Nézz magadban szét…2020.09.30. https://julamami.com

2016. 03.12. írtam.  Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a jót és a szépet, megbecsüljük mint önmagunkat, a többieket és mint saját lelkünkből, szívünkből, magyaros agyalós teremtményünket.

Legyen ottan tisztelet, becsület, szeretet, bőven, hogy a kimenni készülő abból is tartásosan vihessen, oda ahol abból is láthatnak bennünket, mint az olyan Hazában  élőket, ahol törődnek egymással az emberek.

 

Nézz magadban szét, a magad köré vetített lelked tükre szép, a tartásod ép, felfogtad, hogy az emberi méltóságodnak megtartó ereje van.

S tehetségedet hoztad, ha rátalálsz a fontosságára boldogulhatsz, nem a mindenáron boldogságra hajtasz. Ha már tisztában vagy azzal, hogy  az érzéseid mire utalnak, mi lenne a következő, ami aktuálisan a fontosabb. Tudhatod,  hogy a nehézben az ésszel boldogulás, egy rezgésben van a  boldogsággal.

Önismeret nélkül nehéz lehet evickélni, a sok mindenféle hatások sűrűjében, a divatossá tett, hozzá nem értők, hű de bátrak tengerében.

Nem mondja nekik senki sem, hogy ki tetszett billenni kérem szépen!

Segíts magadon az Isten is megsegít, nem véletlenül mondják ezt sem, hiszen amikor már önmagadat ismerve tudod, hogy a feladatodat tenni is lehetne.

Az életritmusodnak megfelelően haladsz előre, egyre kifinomultabban érzed majd, hogy mi az, ami mint létező  belső tartásod jelez neked.

Jó érzések töltik el a lelkedet, amikor a helyes úton járva, csak teszed azt a szépet és jót, amiket adnak a hétköznapok. Nem akaratból, nem indulatból, csak úgy azt, amit éppen a sorsod eléd rakott, mint tisztán teljesíthető feladatot.

Ami benne tart téged az egyensúlyodban, amiben már érzed, hogy biztos vagy, az utadat érzed. Akkor, amikor érinti a talpad az anyafölded, tudod, hogy ha rajta jársz jó úton vagy.

Kérlek téged ember, ha még nem szálltál el, figyelj ha a lelked jelez, hogy nem jól van akkor az, gondolkodj el, használd az eszed, mit éreztet veled, amikor rád mordul a lelkiismereted.

Vagy, ha valamiről nagyon győzködnének, amit nem szívesen tennél, de beléd beszélnék, a szerintük jót. Azt ami életszerűtlen hatással van rád, az ugyan mi módon lenne jó neked, hiszen nem úgy élsz, nem férhet bele a hétköznapi életedbe sem, gondolkodj el, miért hat rád.

Jó akkor lesz neked, ha a sorsodat felismerve önmagadért teszel és úgy éled azt meg, ahogy magadnak megteremtetted, gondolkodj el kérlek téged. Ha kidobban, vagy össze – vissza kalimpál kellemetlen érzést ad akkor a szíved, azért van, hogy jelezze ne legyél biztos abban, addig, amíg  utána nem nézel rendesen.

Előbb ismerd meg a saját sorsodat, hogy kontrollálni tudjad, mikor hol tartasz és a “hazaértem érzés pipáját”, a gondolkodó agyaddal a helyére te tedd, azt soha ki ne hagyjad, sikerélményt ad.

S akkor lépj a következő lépcsőfokra, ha azt te magad, lélekkel, szívvel, gondolkodó aggyal tudod, hogy melyik lépcső jó a számodra. Hol találod az egészséges lelkes, szíves, eszes határaidat, amiknek hármasa a generációs határaidat mutatja.

Hiszen, ha egy feladat elfogyott, a holnap a következő feladatot is meghozza számunkra. Mindenkinek van saját sorsa, elégedetten halad rajta, ha azt a lelked, szíve, agya, már spontán kontrollálni tudja minden pillanatában.

A harmónia az nem  az össze – vissza, mert attól megbillenhet a tartása,  átkerül vele a számára ismeretlen alacsonyabb ritmusába, ott a másik sorsát igazgatja, pedig mindenkinek csak egy a sorsa.

S ha azt megcsinálta, nem tér el tőle, meggondolatlanul, rálépve az ismeretlen, de csábító másik ember útjára, mert ott ő kibontakozni a saját életében nem tud.

A saját szintjét elhagyva, kontrollálatlanul, emberismeret nélkül, hiszékenyen, belecsúszhat abban az önmagáénál alacsonyabba, vagy átlépve a saját generációs határait,  följebb lép oda, aminek még az értelmét ő nem tudja, amivel, a hátráltató terhet majd, a sarjaira rakja.

Ember, ha bármilyen magasságokba is érsz el, soha el ne feledd, honnan indultál, emberileg neked hol a határ, generációsan mit hoztál.

Minden körülmények között emberes is maradjál, kontrollálni tudjad a pillanataidat, magadból ki ne forduljál.

Különös oktatás, nevelés, rajzos tréning érted, na meg érted is, ha már érted, hogy ennek a rálátásnak, kihallásnak, a saját jó döntésedhez, a hiányát már érzed. Julamami Magyaros Agyalósa

Hát gyere el és a megelőzésben zajló oktatásomon vegyél részt, várlak, személyedre szabva oktatlak, vagy ha a családoddal, baráti köröddel együtt szeretnéd tanulni és annak a létszáma nem túl nagy, hát várom a jelentkezésedet, szeretettel.

Alternatív
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Julamami

https://julamami.com Web-tenyér. Figyelj rá, hogy ki ne üresedjen a szó, hahó… 2020.09.30.

2011.05.20. írtam,

2016.03.22, hozzá írtam.

Ugye,tartást adó,

                                                          az, arra való,

hogy őszinte a szó.

Hátborzongató az alávaló,

ha áll a bál, mert nem lett őszinte a szó.

Van benne adó – kapó, nem gyermeknek való.

Mit kap a gyermek, ha nem őszinte felé a szó,

veszi de nem hiszi,

hogy érte szól az,

mert meg sem hallják.

Ha nem érzékenyek arra,  hát

nem látják meg, mindenkinek más a jó.

Megálmodja, az a lélek dolga,

megtervezi, az életét ráhangolja.

Családot alapít és teszi is a dolgát,

reménykedik, néha el is keseredik.

Fáj az, ha elszáll a jó iskola, de a,

gyermekeit el, magukra nem hagyja.

Itt születtem ezen a helyen, ez a Hazám nekem.

Itt tanultam meg, hosszasan hogyan reménykedjek.

Kitartóan várakoztam, 70. éve, most éppen keresem,

a Hazámban a biztosnak tűnő, helyem, megvan már a hitem.

Mintha a lelkem szabadon szállva, idegenbe pottyantott volna.

Ne hagyj itt te, hideg van, hova húzódjak be, nem törődik itt senki,

az ilyen profittalannal, a fázós lelkemet meg, mivel takargatnám be.

Hé te, teszed le a reményt, annak az emberek életében van a helye.

Hol mellettem, hol mögöttem volt a saját reményem, te meg mint a

forgószél, felkaptad és elvitted innen, remélem nem gondoltad, hogy

végleg. Kérlek benneteket, ha látjátok szóljatok neki, hogy várom,

olyan régóta már, hogy  elhittem még látom. Várni azt megtanultam,

nagyon. Ismerem a hosszútűrésnek a fogalmát már régóta. Nosza,

 

nem csak volt, ugye nem lehet, hogy elkésett, de jó is volna, ha

megmaradna, ez a mi népünk Himnusza, ez az egy Hazánk van.

Óvatosan kérdezem meg, inkább csak magamnak mondva,

 annak, hogy ki kitől kér bocsánatot, ekkora tétje volna.

madár

Alternatív
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami