Ugye megint lesz, lelkesen, szívesesen gondolkodó, ugye nem lesz
kitörölve a szótárból, mert a szóhasználatban már jelen van,
az egyszerűben attól fogva, meglátják már az összefüggéseket.
A tiszta forrású feltisztult érvek mögött ott van ahhoz a tudás is.
Hát kérlek szépen, ne akarjál meggyőzni arról, hogy melletted, vagy
ellened harcoljak, sem a vallásos nézetek nem hatnak rám ugyanúgy,
mint másokra. Hiszen az apai nagyanyám ahol harmonikázott, olyan
megható volt, minden vallásnál ahol megfordultam serdülőként vele,
volt hogy megrendültek tőle, a lelkiismeretük megérintette ott őket.
Hogyan tartozhatnék ide vagy oda, a hivatásom a sorsolvasás azáltal
amit az engemet megtisztelők tenyereiből leolvasok, emberismeret.
Hát az életem a sorsom, a sorsom a hivatásommá, az életemmé vált.
Ne várakoztasson, adjon lehetőséget, hogy átadjam az arra már
érett, igényes, emberségeseknek, az oktatást a betanításuk után.
Nem értek az üzlethez, eladom, csináljanak kitűnőt emberségesen.
2016.03.18. írtam. Tiszteletem, szeretet, érvek, ugye igyekeztek és
sokasodva megint erősek lesztek. Hol időztök emberiesek, gyertek,
ugye felismeritek a sorszerű, értelmes életet, így élni könnyebb.
Mindazt átgondolva az értőknek beszéltek róla, hogy
újra, megtöltsék és folyamatosan,
megint az online teret,
nem hagytok,
egyedül,
ebben
a szép nagy,
összefüggő feladatomban sem.
Megtanuljátok ennek az oktatását,
aztán oktatjátok tovább és tovább.
Hiszen már tudjátok azt, mennyit
jelentettek az érveléseitek
nektek, a nehezeken is
átvittek benneteket.
Csoportos oktatás, vannak
akik erre emlékeznek,
milyen jó hangulatban
teltek, több országból voltatok.
Tudod-e, hogy mennyire különbözőek,
az emberi lelkek, a szívek, a gondolkodó agyak és
az egészséges, egyensúlyt keresőknek, a tűréshatáraik.
Kinél hol van az a határ, ahol rongálja az már a többi embert,
ha bármilyen magasságot értél el, maradj emberséges, hinnye.
Érveléssel érjed el amíg és ahol még lehet, az Isten adta Népet
azért bízta rá a teremtő, hogy jól bánjon velünk, ne alázzon.
Hiszen nélkülünk jól nem boldogulhatna, a tehetségünkkel,
a kitűnő munkánkkal értük el mindazt, amit most éppen
számunkra lehetőségként nem adnak meg, hinnye má.
Olyan mondatokat eresztenek el, mintha már adnának,
támogatnának bennünket, nem kellene ám elfelejteni,
hogy a Hazánkhoz adtunk sok évig, sok jót és szépet.
Most amikor csupán azt várnánk vissza, nincsen az
megoldva, fel sem fogják, mennyit rombolnak azzal.
Ha húzzák az időt és nap mint nap az ígérgetéseken
kívűl, a tisztelettel teljesítés felénk nincsen, hinnye.
Amikor ráébredtem egy tapasztaló pillanatomban,
akkor nagyon örültem annak a felismerésnek.
Két oldalat adott nekünk az Isten, párosan
jól működő szerveink is vannak, szinte
tökéletes a szervezetünk. Az agyunkra
bízta az Isten, a működéséhez adott, jó
lelkes, szíves ént is mindannyiunknak.
A két oldalunk egyensúlyát, a racionális
és a lelkes, szíves, gondolkodó énünk adja.
Nekem nincsen üzleti érzékem nyomokban
sem, viszont szerintem nem üzlet az ami
megalázó, nem ad a másiknak esélyt sem.
Kérem tisztelettel, ha nincs emberismerete,
minden egyebet nyugodtan levezényelhetne.
A tárgyak legfeljebb elromlanak, kicserélteti, az
emberséges szintünkön hagyjon bennünket élni.
Íme, értem én, ahhoz megértő nem tudok lenni,
az emberek törékenyek, nincsenek jó szervizeink,
hogy majd egy darabig még visszahozhatjuk azt is,
amit magunknak nem teremthetünk meg, hinnye.
Az emberismeretemet a gyakorlatban
a hivatásomat átélve kaptam,
amit az elméleti oktatásomhoz
egy napon sikerült lerajzolnom.
Meg is van annak az érvelő ritmusa.
Kérem engedjenek be, adjanak hozzá
lehetőségeket, megdolgoztam mindazért.
Nem kellett eltartani, eltartottam magamat.
A nyugdíjam úgy sikerült ahogy, arra már
nem számíthatok, aprópénzes, ez van.
Az önbecsülésem miatt szükséges
leírnom ide, nem ezt vártam volna.
Prevenciósként megtettem mindent,
amit hagytak, amikor nem fékeztek
boldogultam, sikeres lettem online is.
Pedig vesztesként mentem ki az online
világába, sokat tapasztalt lettem általa.
Oktatnám hát mindazoknak, akiknek
megelőzésként lenne igénye mindarra
amit már tudok. Egyensúlyozásban jól
otthon vagyok, a hétkönapi életben,
az egyszerű lett a nagyszerű nekem.
Ah, látszott, hallatszott, hogy feloldja,
azt amit addig magában tartott.
Amikor sírhatnékod van,
hát hozd helyzetbe,
ahhoz magadat
ki ne szolgáltasd,
tedd azt, sírjál hát,
hiszen emberséges vagy.
Ne tartsd magadban, megárthat az.
Hé te Tüske koma, megyünk-e gombát szedni ma.
Tanulékony ez a kutya látja mit szedek le,
látszik, az orra is tudja, a barnás belsejű az ehető gomba.
Sertepertél segíteni akar mindenáron, hát óvatosan bekapja a
gombafejeket és odahozza. A szárával meg járja a pörgőstáncot,
körbefut, ugat, az örömét szétosztja. Úgy örül mintha, valami,
nagy gondot, megoldott volna. Azután a szárát jóízűen,
elfogyasztja, a bajuszán se marad annak nyoma.
Nosza, én ilyet még nem láttam,
hát lássunk hozzá, nézzünk utána,
a kínálatból bármelyiket megkóstolod-e.
Nem nyúl hozzá, az ehetetlen gombákhoz,
véletlenül sem, amikor egymás mellett látja,
kinőni az ehető gombákkal, otthagyom lássa.
Tanulékony ez a kutya, látja mit szedek le,
magabiztosan érzi az orra, tudja, ott,
csak a belül barnás az ehető,
a többit ő is otthagyja,
az a természet dolga.
Önismereti oktatás, igény szerint nevelés, emberismeret, tolerancia,
sorsolvasás. Neked, neked és neked is, ha már érted, hogy
önmagadért kellene tenned, hogy felismerjed,
mi a saját sorsod, amiben boldogulhatsz
most is, azáltal lehetsz majd boldog.