Valaha is gondoltad-e,

hogy a tehetségedből,

boldogulva

jól is élhetnél.

Nem lenne szükséges

más mint adni azt,

a jót és szépet amit

a legjobban tudsz és

beleteremtenéd az

egészhez, hogy ott

egy legyen a Hazáddal.

Belőled is legyen benne,

hiszen azért születtél ide.

Úgy lenne kiteljesedve,

erősödne fel önmagához,

a sok szíves, lelkes, színes

egyéniségektől, a minőség.

Az adná a lelkét a Hazának,

a tehetségesek meg egymást

tisztelve, mellé illeszkedve,

nem ártva, nem megbántva.

Hozzá, köré igazítva fejlődne,

a minőséget adná, hozná, hisz

 jó helyen lenne, beilleszkedve.

S olyan vezetőt választanának

maguk közül, akik mindezt át is

látják, ki is hallják, megérzik a jót

és a szépet is összefüggésében.

Nem tévedne, mert jól ért hozzá,

tudja, jól vannak ők, akik benne

megbízva nyugodtan dolgoznak.

Alkotnak, teszik a dolgukat ott és

úgy, ahogy nekik a legjobb, mert,

ha nekik jó az életük, panasz nincs.

Miért lenne, mindenki tudja mi az ő

dolga, kiteljesedhetne, abból jól élve.

Nem próbálkoznának a hamiskodók,

becsapni őket a jó élet reményében,

ha egyszer abban élnének, minek.

S ha mégis valaki menet közben,

valamiben a túlzások jelét adná,

a többiek figyelmeztetnék még

időben, a megelőzés érdekében.

Különös oktatás, nevelés, értük.

Hozzájuk igazodnának azok, akik

 belőlük tervezik az ő üzleteiket,

mert ők, abból élnének jól meg.

Magyarországon nagyok sok a

tehetséges, a magyar ilyen nép.

S ha nem becsülik meg ott ahol

született, majd erősíti a helyet,

országot az egyéniségével.

A tehetsége szintjével,

ahol ezt pontosan látják,

jól jön oda, hiszen erősek

lesznek az ott létük által.

Olyanokban amikben ők

nem a legjobbak, mert más

fajta tehetségeket hoztak.

Az intelligensek egymást

segítve élnek, nem ártanak

 senkinek, hiszen kifinomultak.

S ha az nem lenne elég, mert a

hatások gyakran okoznak hibát,

akkor egymást a jóban erősítenék.

Pontosan tudják, hogy a magasabb

rezgésszintűek azért születtek, hogy

az életvitelükkel, mint jó mintákkal,

vezessék át, jó irányba a többieket is.

Teljes egésszé formálódhatna a Haza,

a jóban, a szépben, egymás segítésében.

Hiszen annyira különbözőek egyéniségben,

hogy kiegészítenék egymás tudását teljesen.

Megtanulnák tisztelni egymást mindenestől.

Az egyben a lelkierő, lelkesedés ereje, mert

mind arra születtünk, hogy fejlődjünk közben,

ne maradjunk egy helyben, haladjunk a Világgal.

Úgy, hogy a fölösleges energiákat, a teljesítéseink

gyümölcseit újra és megint hozzáadnánk azt, bele a

kiteljesedésbe, de mindenki jól megélhetne belőle.

S tudnának egymásról a tehetségek, kiszűrődne a

mondvacsinált, nehezítő hamis ereje, rájöhetne,

neki is van valamiben tehetsége, ha mégsem, hát

igyekezne a többiekhez igazodva felcsipegetni,

azokat amiket melléktermékként meghagynak.

Miért kallódnának el a tehetségek, ha Isten

adott ennek a népnek a bőségesen belőle.

Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az

Isten minden földi jóval a tehetségünkben.

Így a rálátással, kihallással, megérzéssel,

jól gazdálkodva, döntéseket hozhatnánk,

a saját életminőségünknek megfelelően.

Kiteljesedésünk általi jó életminőségben,

segítve azokat, akik még csak keresgélnek.

A tehetséges, intelligens, csendes, de nem

hülye, tanulni biztosan sokat lehetne tőle.

Ne hidd azt, hogy vége, fordulj meg és azt

veszed észre, íme te kerültél a sor elejére.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.