Vajon menni könnyebb, vagy
maradni nehezebb, az tudja,
aki mindkettőt meg is élte.
A Mekk mesterek kivülről
össze-vissza gányolása, nem
késztet senkit gondolkodásra.
Megoldják helyette, csak bele
kell a nem róla szólóba ülnie.
Az anyák, apák befele sírása,
a tehetséges sarjaik is
kallódva, sorsuk félbe,
az életük minőségéért
elszélednek a Világban.
Az összetartott családok
helyett ami megmaradt,
más országokból jönnek,
egymást havonta látva.
A szaktudásos helyett,
jó pénzekért a töltelékek,
statisztikaként legyártva.
Se tartás, se méltóság, lóvé
legyen bőven, fejet hajtanak
előttük, mert tudják milyenek.
Bármit szabadon megtehetnek,
s mondja jól érzi-e magát a bőrébe,
akkor, ha netán meglátja a valóságot.
S nem azt amit oda, köré, tudatosan
a nem jó szándékú, jól le is gyártatta,
körös körben a sajátjaik jólétét látja.
Kész a mű hű de mű, csak semmi
más, most épp az arra hivatottat
alakítja aztán meg egészen mást,
látványos kaméleonos az a hatás.
Hova lett az emberek tartása, hol
a méltósága, a generációs feladata,
van-e még nekik is, saját kultúrája.
Összemosott, igen alacsony szinten,
az igaziak helyett, csak a másolatok.
A segítő nem segíthet, át nem látható
az, amiről nem tudhatnak, az nincs is.
Mintha nem is lett volna neki soha,
beállt a nemlétező sorba is, hát nosza.
Bocsánatot igen gyakran kérek ott és itt,
magamat a megfelelő helyzetbe hozva.
Mire ők rájönnek nincs is mire várniuk,
már mindegy, minden kifordítva oda.
Se halakat, se vadakat, se jó falatot,
csak azok amik, ki tudja honnan
és hogyan és mikből vannak.
Lyukak csak amin átfújhat a
huzatos, nem törődnek az
emberek már egymással,
lelkes, szíves, gondolkodó
nincsen, kifordult minden.
Keresd meg a középpontod,
maradj eredeti és tartásos.
Az intelligensek meghúzzák
magukat, ismeretlen a terep,
ilyet még ők nem tapasztaltak.
Amazok meg a pénzhajszában nem
vették észre, minden lelkesedésük oda,
a szívesség oly fontos az emberieseknek.
Nem pótolhatja senki más, csak te magad,
az ürességet kerüld, adni úgy tanulj meg,
amivel te örömet szerzel, hogy újra
legyenek még, miértek benned,
hiszen az érzés ad vele neked.
Édes Hazám Csodaszép,
ne menj még, hiszen a jót
és a szépet amit ide bele sokan
teremtettünk, már megélni nem
élhettük, azt is mások élik meg,
egész nyugodtan helyettünk.
Attól, hogy el is vetted,
még nem lehet a tied.
Birtokolásra
születtél,
úgy érzed,
nem lehet
másnak, csak
minden teneked.
Szétszórattad azokat
akik hozzád hasonlóak,
mindenbe belelátnak,
belehallanak,
attól te még,
csak egyedül
vagy, maradsz.
Nem adsz csak
elveszel, még és
még, hogy legyen
minden a tiéd, ne
legyen senki másnak
semmije, csak teneked.
Bajban vagy, elveszítetted
amit az Isten adott neked,
a kontrollt leépítetted, saját
belső kontrollod már nincs is.
A tehetséged általi tisztaságod
átvinne mindenen, nem sérülne
meg a te lelked, de a szíved sem.
A gondolkodó agyaddal döntesz,
miután már az emberies létedet
jól megerősítetted, van az Isten.
Te is segíthetnél magadon még,
ha a szerzésvágyadat te
is lecsendesíthetnéd,
megpihennél néha ott,
ahova te sem ok nélkül
születtél, hogy szembesülj.
Azon pillanattal, már nincs is
semmi benned, elhasználtad
a kívánság kosarad, kiürült a
nagy igyekezetben a lelked.
Lehuppansz s egy pillanatra
számot adsz az életednek,
rájössz, amikor indultál,
már megvolt mindened.
A nyertesedből te csináltál
vesztest, amikor túl mentél
még a tulon is, már nem
hallgatsz meg senkit se,
csak önmagadat hallod,
mint a te saját víszhangod.
Cseppnyi ez a mi szeretett
Hazánk, belőlünk lett amikor
bele teremtettük a szépet és
a sok jót, az élhetőt, a tiszta szót.
A barátságunkat, az emberies az
velünk mindannyiunkkal született,
aki nem vette észre, hogy az lenne
a legnagyobb kincse, el is veszítette.
A generációs hozadék azt jelenti,
valaki valamit elrontott, amikor
nagyon rá akarta vinni már
mindenkire a saját
akaratát.
S azáltal
hirtelen
megváltozott,
az, ami állandónak
látszatra tán megvolt.
A hiánya is óriásira nőtt,
amikor ráébredne, egyszerre,
hogy nélküle, üres lett az élete.
Hát keres is ő valakit, akire újra
rárakhatná a saját kínja kosarát.
Akire rá lehet vinni a felelősség
hiányából adódót mint energiát.
Ha nem viszi végig az életfonalát,
rávetíti arra aki a legfontosabb, a
megoldhatatlan terheket rárakva.
A szeretetet megvenni nem lehet,
vagy van, vagy nincsen, a tisztelet
amit az ember az életében megkap,
az ő törlesztéséből adódó sorszerű.
A következő generáció is másabb
feladatot hozott, mint az előző,
magasabb rezgésű a lelke,
a szíve, a gondolkodása.
Az előzőket leutánozva
megreked nála az energia,
nem fejlődhet lelkileg fel ő a
saját lelkes, szíves, emberies
magasságába, de nem ám.
Minden hiába
akkor is, ha túl
megy azon is amit
ő teremthetett meg
és túlságosan elfogadó
lesz, azzal ami kecsegtető.
Birtokolni nem lehet, nála
időzhet, de a visszarendező
energia, odarakja ahova való.
Vagy elkezdi még egyszer, vagy
azután már minden hiábavaló,
ha elrontotta, amikor az alázat
ott volt mint lehetőség, elodázta.
Amit hozunk abban tehetségesek
vagyunk, amit megteremtünk az a
miénk lehet amíg szükséges, hiszen
minden egy, egy minden, egy közös
egészséges létben élve, használva
azt ami szükséges, elbirtokolni
úgy sem lehet, csak időlegesen.
Futsz, szaladsz, így mindenről ami
ott van menet közben le is maradsz,
pedig abban leledzik az életed sója,
a jóknak hétköznapi mondanivalója.
Mutatott-e már neked tükröt valaki
aki nem rontotta el azt, amit kapott és
a generációs feladatát már ismeri, tiszteli
is amit nehézségként ő megoldani hozott.
Nem vetítheti másokra, ami a saját dolga
volna, de meg nem oldotta, kiszalad csak
alóla, pedig önmagában és magán is hordja.
Van akinek kicsi a másik kabátja, a kényelem
a feladatát meg nem oldja, hiszen az amit ő
maga hozott, már letörlesztve nagyobb volt.
Gyermekkorában oldotta meg azt, amit más
felnőttként is képtelen lenne, elbírta, nem
terhelődött azzal se, ment tovább mert ő
tudta mi a feladata, oda tette neki a sorsa.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.,
önmagadért, hogy időben felismerjed a sorsodat.
Ha időben szólhattam volna, hogy mindenki tudja,
azóta, tartás és emberi méltóság ott és amott is lehetne.
S ne menj mellé azzal, hogy majd, ami a mások dolga volna,
te azt is megoldod, pedig nincs is abban dolgod, se tudásod.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.
Webtenyeres önismereti oktatásom., a
találmányom. https://julamami.com.
heringesarpadne@julamami.com
Szeretettel. Julamami
