Miből tudom, hogy megelőzhető-e,

abból, hogy látom azt az emberek

tenyereiben, ott van minden.

A jó minőségű élet, az

nem könnyű kategória,

a nehezítetteknek sora,

emberiesnek maradva.

Ha esetleg azt gondolják,

azzal, hogy ők jobbá válnak,

nem maradnak gazdagok, a

 gyakorlat nem azt mutatja.

Kiteljesednek önmagukká,

kétféle rálátással lesznek, a

 sarjaik is kapnak lehetőséget.

Tapasztalttá lehettem ebben,

minden apró jelét, én magam

fedeztem fel és láttam meg az

 összefüggéseket a jeleik között.

Különös oktatás, nevelés, eladó,

lesz aki meglátja benne az üzleti

lehetőséget és az emberiest is.

Ami csak róla szól és a sarjairól,

na meg a fékekről, az irányokról.

Nincs két pontosan ugyanolyan,

hasonlókat élnek generációsan.

Ma már a hangjából is hallom,

ha kibillent az egyensúlyából.

Miből adsz, ha nincs rend a te

 lelkedben és szívedben, sem

a gondolatod nincs a helyén.

Vagyunk sokan, akik adunk,

akkor is ha nem kapunk érte

gyakran még köszönetet sem.

A siker érzése akkor is megvan,

majd ha ő idő múltával, jólesően,

hálával, arra beérve gondol ránk.

Vagy lesznek irigyeink is bőven,

nekik is tudnánk segíteni időben.

Adunk, azért jöttünk, igyekszünk,

elvégezni a feladatunkat, úgy helyes.

Nem mások függvényében tesszük, a mi

 belső tartásunk miatt is, lelkesen, szívesen.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés, megelőzés.

A magunk körforgása rendben, egészségesen

járhatna körbe, ha mindenkinek meg is lenne,

 már a maga dolga, a saját szintjén a feladata.

A nagyon csábító, a hívogatóan, hivalkodó,

az erősen vonzó erő, mert ad a külsőre

olyat, ami a hovatartozás szimbóluma.

Egy pakliba, egy sablonra, hű de kánya,

örömtelinek látszó, de lehúzó energiák,

azoknak, akik most bontakoznának még ki.

Egy szintre tolva mind, a sikeresekkel, az nem

motiváló energia, mindenkinek megrekesztő.

A fokozatosság a lényege és mindennek,

közben erősödik a belső tartása, elbírja.

Tanulni és a gyakorlatban tapasztalni.

Azon embereknek, akik nem gondolják,

hogy nekik is lenne tennivalójuk még, az

ő életükben, mert nem csináltak magukért,

még semmi olyat, amiből tudnák kik valójában.

Inkább álltak be a nemlétező sorba, masírozva,

mert megjár az a jó, az önmaguk fölé emelődnek,

 oda minden energiát bele is tesznek, lejárt lemez.

Van úgy, pont annak az ellentettje az ő feladatuk.

Három éve már a feltisztult energiánkban élünk,

akik eddig nem vették észre, az idén rendezhetnék,

hogy legyen tartásuk, méltóságuk, emberies voltuk.

A két oldalunk, a feladatunk, nem ilyen, vagy olyan,

mindkét feladatunkat azért hoztunk, teljesítsünk.

Minden a felszínen van már, szinte azonnal,

látszik, ha mellé menne valamiben, bárki.

A saját rezgésébe kerül bele, az övé lesz,

hiába magyarázkodna, látszik már rajta.

El is uralhatja, az aki őt, abba belecsalta.

Aki a saját idejében nem halad, lemarad.

Felszínesen, a könnyűben élni, azt is lehet, a

 tartásos élet, az maga az adott körülményekben való

 felismeréseknek sora, a lelkes, szíves, gondolkodóknak.

A belső emberies méltóságukat, a helyére teszi, megigazítja.

Ismerem mint a tenyeremet, ugye, mintha már hallották volna.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, szombatonként,

Különös oktatás, nevelés, Julamamival, online betervezve.

Szeretettel.