Benne van a tenyereidben, minden jó és szép.
Érted szólítanak meg, a generációs jeleid.
Ha attól nagyon eltérsz, ha nincsen
meg, a belső kontrollod,
hiába minden
fondorlatod.
Van az Isten.
Tanuljad meg
visszarendezni,
a belsődben, az
egészséges
kontrollod, ah.
Ha bármilyen
magasságokat
el is érhetsz,
maradjál
emberies.
Ha nem
teszed azt,
ami jó és szép, s
a te dolgod lenne,
mellé mehetsz, akár
egész életedre, hinnye.
Vannak akik vezetőknek
születtek, ők jó minták,
a többieknek, mert
bennük van az,
a többlet, ami
másokban
nincsen.
A tolerancia,
velük születetten.
Ha nem figyelsz,
a belsődnek a
jelzéseire,
mások
szerint,
éled.
Amivel
dolgod,
nem
lenne.
Nem ott
időzöl, ahol
rád szükség
lenne, hinnye.
Elvársz, pedig
nem is láthatta
a „hogyant”,
ráfigyelve
neveljed.
Felértél már, a
saját szintedre, ha
már megszenvedted,
ott tegyél jót és szépet.
Tanuljál belőle, hát ne
térjél rá, a könnyűre,
hinnye, ah. Ne ugráljál
össze-vissza, a meg nem
érdemelt jókért ácsingózva.
Ha nem tettél semmi jót, ah,
miért várnád el, ugyanattól,
aki, hiába beszélt akkor, ah.
Amikor, még megelőzhető
lett volna, a megtanulása által.
Felismered azt, ahol régen álltál,
csak beleéltél, nem tanultál, ah.
A jólétre figyelve, körbejártál.
Ha feltételezed, hogy megóv,
a tengernyi javad, majd rájössz,
attól nem vagy, ah, saját magad.
Ha nyugodtan élsz, akkor is ha,
te magad látod, másoknak,
a döntésed miatti
nehéz életét.
A saját szinted
alá kerülhetsz,
ha nincs tudásod,
mégis döntöttél.
Fontos lenne
ismernie azt,
mindenkinek.
Merre van az
előre neki,
s meddig
mehet.
Ha
elé
teszi a
sorsa, az
lehetőség.
Rendezd el
azt amit lehet,
ha megszólít a
lelkiismereted.
Ne kívánjad hát,
magadnak, ah, hogy
lelkiismeret furdalással
kelljen élned. Hiszen nem
figyeltél rá, amikor jelzett.
Ne szolgáltasd ki magad,
ott, ahol nem értik a
tiszta szót. Ne adj,
oda megoldást,
ahol szükség
arra sosem volt.
Nézz szét, látod
milyen szép a
lelkednek tükre.
Mind, így születtünk,
a túlzások miatt, mellé
nem mentünk, hinnye.
Figyeltünk a belsőnk
jelzésére, nem ártva,
nem bántva, élünk.
Ismerjük a sorsunk,
éljük, a magunkhoz
mérhető, egyszerű,
tartást, méltóságot.
A gyermeked már,
a következő jót és
szépet hozta. Nem
szeretné ismételni,
amitől szenvedtél.
Tanulj a gyermeked
mutatja, mi jó neki.
Alkalmazkodj hozzá,
megláthatod a Világát.
A sajátoddal, már van,
egy családias hangulat.
Gyakran van, hogy a
zsenge tisztán látja, a
felnőtt meg már nem.
Beszéljétek azt is meg.
Összetett energiában,
jó minták lehetnek, a
tiszta jövőképhez, ah.
Addig őrülj amíg, az
együtt időzéshez,
van rád igényük.
Magyarországról,
Pakson, a Hergál
Házból, szeretettel.
Julamami