Igazítsad meg, a belső tartásodat,

tartsd meg az emberi méltóságodat.

Rájöttél-e már arra, ha másokat, nem

tisztelsz, azzal magadat se tiszteled.

Az is lehet, hogy nem ismerted még,

fel magadban, a saját tehetségedet.

Egy családon belül is, sokféle az,

 amit feladatként hoztunk,

más a külsőnk, másban

 más a mi dolgunk.

Egymástól is

tanulhatunk.

Nem életkor

függvénye az se.

Vannak az okosak,

mások meg tanultak.

Kik meg tehetségesnek,

vagy intelligensnek, hinnye,

ah, senki sem fölöslegesnek

született, de egyenként.

Azért lehetünk,

élhetünk, egy

családként,

mert

egy

tőről

jövünk.

Családon

belül is lenne

dolgunk, hinnye.

Vannak akik

már átlátják,

kihallják és akik

még azt sem értik,

mit mondhat a másik.

Általában, az erősebb

akaratú veszi át, a

családban az

irányítást, ah.

S elbeszélnek

egymás mellett.

Mintha, nem egy

anyanyelven

beszélnének, ah.

S van a megérzés,

kihallás, átlátás.

Ami a különböző

anyanyelvet beszélők

között is, érthetően

átmegy, értik egymást.

Tanulnak és fejlődnek.

Úgy néz, most éppen ki,

biza, sokan vannak akik,

kényelmesen pótolják azt,

a külsőségekkel, hinnye, ah.

Akik kitartanak amellett, ha

 ők nem láthatják át, akkor is,

szerintük van jól és annyi.

A lefele, az

nem éppen

felfele, hinnye.

Ah, ha a fejlődésre,

a kényelmeseknek

nincsen most igénye.

Láthatóan átmegy az,

amikor egy főt oktatok.

S másképp is

láttatom.

Nevelődnek,

veszik magukhoz,

amikor ketten vannak,

vagy csoportban.

S minden amit,

közben átélnek a

saját életükkel

kapcsolatban,

már hatással is van.

Megérinti őket, azután már

az is, a hétköznapjaikban,

mintha megtanultak volna,

egy addig, idegennek tűnő

nyelvet, rájönnek, már a sajátjuk.

„Emberies jelnyelvnek”, neveztem

el, mivel a sorsokat olvasva, ott vannak,

a jelek, amik értelmessé tehetik az addig,

érthetetlennek tűnő, történéseiket is, ah.

A Világ gyorsan pörög, azokhoz képest,

akik azt gondolják, jó az úgy, ahogy van.

Miért fejlődnének, ha úgy is lehet, hogy

mások alkalmazkodnak hozzájuk, ah.

A teremtő Isten, gondolkodásra

is teremtett bennünket, hiszen

kitöltötte az agyunkkal a fejünket.

Ha nem tudsz megmaradni a saját

fejlettségi szinteden, ahol azért,

folyamatosan gondolkodni kell.

Szinted alatt fogsz élni, ha

felfogod, ha még nem, ne

mások után menj.

Tanulj meg élni,

a jelenben, a múlt,

elmúlt, a most fontos.

A saját életedet éljed, a

 tenyereidben a sorsod.

Igen ám, de ha nem is

érted mit jelent,

amikor másképp

fogalmaz a saját

gyermeked.

Adja a jeleket,

de te nem érted.

Így aztán másokkal

beszéli meg nem veled.

Különösen oktatás,

nevelés, felnőtteknek.

Egy idő után már érted,

hogy addig mit nem értettél.

Tisztelj meg, legyél jelen, az

oktatásomon, jót tesz neked.

Ha már érted mit mondanak,

a családtagjaid, a gyermeked.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, szeretettel.

Julamami