Ne ártsatok már nekem se, nem

hozzátok szólok, akik kitoltatok

a saját városunkból engemet.

Ezért sok félét hallottak ők

rólam, csak a valóságot nem.

Akárkivel megtörténhet ez,

holnap, bárkivel megeshet.

Különös oktatás, nevelés,

vedd át a tudást tőlem,

magam találtam meg.

Embereket nevelek fel,

 önmagukhoz, sorsukhoz,

ők magukból merítenek.

Sokat tapasztaltként,

elmondhatom,

sokféle

emberrel

találkoztam.

Az oktatáson

szembesülnek olyan

kifejezésekkel is, hogy

nem egyenes, hamis vonal.

Mindennek megvan a maga

jele a tenyerekben, minden

mindennel összefügg, tehát

leolvashatók a tenyerekből.

Azok a fontos információk,

amiknek a rezgéseit is akkor,

rögzíteni fogja az ott tanulni, az ő

  jó sorsára, már felelősen vágyó felnőtt.

Átlátja, megérzi, kihallja oktatás közben a

hajlításokat is, nem lehet mellébeszélni.

Azonnal jelez a lelke, szíve és az agya.

Fel kellene ismernie mindenkinek,

legalább azokat a rezgéseket,

amik figyelmeztetnék őt, hogy

nem egyenes szándékkal van

valaki őfelé, megkörnyékezte.

A tiszta ember nem feltételezi,

hogy olyan profik is lehetnek itt, hogy

tájékozódás után úgy viselkednek ott,

mintha egy ismerthez tartoznának.

Kitűnően átlátják ezt a trükkösök.

Nincsenek még hozzászokva az

emberek, ahhoz, hogy vannak

akik azért érkeztek, mert nagy

lehetőséget látnak azon a helyen.

Gyorsan képesek learatni bárkinek a

tiszteltségét, hiszékenyek az emberek.

Nem igazán hiszik viszont, hogy vannak

emberek, akik maradtak emberiesek.

Az a dolguk, hivatásuk, segítenek,

ott, ahol még nem késő és lehet.

Járt utat, a járatlanért el ne hagyd,

ez manapság már nem így működik,

előbb kontrolláljad, utána döntsél.

Ahhoz, amikben ők nagyon toppon

vannak, profi szinten alkalmazzák azt,

valakinek az ismerőseként, mutatkoznak.

Ha nincsenek felkészítve erre az emberek,

nagyon komoly aratás jön, pedig nem vetettek.

Mire észlelik, már annyira „szutykolt”, hogy az

ami utána maradt, már akkora katyvasz, hogy

ember nem, csak az Isten bogozhatja ki majd.

Nem mindenki jár még misére a templomba,

nagyon sokat adtam egy évben, vágytam arra,

hogy kapjak az ünnep hangulatával áradhassak.

Aztán ott bebizonyosodott, egészen másról szólt.

Tettem tovább azt amit az Isten naponta adott,

mint tapasztalva tanácsot adó, oktató, nevelő.

Megbékéltem, örüljek annak, hogy adni tudok.

Van aki saját maga szeretné megoldani, hogy ne

kelljen azt érezze, helyette mások oldják meg.

Vagy azt látta otthon, hogy egyedül oldják meg.

Megtanulható, helyrerakható a tartás, méltóság,

azután már ő is boldogul a többiek előtt megint.

Ha tanítani született, hát kezeli azt a helyzetet,

amiben meg is rekedhettek már, az emberek.

Ne add fel, ne tűnj el, a Hazádat ne hagyjad el,

menjél azon az úton, ami éppen most adott lett.

Megmutatja a feladatunkat, az Isten a sorsunk,

ha hasra estél, porold le, az adjon erőt, haladjál.

Tedd a dolgodat, amit elterveztél arra igény van.

Ne mond azt, hogy vége, fordulj csak meg, lám,

most meg, te kerültél éppen annak az elejére.

Akiben feljön és nem tud elszámolni, azzal amit,

mások hátráltatásában tett, tanuljon jónak lenni.

Vagy az eredménye olyan szintrombolás lesz,

hogy képtelenség helyreállítani és úgy marad.

Ugye nem történhet meg, felelősek is vannak,

hogy nem kapok lehetőséget ott megmutatni a

tapasztalt, tanult tudásomat a saját Hazámnak.

Amikor már azt keresik az emberek, hogy ki az

akit aktuálisan szapulni, lejáratni lehet, az baj.

Csináljon mindenki mérleget az életében és

lássa be, ő mit nem tett meg önmagáért se.

Nemzetközi és Magyarországi Tudományos

Prevenciós Akadémiát Kitűnő megajánlottal

végeztem és már nem tegnap volt az sem.

Nyilván nem ajándékba kaptam, tudtam

amit akkor tudtam, azóta eltelt sok év,

nagyon sokféle emberrel találkoztam.

Oktatnám ha lenne igény rá helyben,

ideje lenne komolyan venni, vagy

megjön az egész sleppje, hinnye.

Azért kínálom eladásra, hogyha

az a gond, hogy nem tartozom se

ide, sem oda, tartozom az érkezőhöz és

akkor éppen oda, aztán meg ugyanúgy amoda.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

Különös oktatás, nevelés, Julamamival

Hazaszeretőként nekem fontos, hogy az

ami hasznára lehetne az embereknek, ők

is tudjanak róla, tanulják meg, megelőzés.

Ne legyen ez se gond, ha már nem lesz a

tulajdonomban, betanítok rá épp annyi

embert, amiben megegyezünk majd.

Tartást és méltóságot tanulnak vele,

kézzelfogható, hisz a saját tenyere.

Naprakészen adom át, nem a múlt csak,

 a hétköznapi életviteléhez szükséges.

Legyen magabiztos, a saját sorsában,

na meg a családjában, a hivatásában.

Vigyék be az oktatásba, nevelésbe,

minden olyan helyre, ahol nagyon

jót tenne, ez a fajta különös tudás.

Visszarendeződik a rezgésszintje

az embereknek, az ő saját sorsába,

ha kibillent volna onnan az esetleg.

A megelőzés része viszont az, hogy

biztonságban érzi magát, ha rájön

miben a legtehetségesebb és azt is

csinálja közben amiben benne van.

Stabilizálja azt, amit mindannyian

hoztunk, rálátás, kihallás, megérzés,

a gondolkodó agyunk sikeres döntéseit.

Valaki akinek fontos, hogyan érzik magukat az

 emberek majd, egy alaposan kibővített helyen.

Mivel nem róluk szól, csak az üzletekről minden.

Tiszteld, szeresd önmagadat, hogy tudjál másokat.

Élhető legyen azoknak az embereknek a számára

is akik addig is itt éltek és nem szándékoznak innen

elköltözni, tanuljanak meg azzal együtt is, itt megélni.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.