Igazítsad meg, a belső tartásodat,
tartsd meg az emberi méltóságodat.
Rájöttél-e már arra, ha másokat, nem
tisztelsz, azzal magadat se tiszteled.
Az is lehet, hogy nem ismerted még,
fel magadban, a saját tehetségedet.
Egy családon belül is, sokféle az,
amit feladatként hoztunk,
más a külsőnk, másban
más a mi dolgunk.
Egymástól is
tanulhatunk.
Nem életkor
függvénye az se.
Vannak az okosak,
mások meg tanultak.
Kik meg tehetségesnek,
vagy intelligensnek, hinnye,
ah, senki sem fölöslegesnek
született, de egyenként.
Azért lehetünk,
élhetünk, egy
családként,
mert
egy
tőről
jövünk.
Családon
belül is lenne
dolgunk, hinnye.
Vannak akik
már átlátják,
kihallják és akik
még azt sem értik,
mit mondhat a másik.
Általában, az erősebb
akaratú veszi át, a
családban az
irányítást, ah.
S elbeszélnek
egymás mellett.
Mintha, nem egy
anyanyelven
beszélnének, ah.
S van a megérzés,
kihallás, átlátás.
Ami a különböző
anyanyelvet beszélők
között is, érthetően
átmegy, értik egymást.
Tanulnak és fejlődnek.
Úgy néz, most éppen ki,
biza, sokan vannak akik,
kényelmesen pótolják azt,
a külsőségekkel, hinnye, ah.
Akik kitartanak amellett, ha
ők nem láthatják át, akkor is,
szerintük van jól és annyi.
A lefele, az
nem éppen
felfele, hinnye.
Ah, ha a fejlődésre,
a kényelmeseknek
nincsen most igénye.
Láthatóan átmegy az,
amikor egy főt oktatok.
S másképp is
láttatom.
Nevelődnek,
veszik magukhoz,
amikor ketten vannak,
vagy csoportban.
S minden amit,
közben átélnek a
saját életükkel
kapcsolatban,
már hatással is van.
Megérinti őket, azután már
az is, a hétköznapjaikban,
mintha megtanultak volna,
egy addig, idegennek tűnő
nyelvet, rájönnek, már a sajátjuk.
“Emberies jelnyelvnek”, neveztem
el, mivel a sorsokat olvasva, ott vannak,
a jelek, amik értelmessé tehetik az addig,
érthetetlennek tűnő, történéseiket is, ah.
A Világ gyorsan pörög, azokhoz képest,
akik azt gondolják, jó az úgy, ahogy van.
Miért fejlődnének, ha úgy is lehet, hogy
mások alkalmazkodnak hozzájuk, ah.
A teremtő Isten, gondolkodásra
is teremtett bennünket, hiszen
kitöltötte az agyunkkal a fejünket.
Ha nem tudsz megmaradni a saját
fejlettségi szinteden, ahol azért,
folyamatosan gondolkodni kell.
Szinted alatt fogsz élni, ha
felfogod, ha még nem, ne
mások után menj.
Tanulj meg élni,
a jelenben, a múlt,
elmúlt, a most fontos.
A saját életedet éljed, a
tenyereidben a sorsod.
Igen ám, de ha nem is
érted mit jelent,
amikor másképp
fogalmaz a saját
gyermeked.
Adja a jeleket,
de te nem érted.
Így aztán másokkal
beszéli meg nem veled.
Különösen oktatás,
nevelés, felnőtteknek.
Egy idő után már érted,
hogy addig mit nem értettél.
Tisztelj meg, legyél jelen, az
oktatásomon, jót tesz neked.
Ha már érted mit mondanak,
a családtagjaid, a gyermeked.
Magyarországról, Pakson a
Hergál Házból, szeretettel.
Julamami