Ne siess… 2017.11.16. https://julamami.com

Ne add fel, ha van még

feladatotok, ne válj el.

A Hazádat végleg, ne

hagyjad el, nehogy úgy

járj elfoglalták a helyed.

Magadhoz mérlegelj,

szerinted gazdagodj.

A generációs határod

tanuld meg betartani.

Vidd végig a sorsodat,

add át amit alapoztál.

Vihessék azt ők is

majd tovább.

a te sarjaid,

mert neked az lett,

generációs feladatod.

Ne siess, hova sietnél,

hiszen a neked jóban,

a számodra szépben,

még, nem élhettél.

Megszületsz,

hol és hova,

milyenek a

körülmények.

A szüleid, tudod-e

milyen módon jöttek

össze, sorszerű-e.

Mintha,

a szélfútta

volna össze,

a két embert.

Szoktam is azt

mondani, amikor

úgy látom, semmi

hasonló nincsen a

két család között.

Egy pillanatnak a

töredéke az csak,

amikor egymásba

botlanak ők ketten.

Van amikor szinte,

természetes az is,

hogy egypár lehetnek.

Van úgy, messzire mennek,

attól a helytől, ahol ők élnek

 és ők ott ismerkednek meg.

Az élet úgy hozta, szokták

mondani, amikor egy nem

várt változás bekövetkezik.

Felismerve a saját sorsukat,

bár tudhatnák az emberek, az

pont azért van, mert tovább

tudnának lépni generációsan,

az arra már érett, megkapja.

Azt a lehetőséget, amit az ő

elődeik, még megszenvedtek

volna, mert nem értettek hozzá.

Vannak a jólét punnyadásába

beleélők, akik nem változnak,

a sorsuk, úgyis megoldja azt.

Családokba születnek ők is,

akik összefüggésében látnak.

Megalapozzák, azt gyakorolva,

átadják a jót és szépet az értőknek,

hogy ők is azok által fejlődhessenek.

Hivatásukkal tesznek az emberekért.

Ugyanabban a helyzetben vannak ők,

ha egy valakijük, a családjukban már,

elérte a pénzbeni többletüket mind.

A következő generáció azon tagjai,

használják az ő alapjuknak, hogy

 ami még feladat, továbbvigyék.

Ők a pénzhez nem értenének.

Másban hozták a tehetségüket,

azáltal fogják elérni, a pénzüket,

ők a tehetséggel gazdagon jöttek.

Ez itt az, adhatnának, kaphatnának,

azáltal már egészséges körforgásúak.

Elérnék a saját s generációs sorsukat.

Akik az oktatásomon már tanultak,

tudják, a megcsináltam mit jelent,

átélve annak, a lelkes érzését is.

Egyedül születtünk, a család se

véletlenül van ott körülöttünk.

Viszont, mindenki mást hozott,

s mást szükséges megtanulnia.

Ha a nehézségeket át tudja élni,

önmagával, a világgal harmóniába

tud majd maradni, már a sorsát éli.

Szintváltásnak mondom hát,

mert attól kezdve, minden

olyan lehetőséget megkap,

amire addig, hiába vágyott.

Van az Isten, ha nem is hiszi,

a saját idejében, ő is megéli.

Annak megfelelően, hogy

mennyire fejlődött már

életében, az ő sorsához fel.

/Itt a lényeg, a  megélésnek,

a minősége, helyén van-e./

A türelem megvan-e hozzá,

vagy beleragadt a pénzébe.

Ugyanazon a szinten marad.

Ugyanazt mondja negatívban,

rájött, azáltal odafigyelnek rá.

Nem is sejti, mennyi kárt okoz,

azzal ő, azon családtagjaiknak,

akik épp fejlődésben vannak.

Ezekben és hasonlókban,

a tapasztalás is szükséges,

ha megóvták őt mindentől,

védtelenné válik az élethez.

Ami a többieknek már nem

okoz gondot, úgy nőttek fel,

hagyták megélni a sorsukat.

Sorsszerű a kifejezésem,

ahhoz, amit az Isten,

megengedően ad.

Nem mindenki

Istennek hívja,

van aki másnak

mondja, de ugyanaz

az energia, mindegyik.

Adnám tovább, oktatnám,

azokat az embereket, akik,

erre már elég érettek most.

Ha azt hiszik némelyek, hogy

az iskolázottság elég mindenhez,

nagyon mellette vannak az életnek.

Az intelligenciát az Istentől kapják,

ha még tanulhatnak is, vezetnek,

bárhol, bármilyen közegben élnek.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet,

nem harcolok, se veled, sem ellened, hisz

kommunikálni és oktatva, nevelni születtem.

Felvállalom ezt, attól kezdve, hogy megértettem.

Generációsan, anyaként, mi a dolgom az életben.

Hiszen sokan nőttek valamilyen módon mellettem

ki, a saját szintjükre, boldogulnak, sikeresek lettek.

Sok -sok gyermeknyi felnőtt jött el, hozzám időben.

Eleinte titkolták otthon, hogy jönnek kommunikálni,

mert nem volt megértő még, hozzájuk a családjuk.

Azon voltam, hogy hazavezessem mindegyiket,

megértőbbekké lettek azok után és  mindenkivel.

Annyira szerették volna, hogy ugyanúgy éljen ő is,

mint ahogy, addig mindenki, ne térjen el egyáltalán.

Kommunikáltunk, mert értettem mitől szenvednek,

megmagyarázni igyekeztem, hogy maradjanak ott,

ahova születtek, addig, amíg az lehetséges, amíg,

nem  lesz kezelhetetlenné, az ő magas fejlődésük.

Ha nem akarsz fejlődni, pedig van, hogy vesztesnek

kell lenned ahhoz, hogy továbbléphess, pont azáltal.

Hiszen az lenne a gátja, a következő generációdnak,

ha megtartani igyekeznél azt, ami már elmúlt, nincs.

Szeresd jól, szoktam mondani akkor, ha oda illik.

Jónak születni, azt meg is szenvedni és úgy élni,

nem tudják hova tenni, nem értik, miért olyan,

hisz, ők abban a helyzetben meggazdagodnának.

Megértették a saját sorsunkat, megjött az alázat is,

anélkül pedig, a generációs feladatunkat, nem lehet

teljesíteni, annak megfelelően, időben el is engedni.

Tisztelni, tanulj meg, engedd el a múltat, éld meg a

mában, amit a sorsod idetett, ne a holnapon rebegj,

mert elfelejted megélni az érzéseidet, kommunikálj.

A saját szinteden tegyed, mert lejjebb a negatív van,

ne magyarázkodj, érvelni tanulj jól meg, tiszteletem.

Kommunikálj, kommunikálj, az energia körforgását,

ne gátoljad, ha összegyűjtöd azt, másképp jön ki az.

Mi mind emberiesnek születtünk, megmaradni annak,

akkor is, ha ezerféle az a pillanat, meg az adott feladat.

Ismerd meg a saját egészséges határaidat, a sorsod az.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel.

Julamami

Befele is figyelj… 2019.11.15. https://julamami.com

Külcsín, belbecs, figyelj a lelkes, szíves, gondolkodó énedre

emberies. Ugyan mi készteti arra, hogy különb legyen és

többet birtokoljon másoknál,  generációsan adott az.

Akiknek megjár, mert az elődeik, már nagyon

sokat tettek mindazért, hát többletük lett.

Az egy belső tartásos emberies rezgést ad.

Megteremteni az nem szerezni,  hinnye.

Vajon miért gondolják az emberek,

hogy nekik megjár  minden,

másoknak meg

miért ne lenne

annyi se,

hogy

tudjanak

boldogulni.

Különböző szinten,

értelmezésben, családon

belül,  generációsan is törlesztve,

sorsszerűen éljük az életünket, hinnye.

Egyenként és nem sablonba születtünk  és mind.

Ha még nem szembesültél vele, nem  is gondolkodtál

el  rajta, belekerülhetsz, a lassan telített katyvaszba, ah.

Ha eljön az ideje, meglátod, a számodra legfontosabbat,

amikor elég éretten teszel másokért, azzal magadért is.

Túlzottan lelkesedve bele is futhatsz a könnyűbe, ah,  ugyan,

mi  motiválhat majd, hogy kimásszál belőle, ha jó buli az, hinnye.

A szíved adná az egészséges életritmusodat, hogy a gondolkodó

éned hozzájuthasson az életszerű döntéseidhez végre, hinnye.

Ha működik a belső kontrollod,  kiteljesedhetsz időben.

A generációs feladataidat is a helyére teheted,

ha jól gazdálkodsz a határaiddal, az emberi

méltóságod marad, tartásosan emberesedsz.

Nem mégy mellé akkor se, ha van tengernyi  pénzed,

az embereket az Isten, önmagukhoz, a sorsukhoz mérte.

A hiányt – többletet, az emberek okozták egymásnak, de minek,

hiszen majd elmúlik a káprázat, kitisztulnak a fejek és a tájak. Egy

Haza ez csak egy. Ide teremtettük a szépet és a jókat, innen kapjuk

meg, amikor úgy alakul, hogy szükségünk  lenne rá, hiszen a mienk.

Ne térjél el olyan módon önmagadtól, hogy átbillenjél, mert az

egészségesedre terhelő lehet, összhangban a test és a lélek.

Amit nem te teremtettél, se alkottál, más szorgalma  adta,

ne birtokoljad. A jó értelmű adok  – kapok, ha egészséges

körforgásban maradok, a saját ritmusomban haladok.

Az emberi nagyság előtt, egyszerűen meghajolok,

a boldogulásuk láttán örülök,  mert még tudok.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból,

Műhely, a megelőzésért, e.v.

Szeretettel. Julamami