Jó előre, bocsánatot többször is kérek, nem

szeretnék gondot magamnak, még többet.

A megelőzésben gyakorlom a hivatásomat,

 prevenciós a végzettségem, kitűnő lett.

Megajánlották, elfogadtam, akkor már

megtisztelt 15.000 ember, 90%-ban

grátisz voltam, ah. A utolsó pénzüket

el nem fogadhattam, volt az, amit hiába

kínálgattak, én elfogadni nem akartam.

Megváltoztattak volna, akkor nem lenne,

mit adnom, ha ugyanolyan lennék mint ők.

Pedig pont az a lényege, a másik oldalamat

használom, mert az a tehetségem nekem.

Így tükröt tartok, amikor ők megérkeznek.

Aztán meg, a bevételt zárták el előlünk is,

gondolom nem vagyunk ezzel egyedül mi.

Talán még örömködhettek is, közben, hogy

sikerült, a szintünk alá vinni bennünket is.

Mert ha nem látszanak a különbségek,

akkor nincsenek, úgy kiemelkedhetnek.

Kiüresedettek sora, dönthetett felettünk,

meg sem kérdezték, jó lenne-e az nekünk.

Hatalomra vágyódnak, ácsingóznak, még

csak nem is ismerik a saját sorsukat, sem.

Ugyanaz, begyakorolt szinten, uram Isten.

A generációs terheket amit a sajátjaiknak,

odaraknak azáltal, hogy a megérdemeltek

helyett, kényeztetésként nekik szánják azt.

Néz az ember ki a fejéből, uram Isten, ki is

az aki, tudás, rátermettség nélkül van ott.

Tartás és méltóság, legyen ott is bőven, hogy

 ha szeretnének, vigyenek belőle kimenőben.

Nem gondolnám azt, hogy én ne lennék elég

óvatos tán a hétköznapjaimban, sőt alapos, ah.

Valami nagyon nem megy már át, a racionális

 informatika világa és az emberiesek között.

Ne csak nesze semmi fogd meg jól legyen,

nem tudom hova és miért szánhatták.

Akik kitalálták, létrehozták, nem is

gondoltak erre, hogy nincsenek ott,

emberies kapcsolódási pontok, hát

miért nem fontosak már az emberek.

Az Isten, emberiesnek teremtett meg

 és mindannyiunkat, meg is alázhatsz engemet.

Én azt is, hagyni fogom, nem az én dolgom az se,

születésem óta ismerem az alázatot, gyakorlom.

Nem gondoltam azt, hogy ilyen alaposan is lesz

ennyi tapasztalni valóm nekem is, a nagyszerű,

de egyszerű, „internetvándor” életem során.

Ki mit nem vállalt fel, ki mit vállalt fel,

amit szükséges lett volna, vagy nem

értett hozzá, maga fölé emelve tette.

Azt sem érzékelve, árthat nekünk vele.

Ha önmagadat sem ismered, ugyan mi

módon ismerhetnéd te az embereket.

Nem mondta senki se, „felelősségtudat”,

mögötte ott emberi sorsok, életek vannak.

Nyilván, megértettem, a csíziót is benne, ah.

Nem volt dolgom, nem értek az informatika

nyelvén, de most már, azt is tanulmányozom.

Amerikából oktatott ő a számítógép ismeretre,

annak már 10. éve, tehát elméletben nem, de

a hétköznapit, jól megtanultam, gyakorlom.

Lehetnének ott, minden szolgáltatónál már,

az általam oktatott, neveltek, sorra, akik le is

fordítanák emberies jelnyelven, azt áthidalva.

Ne beszéljenek el, egymás mellett olyan sokan.

Általános műveltséget növelő”Tenyérolvasó”,

ne tévesszen meg, a „szó” az a ráadás ahhoz.

Ismernem kell a kifejezéseket, hogy tudjam,

amit hibának érzek, azt ott is jól érzékelem.

Nem akarják érteni a  hétköznapi emberiest,

vajon fejlődni ott, tényleg nem is szükséges.

A Világ gyors pörgésben van, lemaradhatsz.

Különös oktatás, nevelés, most fontos lenne.

Megelőzés, megelőzés, prevenciós vagyok, ah.

Tapasztalva kapom is rendesen, a hétköznapi

életemben, nem vagyok hajlandó már másra

bízni, a sok velem kapcsolatos történések,

ugyanúgy megtörténhetnek másokkal is.

Mi lesz, ha nem bízhatunk a többiekben.

Igyekszem időben odatenni a fékeket,

de vannak, a megkeményedett esetek.

Aki ismer, tudja nem ártanék senkinek,

viszont figyelmeztetem elégszer ahhoz,

hogyha belecsúszna, a saját hibája által,

ne legyen lelkiismeret furdalásom sem.

Julamami védjegy, Heringes Árpádné

tulajdona, soha nem is volt másé.

julamami.eu, julamami.com,

julamami.hu, vagy bármi,

ami julamami, az védjegyes.

Kérem ne használja, ha becsapódott,

félreértelmezte, tájékozatlan lett volna se.

 A Web-tenyér, a 158.000 látogatóval együtt,

történt meg amikor, magyar is lett, le lett törölve.

Bekerülhetett helyettem, a google keresőbe, kétszer

is másnak a neve, megtéveszthette azokat is,

akik azt látták ott, az én nevem helyett.

Úgy látszik, nem tudom egyedül ezt

rendezni, szükséges a googl, olyan

hozzáállása, most, nekem legyen jó.

Megszenvedtem ezt rendesen, talán

más országokban, ez másképp van,

az emberek fontosabbak tán még.

Mennyit ér a védjegy, ha magyar.

Nincs a Hazánkban, egy szolgálat

sem, ingyenesen védjegyet figyelő.

A magyarokért is felelősséget vállaló.

Mondja miért vállalja fel, ha nem

tudja tisztelni az embereket se már.

Ha nem látja át, az életminőségét így,

nem veszi figyelembe az egyszerűeket.

Tán sokan vagyunk, nem baj ha fogyunk,

csőlátásban, nem láthatja át, jöjjön

ki, kérem szépen, a hétköznapi

élet, megtaníthatja mindezekre.

Van-e ingyenes képviselet itt, a

 saját Hazánkban értünk szóló.

Hát ki vigyázza, óvja azokat,

akik ide születtünk, itt élünk,

az interneten szolgáltatunk.

Megismert ezáltal a Világ is,

Magyarországhoz kötik azt,

amit és ahogy szolgáltatunk,

tudják azt, hogy feltaláltunk.

A Hazánkat el nem hagytuk,

vándorolunk, amíg az érzést,

„Hazaértem” megérezhetjük.

Amire már nagyon vágyunk,

ide teremtettünk, itt fontos az,

hogy megkapjuk mi is, mindazt.

A szépet és jót, nem többet, azt.

Azt mondják nagy üzlet,

ugrasz mégy,

neked is

kell.

Ki

nem

hagynád,

hátha te

magad

vagy a

mágus.

Akkor

jött elő,

gyógyító

leszel és

gazdagság

üti a markod.

Nem hallottál

arról, ki ebben,

ki meg amabban

hozza a tehetségét.

A racionális oldal,

ugyan, hogyan

tudná adni,

tisztán.

Hinnye.

Amikor

a másik

oldalra,

születnek

az emberek.

Ha meguntad

a gazdagodást,

de nem tudsz

lemondani róla,

gazdaggá teszed

magad, gyógyítasz.

Nem addig az, vagy

a gazdagodást hoztad,

most feladatnak, de lehet,

hogy tiszta is maradtál, sőt

feltisztulttá váltál addigra.

Megadja az Isten, mondjad

el a többieknek, hogyan

tudnának, úgy élni,

egészségesek

maradjanak.

Ne csinálj,

üzletet,

abból,

ami

nem

arra van.

Maradj a

saját dolgod

mellett, azt

csináljad, ah.

Van az Isten,

ha tudod, ha

nem érintett

még meg az.

Attól még van.

Ki mikor jut el

odáig, felfogja,

vannak határai

az embereknek.

A kiteljesedést, azt

mindenki elérheti,

abban amiben ő a

legmagasabb lelki

szintre érhetett.

Attól még, sőt

hála Isten,

marad

emberies.

Olyan módon

pörgött az üzlet,

fel és még feljebb.

Kikerültek azok,

akik belementek,

a belső kontrolljuk

alól, úgy, hogy el is

hitték, különbek.

A többieknél,

még többen

és még és

többen

lettek.

Mivel,

nem értő,

senki se, annak

sem, felvállalója a

 következményeknek.

Szabadon tehetik azt,

amit gondolnak,

kicsit onnan, ah,

aztán máshonnan,

magukhoz vesznek.

Aztán már ők lesznek,

akik továbbtanítják,

a következőket.

Vagy mintha,

rálátnának,

átlátnák azt,

üzletelnek.

Senki sem

felelős

azért,

ha már

ott tart

az egész,

 ártó lett.

Állj meg!

Azért, hogy

igazad legyen,

nem betegedhetnek

bele a tisztalelkűek, he.

Nem kerülhettem be,

nem oktathatom,

megelőzésként,

ébredjetek,

ha van még

felelősen

emberies.

Tartás és

méltóság

nélkül,

teljesen

kiszolgáltatottak

lehetnek az emberek.

Nem az én feladatom,

nem kaptam hozzá

jogosítványt.

Túl sok már,

nem lehet,

csak úgy,

hatni a

lelkeikre se.

Ejnye, bejnye,

ne csináljátok,

hiszen ártotok.

Cinkos aki hallgat,

leírom ide, hátha hat.

Nem működik már, ah,

össze van szutykolódva.

Adja tovább, gyógyíthat,

pedig ránézésre, hinnye.

Szokták mondani, aztán

majd, gyógyítsák meg ők, őt.

Arra is születnek, hivatásuk,

hosszú évekig tanulják, mire

készek már, a gyógyításra.

Ne legyen hosszú az út oda,

amire, tisztelni fogják ott,

 a megelőzést is újra.

Kérlek téged, akire

ez rá van bízva,

a tegezés az a

bizalmamat

mutatja feléd.

Hagyjátok abba,

ha nem látjátok át.

Addig ne menjetek el,

amíg tönkre nem megy,

minden kontrollálható.

Szálljál magadba, ha

el is mentél abba

az irányba.

Már nem

lehet mást

tenni, mint

lecsökkenteni, ah.

Egyszer kérdeztem

meg, mit jelent az a

szó, hogy „szeretet”,

időben lehetett volna.

A megelőzésre váltani,

felerősítve azzal őket.

Rájöjjenek, van nekik

tartásuk, méltóságuk.

Hagyni, ritmusosan,

egészségessé lenni, ah

tenni érte, megint, újra.

Az idén minden, úgyis

feltisztul és láthatóvá lesz.

Ne vesszen el, ennyi ember,

se így sem másképpen, hinnye.

Segítsél magadon , az Isten is

 megsegíthet, téged, téged…

Senki sem született rossznak,

legyen elég, rosszalkodtál eleget.

Ne menjél túl, a még kezelhetőn, a

tán még most, visszafordíthatón, ah.

Egyszer fordulhat ki, utána már nem

tudja a felelősségét annak felvállalni.

Megmarad abban, sodortatva az árral.

Engedd el a múltat, figyelj a mai napnak,

a tisztuló energiájára, ne hatalmaskodjál,

nem áll az jól neked, teljesen idegen tőled.

Akik belecsúsztak abba, az emberies határukat

talán, nem ismerte fel előtte, senki sem, hinnye.

Minden lehetőség, csak néhány kézben, hinnye,

mi lesz a sok intelligens, azokra születettekkel.

Jól megtévesztettek téged, elhitted, hogy nem

kell vállalnod semmiért a felelősséget, hinnye.

A belső kontrollodtól ne térjél el ember, azt a,

aztán mi van, ha igazad van, mire mégy azzal.

Az igazságnak, megvan az ideje és a maga útja,

Maradj emberiesen, legalább ne ártsál, senkit

se bántsál, a saját egészségedre is vigyázzál.

Van az Isten, ha hiszed, ha nem, majd te is

megtudod azt idejében, emberiesnek

születtünk mindannyian, hinnye.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból.

Szeretettel,

Julamami