Örömmel járhatna, mindannyiunknak,

az egyszerűben is, megélni a nagyszerűt.

Öröm, ha gyermekek születhetnek, de nem

minden, gyermeknek, adatik, az örömből se sok.

Közte, lehetne ám, minőségi élete és mindenkinek.

A már arra, éretten, elmenők fájnak. Nem mindegy,

előbb mennek-e, el, mielőtt, még, megélhetnék, a

 jókat, a tisztelhetőt, amit megteremtettek, ah.

Átlépni, az adott feladaton, na azt is lehet,

viszont a megoldása, előre is vihetne.

Ha, nem, csak, leutánozod, azt a,

összefüggésében is látod,

az előzőeket,

hinnye.

Nem

lehet,

unalmas,

a lényegtelen,

csak hétköznapi.

Rajtad múlik, melyik

utat választod, akkor,

amikor, már feladatnak,

érzed, s nem, hátráltatónak.

Annyiszor kapod meg feladatként,

ahányszor még, érzékenyen érinthet.

Eldöntheted, az már, nem jelenthet, sem

hátráltatót, se lehúzó gondolatot, nem.

Nem adják, a hamisat sem ingyen, ah,

ha majd, félsz, hogy kiderül, pedig,

csak a többieket akartad utánozni.

Nem akartál kimaradni, lemaradni.

A nehéz lesz, a könnyebb, ha úgy

 döntesz, megléped, tartást ad az is.

 Ah, könnyebbnek bizonyul, a nehéz,

ha bocsánatot kérni beértél, hinnye.

Azután, már tudod, van, kontrollod,

odafigyelsz a sorsodra, a generációsra.

Az elvégzett feladataid sora, viszont,

jelentheti, a tartásod, méltóságod,

kialakíthatsz, egy emberies életet.

Nem lehet, akkor már megsemmisítő

érzés, amikor a pénzbeni gazdagodásod,

megérint, mint lehetőség, ugyan miért ne.

Ha eljött, az ideje, annak, hogy két lábon álljál,

átvitted, a feladataid nehézségeit, „megcsináltad”.

A jóban és szépben, építőekben, vannak, azok, az

érzések, amik előrevisznek, a saját kútfődből, ah.

Nyugodt lehetsz, a „hazaértem”, a legfontosabb,

akkor már, megvan neked, emberesedsz általa.

Nem mások szerint haladsz, hanem, tanulsz,

alkalmazkodni, az adott, lehetőségekhez.

Minden amit odatesz a sorsod, jóként,

szépként, működőképes életként,

érted szól, a „Hazaszeretet”.

Hinnye, csupán arról el ne

feledkezz, ha olyan döntést

hozol, hogy vezetésre adod

a fejedet, az másokról is szól.

Adok – kapok, azzal, egészséges

körforgásban maradok. Ha csak,

kapni szeretnél és nem tanulsz

meg időben adni, kapni fogsz.

Akkor is, ha már nem akarod,

hisz nem fejlődtél fel, időben,

a következő életfeladatodhoz.

Telített érzés volt, lerajzoltam.

Oktatom, nevelik általa, magukat,

az emberiesek, erősítik a tartásukat.

Minden olyan feladathoz felkészülnek,

amivel, még addig nem találkozhattak.

Vagy azt, amit, önmagukban hoztak

tehetségként, megélik, mielőtt,

vezetésre vállalkoznának.

Kölcsönös tiszteletre

oktatás, nevelés, hinnye.

Működik, ha az „emberies

jelnyelve”, először kicsit,

más, mint a hétköznapi.

Nem könnyű megtanulni,

de a sok év tapasztalata,

igazolja, életszerűvé

teheted, működik.

Generációs

jelek, feladatok,

az maga a sorsod.

Szép napot kívánok.

Magyarországról, Pakson a

 Hergál Házból, szeretettel.

Julamami