Mi történik ekkor és mi akkor,

ha nem tudsz dönteni,

akkor döntenek

feletted

mások.

Vannak

a saját és

generációs

életfeladatok.

Mindenki másban

hozta a tehetségét,

ha marad abban és

végig is viszi sikerrel,

akkor elégedettek vele.

Mert látják, komolyan lehet

venni, szavatartó, hiteles ember.

Amin nem tudsz változtatni, azt

tényként kell kezelni, van az Isten.

Ha csak a saját sorsát igazgatva,

változtatja, amikor csak gondolja,

minden változtatás közben több

embernek azáltal, lett nehezebb.

Ne vállalj olyat amihez nem értesz,

mert a kisemmizésed után mi lesz.

Kiszolgáltatottá válhatsz abban, ah.

Érezd jól magadat, az egyszerűben,

hiszen arra vágyik már mindenki,

lehessen meghitt, boldogságos,

szeretetben, az most a minden.

Az emberek a vezetőikre figyelve

tervezik az életüket, mást nem is

tehetnek, keresik a lehetőségüket.

Ha félúton meg – meg kell álljanak, mert

éppen valakik, valami miatt ott váltanak,

ahhoz képest, amiben az emberek hittek.

Megérzed, kihallod, meglátod, gondolkodj,

abban higgyél, amit te magad tapasztalsz.

Valamire alapozzák az életüket, ha az kibillen,

bármi miatt is, már befolyásolták a sikeredet.

Ahogy elindultak, amiért abban a vezetőben ők

is bíztak, nem bizonyított még csak beszélt róla.

Nincs ahhoz a bizalomhoz még meg, amit letett volna

értük már az asztalra, s nekik azáltal, jó életük lenne.

Néhányaknak biztosan jobb lett, de az jó is volt addig is.

Hol ebben, hol meg abban van benne, vágyik a sikerre,

nem azt nézi, hogy mi történik közben az emberekkel.

Az emberek nélkül semmi nem megy, mindenkinek

kell, hogy legyen rálátása a saját életére, akkor is,

ha másoknak van kitéve, hogyan fog élni utána.

Kellenek a biztos lépések, a biztos pontok, s

ahhoz igazítani tudják a saját megoldandót.

Mert, ha minden csak egy dologról szól, hát

akkor biza eltörpülhet mellette az emberek

sorsa, élete, lesz ahogy lesz, annak, aszerint

kell mennie, mert úgy egyszerűbb igazgatni.

Nincs meg a konkrét ígéret sem, hát nem kell a

felelősséget vállalnia, akkor majd senkinek sem.

Mondogatják a történelem szerint, „most” írjuk azt.

Ami utána jön, ahhoz, csak most lehet odatenni, az

lesz, minden ember döntésének a következménye.

A saját sorsomat én igazgatom, saját magam járom.

Úgy döntök, hogy azt én kontrollálni tudjam, abban

bízom, akin látszik megtudja csinálni azt amit ígért.

Nincs befolyásolva azok által, akik aztán majd őt is

igazítják nap mint nap, ezt tudja és nem ígérget.

Az adott szó az aminek hitelesnek kell lennie,

arra rá lehet kérdezni, hol tart az ügyben.

Mikor lehet számítani rá, hogy jót ad az

embereknek az kézzel foghatóan és nem

ígéretként hangzik el, mert a hétköznap az

ünnep is lehet, ha jól bánnak az emberekkel.

Múlt, jelen, jövő, boldogulni tanulj meg ma, most, ne

 halogasd, érd be az egyszerűvel, sok kicsi sokra megy.

Akkor abból a saját döntéseiddel építed fel, a saját és a

generációsan fontos részleteidnek is részese leszel, éled.

Hiszen, ha boldogulhatsz az életedben, már boldog vagy.

Nem kell túltupírozni azt, az élet az maga a hétköznapi

„csoda”, hogy ízlik-e, a családodnak megfőzött vacsora.

Elégedettek-e a sorsukkal, vagy ki vannak szolgáltatva.

Ha hagysz feladatokat a sarjaidnak is, hát boldogulnak,

erősödnek fel a saját feladataikhoz és te boldog vagy.

Mert látod, nem volt hiábavaló a sok nehéz éved, de

lám, bírtad, végigvitted, segítség nélkül, „megcsináltad”.

Erős lett a tartásod, nem másoknak magadnak köszönheted.

Majd az ünnepi ebédeken úgy emlegetik a nevedet, hogy ő volt,

aki felvállalta a nehezet, erős lelkű ember lett, büszkék lehetnek

rád, aki a semmiből is a saját erejével, tisztán végig és megcsinálta.

Viszik tovább azt is amit megalapoztál, vagy valameddig eljutottál,

nem a kész várja őket, hiszen abban kibontakozni ők nem tudnak.

Nézz szét, látod milyen szép, a lelked tiszta tükre, így érkezünk le,

a múlt elmúlt, gondolj a mára, a most megvalósítható pillanatára.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.