyermekeként se

 mondjam azt, hinnye, hogy

valakinek van még lelke.

Nem érted, hinnye, ah,

attól tart a lelked,

jól láthatóvá lesz.

Mi lenne, ha

kilátszana,

 az emberséges éned,

akkor, mit szólnának, nem lehet,

hátha nem férnél a zsebükben meg.

Eltérni az elvárásoktól nem  lehet, ah

mert meglátszana, ahhoz nem értenek.

Mivel önmagamért is felelős vagyok,

teremtek magamnak egy építően szép,

magamat is fenntartó, szerény világot.

Várom az új és megújuló napokat,

és a Vevőjét a feltaláltamnak.

Adjam át a Világnak ezt a tudást,

a várakoztatás, a bizonytalanság,

 a motiváció hiánya, az üresedés

folyamata mindennek a gátja.

Ezt a tehetségemből eredőt, az

általam egy napon megrajzoltat,

más oktatni nem tudja, hiába na.

Erős fél év szükséges lenne hozzá,

hogy úgy menjen át a tudásom,

az arra már érettekhez, hogy azt,

 tovább is tudják oktatni érdemben.

Jó napot, kellemes napot,

szép napot kívánok,

az utamon járok, a sorsomat élem,

amit az arra már beéretteknek is kívánok.