Egynapos voltam, előtte végeztem, egy nemzetközi táborba
hívtak meg, a média sokszínűsége, szétvitte a létezésem.
Tömegekkel találkozhattam, nem mondhatják, hogy
különböző kultúrájú emberekkel, nem találkoztam.
Amikor hallom a szón, hogy annyira másképp értünk,
lebeszélem az érkezéséről, megtalálja az alkalmasat.
Az első hét tapasztaló évemben, mindenféle szót,
lefordítottak, nekem, amit én még, nem értettem.
A tudásszintemen naponta, gyakorlom a hivatásom,
van az Isten, az emberségesek jönnek ide, hinnye.
Sokan, mindenféle ártóval betakartak, hogy ne,
találjanak ide, akiknek, a tudásomra van szüksége.
Gyermeklelkű maradtam, de nem „gügyeként” élek.
A tehetségemmel feltaláltam által, tanácsokat adok,
akik bejelentkeznek és megtisztelve, meg is érkeznek.
Leolvasom a tenyerükből a lelkes, szíves, gondolkodót.
Na meg, az online szolgáltatásom is napi szinten, adott.
Ah remélek, eljöhet az idő, amikor a tehetségemből, jó
minőségű életet élhetek, generációsan is teremthetek.
Gyakorolhattak eleget, akik már pironkodni nem tudnak.
A lehetőségemet várom és nem elégtételt keresek, hinnye.
Aki a tehetségéből él, tudja, nem a pénz tette emberiessé.
Mikor játszottál, szerinte jól, a gyermekeddel, hinnye.
Ha kimarad, a gyermekien tiszta felfogás,
ha nincsenek lépcsőfokok,
s a gyermekek,
nem
maguktól
jöhetnek rá.
A nekik szánt
nagyon fogyó,
népszerű által,
közönségesen,
tényként tálalják.
Azt, ami meghatározó
lehet, a személyiségének
a formálásában, vedd komolyan.
Téged figyelmeztetne az, felnőtt, jól
nézd meg, mitől olyan népszerű, az
a gyorsan, tenger pénzesítő, sikert hozó.
A fokozatosság lenne, a lényege, annak,
ahogy, a gyermekek, egészségesen foghatnák
fel, azt, amivel nem törődnek, átlépik a felnőttek.
Motivációtlan élnek, csak a sok pénz teremtésén jár
az eszük, vigyázzon mindenki, a saját gyermekére, ah.
Ah, ha tiszta gyermeki maradt a lelked, nem mindenkinek.
Miért, csodálkoznak, a felnőttek, ha a gyermekek, nem
veszik komolyan őket, akkor, amikor még, fontos volna.
Nem utalt rá, senki sem, közben, hogy hahó, abban, ott,
furcsán fogalmaztak, tán figyelmetlenek voltak. Azok,
akik, azt, megengedően, átengedték a kontrollon.
Aztán, miért csodálkoznak, ha nem adják meg,
tiszteletet, az életkoruknak okán, jogán, ah.
A gyermekek csak, leutánozzák őket, ne
gondolják azt, rossz a szándékuk.
Hiszen, a felnőtteknél kellene,
legyen, a kontrollja, hinnye,
minden olyannak. Amivel majd,
akkor találkozzanak a gyermekek, ah.
Ha, a belső kontrolljuk, figyelmeztetni is
tudja már a határaikra, az ügyben. Hiszen,
sérülés nélkül fontos, megértetni a lényeget.
Összefüggésében látással születtünk mind,
van akiben megmaradt, egészségesen az.
Másokból, meg, a hirtelen túlzásuk,
kitakarította, a felszínes a lényegest.
Nem mindegy, milyen szavakat használ,
az értő, amikor átadja a tudást, divatossá
teszi-e, vagy érvelhet, emberies jelnyelven.
Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.
Műhely, a megelőzésért, szakembereknek, a saját
magasszintű tudásuk, mellé ah, a segítő egyedit.
Kölcsönös tiszteletre nevelésben segítség, hinnye.
Nem fáradhatok bele, a nyugdíjam nincs ötvenezer se,
jó minőségű életet, szeretnék élni, jól megérdemelten.
Na most néztetek, azt a, hogy mertem, ennyire őszintén,
leírni, a helyzetemet, nem bíznám másra, magamat segítem.
Segíts magadon, az Isten is megsegít, amit alkalmazok, régóta.
Visszaszámlálásban élek, vele párhuzamosan igyekszem, azt is,
megoldani, amiben gátakat kaptam tíz éven keresztül, alaposan.
Eljutottam, a sikernek, napi ízét élem, csak nincs, üzleti érzékem.
Egyedül születtem, magamat neveltem, taníttattam, végig viszem.
Hát, eladom egy igényes vevőnek, a feltaláltamat, nem bánja meg.
Nagyokat sóhajtanak, amikor átélik, a mondandómnak a lényegét.
Nézz a lelkes, szíves, gondolkodó énedben szét, látod, ott a szép, a jó.
Tanuld meg, amit nem hoztál tehetségként, két lábbal álljál a földön.
Amit azon felül még nem értesz, ahhoz, képezd magad. A kiszolgálás
helyett, ne, hogy kiszolgáltatottság legyen az eredménye, ah, hinnye.
