Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, az önbecsülés  miatt,

volt már rá példa,  ha a teremtő másképp akarja, biza meg is fordítja.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolnék sem veled, se

ellened, oktatnám a feltaláltamat hinnye adnám tovább a tudásomat.

Hiszen van minden családban sok emberséges, aki le tudná olvasni a

sorsokat nem fordulnak máshova a generációs feladataikat ismerik.

Mond mit remélsz, hogy időben megjön a józan ész ahhoz, hogy jól

kellene érezze magát a  saját Hazájában az Isten adta Nép.

Jobbra lépsz meg balra mégy, kinek mikor jönnek jól  az

 egyenes tartásúak, honnan vannak akik megülnek,

mint a lágy beton, sok helyen úgy, hogy

remélik nem láthatóak. Ah kívül

és belül régóta csendben,

nem szeretnék, ha arról

sokan hangot adnának.

A levegő jól viszi a

ám a  hangokat, majd

ha kipróbálod hallod,

jé sok helyről válaszolnak.

Kommunikálni, jól  kommunikálva,

közlekednek, akik azt a hivatásukban

gyakorolják, akár naponta, azt a.

Aztán mond mikor

döntötted el, hogy

át  sem gondolva

hirtelen jó lesz

mindenkinek

az is majd.

Ha minden

megváltozik,

természetesnek

veszik és úgy élik, amit

éppen megmondóan talán

este, vagy reggelre megálmodnak.

Hova mivé legyen hát a sok  emberséges, azt a,

tisztességét el nem  veszítette, kitartóan teszi

azt amit a hivatásához megtapasztalt  sokszor.

Kommunikálni, kommunikálni,  kommunikálni,

hallatni a hangodat, nem azt várják hallgass,

sokszor nem volt más mint amit átkiabáltak.

Gondolkodni születtél  oldjad meg a napokat,

úgy, hogy amit elvár a megélhetés tegyed meg.

Nemcsak magára gondolva tervez, sem nem

úgy éli meg, teszi amit a tapasztalata, tudása

megadott mint lehetőséget, szereti  a Népet.

Nem téved  el, hiszen vezetni született és

jó vezetővé,  sokat tapasztalva lett, nem

szállt el, nem hagyja cserben a Népet.

Egy Haza ez csak egy, ide születtünk,

itt nevelődtünk, itt  tapasztalnánk

meg mindazt a jót és a  szépet ami

majd talajként alapokat adhatna

jövőként az ide megszületetteknek.

A két talpunk alatti talaj most már

mindörökké a miénk, ah, odaállunk,

odalépünk ez a Hazánk lesz nekünk,

nem mondhatja azt senki, hogy el,

vagy odébb kell mennünk, hinnye.

Tisztelet, szeretet, legyen otthon

bőven, hogy vihessenek  belőle

mindannyian kimenőben.

Szerencsére van az Isten,

van aki már szolgálja a

 Népet, van aki utánozza

amint a látszat azt mutatja.

Prevenciós vagyok, azon kaptam

magamat egy nap alatt megrajzoltam.

Amit akkor a gyakorlati tapasztalatom által

éppen tizenéve annak  is, hogy akkor már

feltaláltam. Azóta oktatom, aki végigtanulja

nem  bánja, akinek nincs türelme egy darabig

a szolgáltatásom után a saját rezgésszintjén van.

Mondhatom jó emberismerőként gyakorlom még

a hivatásomat. Már köszön vissza a múlt, bizony

ahhoz képest, a hivatásom is én magam lettem,

nahát, hinnye, ah, ezen már meg sem lepődtem.

 

A gondolkodó agynak a feladata,  hogy időben jelezzen,  mi a jó és mi

meg nem lenne jó, ha túl menne azon amit még kontrollálni

tud a lelkes,  szíves,  gondolkodó oldala.

Amire szüksége van, mint

az egészséges  körforgása

védelmére,

a sokféle

hatásnak a

 következtében,

a születésével hozza,

a gondolkodó kontrollt.

A saját szintjén mozog,

működik a Világ sokféléből

adódik össze egy teljes egésszé.

Ha alkalmazkodni nem képes még,

lesz alkalma akárhányszor ismételni,

ha mások tudásán, vállain akar kinőni.

A tapasztalatom szerint ugyanoda, ah,

ha nem lejjebb kerül, mint ahonnan

olyan vakmerően kitalálta mindazt.

Hiszen nem volt meg a kellő térlátása

mindahhoz, amit betervezett, mert

feltételezte, nem látják csak ő maga.

Gyorsan ahhoz kellő tudás nélkül akar haladni,

csak birtokolni és mindent magáénak tudni.

Nem szeretném látni,  ah, még hallani sem,

a közelében lenni se, hinnye, azt a, amikor

mindazért elkezdi dolgozni a lelkiismerete.

Emberesnek kell ahhoz lenni, hogy le

tudjon a lehet csábításáról mondani.

Amikor mindenáron vezetni akarna,

olyan módon kapkodva ide és oda,

elhiszi, hogy minden megjárna neki.

Észre sem veszi, meg lett vezetve, a

helyett, hogy vezető lett volna belőle.

Kinek mennyi és mihez van lehetősége,

ha vannak  akik behatárolják  azzal, hogy

kihasználják azt, amit nem csoportosnak

egyedinek szánt az Isten, nagy hiba lesz.

Mert ha sokan csatlakoznak ahhoz úgy,

hogy elhiszik mindazt ami nem a saját

találmánya, se ötlete. A sajátjuknak

láttatják, mondjuk nagy pénzre

váltanak azáltal, úgy,  hogy az

érintettnek arról  nincsen

tudomása sem, hinnye.

Van aki tudja, mások

megtudják a saját

idejükben bizony

van az Isten.

Sokan élünk

a földön és

mindenki

másban

tehetséges.

Ha elérhetné

a nép, hogy abból

éljen jó életet, amit

a sorsa tehetségnek

oda is tett, boldogulna.

Ha tisztelet még nincsen

benned, tartsad a zsebeidben

 a kezeidet, ne nyújtsad úgy

és viselkedjél lemásolva, már

hamiskodva, mintha igaz lenne.

Egyszer billensz ki,  azután már

más szinten élsz, lehet észre sem

veszed, hiszen elvitt a talajról, se

rálátásod  sem a fékező kontrollod.

Anélkül észre sem veszed, elhiszed,

mi mindent szántak hálából neked.

Boldog akarsz lenni mindenáron,

legyen meg  minden ami másoknak.

Valakinek akkor tartanak, ha másolod

mindazt, amit a saját életminőségükért

kitaláltak. Ah, kinek a jó szándéka volt, hogy

azzal billentsen ki, hozzon mozgásba téged is.

Arról feledkeztél menet közben meg, hogy akit

lemásolni  szándékoztál, a tehetségéből él meg,

nincs ugyanolyan, de hasonló sem még egy, hinnye.

Jobb legyintéshez, lekicsinyléshez szokni,  mint, hogy

hamis kézfogásokba kelljen és gyakran bonyolódni, azt a.

Tisztelni,  szeretni, emberségesként tartásosan élni, haladni,

fejlődni a tehetségünkből jó minőségben élni, ne csak remélni.