Édes Hazám Csodaszép, engedj be most,

ne várass még, 10 éve várakoztatnak már.

Feltisztult tudást adok ezzel át, oktatom és

nevelek, a generációs jeleket ismerem.

Nem tartozom se ide, sem oda, így hát,

tartozom az érkezőkhöz, éppen oda.

Látszik már, tagadni azt nem lehet,

ki lehet a” legpénzéhesebb”.

Ah, gyorsan bocsánatot is

kérek azoktól, akik ezt nem

így élik meg, mert nem látják át,

hogy kilátszik ám, felszínen minden.

Munkát, kenyeret és cirkuszt a népnek,

kérem, ne nézzenek bohócoknak minket.

Mi vagyunk azok az emberek, akiknek nem

volt fontos, hogy gazdagodjanak meg, mert

lelkeseknek, szíveseknek, gondolkodóknak

születtünk, az lett a gazdagságunk nekünk.

Annyira elfoglalja kegyelmüket mindaz,

ami az ő fogalmaikról szól csak, hogy

nem látják meg a mi sanyargásunkat.

Legalább annyit még csak, lehetne,

hogy mondják meg, mennyi ideig

és mi mindent kell még kiállnunk.

A tőlünk, hozzánk teljesen idegen

elképzeléseik szerint, hahó, még

annyit ha kérhetnék, hogy azokat,

akik intelligensnek születtek, most

se büntessék, ha nem engedik be oda.

Ahol a Hazánk javát szolgálhatnák, hát

legalább, naponta többször ne alázzák.

Nem látom itt most, hogy mennyi joga

van az anyáknak, apáknak, szülőknek,

ahhoz, hogy amit a Hazánkba tettünk,

ide teremtettünk, abból a mieinknek is

 jusson, hogy a minőségi életüket éljék.

A nagy figyelmetlenségben, vagy tán

hozzá nem értésben, úgy is eshetett,

hogy nincs betevője sem egyeseknek.

Nem mennek el, mert reménykednek,

abban, hogy az eljut oda ahova kellene.

Azt mondják gazdag lett az országunk,

ami igen látványosan kavarog, azt látom.

Nem érzékelem, ha addig sem tudok eljutni,

 amit feltaláltam az a saját Hazámban maradjon,

a Hazám az arra igényeseknek vegye ezt meg.

Persze ahhoz, tudniuk kellene az embereknek,

hogy ne a pletykáknak higgyenek, dolgozom,

tanácsokat adok, itt oktatok és nevelek.

Vaj kinek a felelőssége lehet az meg,

hogy nem eléggé tájékozottak ebben,

sem a helyiek, ide jöttek hozzám oly

messziről is azok, akik megtiszteltek.

Nem vagyok a turisztikai térképen,

amit elértem ismernek, magamnak

és nem másoknak köszönhetem.

Nemzetközi és Magyarországi

Tudományos Prevenciós Akadémia

által kaptam a kitűnő, megajánlott

diplomámat még 1999-ben esett.

A szakmámban, ez a legmagasabb

végzettségem, már oktatok, nevelek.

Aztán mi a kifogásolni való ezekben, a

 hiányos tájékozottságuk a hátrányom.

Akik ismernek tudják, hogy ki vagyok,

Nagy Juliannának hívnak, de sohasem

álmodtam és tettem magamhoz képest,

túlzót, sem nem mentem bele olyanba.

Nagyon tapasztalt emberismerőként

hét éve önmagamhoz és a tudásomhoz

képest, csak vegetálok, sanyargatottan.

Nem tudják azt sem a Hazámban azok,

akiknek azt tudniuk kellene, létezem.

Hol vannak azok a pontok, amit még

elbírnak az emberek anélkül, hogy

beszorulva a saját szintjükhöz

képest, elkezdjenek leépülni.

Vagy a szüleik mindazt látva,

megkeseredve, remények

nélkül éljenek, hiszen most

éppen ezt találta ki a divatos.

Ha nem jött mégsem az be,

hát majd csinálnak másikat,

akit aktuálisan divatosítanak.

Nem gond, ha nem magyarosan,

az a gond, hogy az amiről ő beszél,

a hétköznapjaiban nem abban él,

 látjuk nem értünk szól az sem.

Legalább annyit, ne tudjanak

le, mielőtt megismernének,

mit értem el a tudásommal.

Íme 50 ország olvassa ezt is itt,

mit tudnék hozni a turizmus által a

születési helyemnek, ahol lakom.

Értem én, hogy miért fednek le itt,

akkor legalább várom a jelentkezését

azoknak a Hazánkban lévő helyeknek,

ahol jót tennék ezzel a tudásommal.

20 órás a Különös oktatás, nevelés,

 a közelben pihenőkhöz ki is megyek.

Napi két órás minőséget adó időtöltés,

valami egészen más, nem hétköznapi,

mástól nem tanulható, csak tőlem.

Csupán jó szerevezők kellenének,

akik hitelesen közvetítenének.

Emberek vagyunk, nem bábok,

lehetne, hogy ne kísérletezzenek

rajtunk, bár magamról nem beszélek,

hiszen ismeri minden sejtem mindezeket.

Az első hét évemben 90 % ingyen, átéltem,

sok tapasztalattal lettem gazdagabb én attól.

Nem költöztem el, ide jöttek, tiszteltek meg.

Ezt oktatom és használom a nevelésben, a 24.

tapasztalva tanuló éveimnek gyümölcsei ezek.

Magyarosan Magyarosan Agyalós a Julamamival

YouTube, nem így szerettem volna, de ezt kaptam.

 Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

+36 30 2470 589,

Skype julamami.julamami