Elhiszed-e amit rólad mondanak,

vagy felismerted már,

hogy ki vagy.

Rájöttél-e

nem a pénz

csinál téged,

ha eljön annak

az ideje, meglesz

a hozzád méretezett

megérdemelt pénzed.

Hozzuk a tehetségünket,

amikor az emberies elér oda,

hogy kiteljesedhetett, nem áll már

be elé senki sem, az ő  jól megérdemelt

helyére, megnyugszik, megcsinálta ő végre.

Nem tudom ki lehetett az aki ennyi emberrel

elhitette, hogy anélkül is ott lehet, azon a lelki

szinten, ahova ő még gondolatban sem ért el.

Persze a 24. tapasztaló évemben felismerem,

a pénzük felemelőként becsapós energiáját.

Jó nagy csapda az, kevesen tudják elkerülni,

egyszerűbb nekik elhinni, hogy attól nagyok.

S azt is tapasztaltam már, hogy valóban nem

látják azt, ami elvárható lenne azon a  szinten.

Amit tudunk a mienk, amit nem hoztunk azt

önszántunkból tanulni tudjuk, soha nem késő.

Szoktam mondani, ne angyali legyél,  inkább

tanulj meg mindent, hogy te is emberesedjél.

Úgy nyújtsd a kezedet, ha azt belülről is érzed,

jobb legyintéshez szokni, mint megalázó kezet,

magadhoz is méltatlanul megalázva rázogatni.

Nem ilyen egyszerű ez, az útjukon szükséges

végigmenni és mindenkinek, akinek van már

önbecsülése és felelősen is dönt, mert tudja,

minden hat mindenre, nem mindegy hogyan.

Van akik megengedhetik maguknak, hogy a

kiszemelteket bealázzák, meg is gátolják mert

eddig még, nem látszott ki az a sok turpisság.

Ha rákapnak, gyakorolják, azt ki majd, hogy

magyarázzák, ha lekopott az álca másnapra,

mit mond, amihez nem ért azt miért is vállalta.

Hiszen azzal az egész hamis életét felvázolta oda,

nem a tudásával került olyan méltatlan magasra.

Három éve már minden a felszínen van, kilátszik

az is, amit nem szeretnének, megszokták azt,

hogy nekik mindent lehetett, de van az Isten.

Tisztelettel megszólítom a Hazámat, kérem

szépen eladnám szeretett Hazámnak azt,

amit feltaláltam, legyen hasznára azoknak,

akik arra már éretten igényelnék a tudást.

Megérdemelten elértem oda, magamhoz

mérve már jó életet érdemelnék itthon,

ezért pénzzé teszem a feltalált tudásom.

Vigyék az oktatásba, nevelésbe, tanítom

 rá azokat, akik tovább tudják adni majd.

Haza tudják vinni, általában a következő

generációnak van családon belül egy, több

tagja, aki az arra igényeseknek azt átadja.

Naprakész „Emberismeret” nélkül, kérem

ne vállaljanak nélküliként olyan szerepeket.

Az ember lánya megszüli a gyermekeit azért,

mert reménykedik, felnőhetnek majd ők is,

a saját idejükben, ahol önmaguk és a Hazánk

hasznára érdemben lehetnek, a tehetségük,

tudásukhoz illően betölthetik az ő helyüket.

Senki sem született fölöslegesnek, csak ha

össze – vissza vannak, csaponganak ott is, ahol

mit keresnének, ha az alapok sincsenek meg.

Túl sok intelligens, szorgalmas és „nagytudású”

sérülhet azáltal meg, ha nincs emberismeret se

ott, ahol az lenne az alapja és mindenek előtt.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

van aki tudja és aki nem, tanulni nem szégyen.

Az ember bonyolultnak van megteremtve,

pont azért, hogy előbb önmagát ismerje

meg, ne higgye el azt a látszatot, amit

nem a jó indulattal bíró, akaratosak

felé mint valóságosat mutatnak.

Nagy bajban van ha elhiszi,

mert azt sem tudhatja,

időleges az is még csak,

akivé szeretne látszani.

Ha belép egy emberies

olyan helyre, ahol a pénz

az úr és piszkosul, ott biza

nincs ő otthon, olyan mintha,

felszólítaná őt arra, az ott lévő

energia, hogy önmagát megalázza.

Ha nem veszi át azt az energiát és

végezné az ott elvégezhető feladatát,

csak úgy, mert azért ment oda, hogy

megoldja azt, amit csak ott lehet.

Akad majd egy,  aki odateszi

azt, hogy ne érezze, ott jól

magát, érezze a különbséget.

Az ember emberiesnek született,

ha valaki túl lép a saját határain és

átveszi az erősebben ható energiát,

már nem is önmaga, beállt a nem

is létező, de gépies, vélt sorba.

Nagyon szeretnék olyan helyen

élni a Hazámban, ahol csak úgy, jól

élhetek a magam egyszerűségében.

Hiszen emberiesen és tehetségemből is

megtettem már érte mindent, nem tudom

mit várnának még tőlem, hol kell jelentkeznem,

hogy kérem szépen feltaláltam valami nagyon jót,

 fontosat, ami a szeretett Hazámnak most jó volna.

Azok az emberek is jól érezhetnék magukat a bőrükben,

pont az információk miatt, amiről eddig még nem tudhattak.

Hiszen, ha a belső tartás, emberi méltóság erősen tartja őket,

kibírják az egyre gyakoribb megalázó helyzeteket, aminek az

oka, a hozzájuk képest pénztelenség, ami számukra azt sugallja

nem tisztelhető, hiszen nincs ott, ahol a pénzeseknek a megjár.

Mivel az nagyszerű, ha az ember már felismerte, a saját útját,

generációs feladatát és pontosan tudja, sokan vannak azok,

akik megengedik maguknak, hogy megalázzanak másokat.

Elhitették velük valószínűleg, hogy ők attól „nagyemberek”,

felsőbbrendűek lesznek, ha a stílusuk vág mint a pontos lézer,

a nem hozzáértő, emberismerettel nem rendelkező kezében.

Megfelelő emberek, a megfelelő helyeken, kinek hova szólna

a tehetsége, ott bontakozhatna ki, mindenki megelégedésére.

Édes Hazám Csodaszép, Szépen Kérlek, Ne Menj még, hiszen, a

 jót és szépet, amit mi szorgalmasan, hozzáértéssel ide teremtettük,

azt mi is szeretnénk megélni, a megérdemelt jó minőségű életünket.

Ne harapózhasson el, a tiszteletlen viselkedés, ne uralhassák el azok,

az egyszerűben élőket, akik már elhitték, úgy is élnek, ők különbek.

Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten minden földi jóval

benneteket, akkor, amikor a legkedvezőbbek ahhoz a körülmények.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Julamami szeretettel.