Ó, ha tudnák…2019.02.25. julamami.com, web-mutter.com

Ó, ha tudnák, hogy minden, átrezeg, ah.

Nem vállalnának olyat, ami áthatva,

árthat, az embereknek, hinnye.

Ha nem hiszed, egy erősen,

akaratos napodon, nézd

csak meg, hogyan hatsz.

Azokra, akikért hajtasz,

mert értük szólna, mindaz.

Az alázat, a jó feladatokhoz,

vele is születik mindenkivel.

Mindenki, más feladatra,

jóra, szépre született.

Ami nem építően

hat, az nem jól,

működik.

Íme, egy

erősen,

vegyes,

eszkábált.

Nem kértük,

csak kaptuk.

Hinnye, talán,

még dolgozni

lenne szükséges

rajta, a mindenit.

Nem szerintünk

való, nem itt ebben

a Hazánkban,

találták fel.

Ha közülünk

való, rakta volna

össze, innen – onnan ollózott,

akkor sem működhetne, nem jó.

“Életszerütlenül” ható, mint, egy

mindenható, nincsen,

megfelelő,

kontrollja se.

Ha valakire nem

illik rá, beleszorulhat.

Csak azért is teljesítés,

sikerélmény, nem lesz.

Választék helyett,

eszi, nem eszi,

nincs másik.

Így jár az, aki,

azonosulni

igyekszik.

Tegnap, még, az

elavultakkal mászkál,

hogy kifogyjon a készlet.

Ah, holnap meg, már,

megmondhatja,

mi az egészséges.

Nem törődik azzal,

mi lesz, a lelkes, szíves,

gondolkodó énjével. Nem

veszi észre, nem vele van a

gond, az amire azt mondták,

jó lesz, nem működőképes.

Addig erőlködik, amíg

belebetegedhet, abba,

ami éppen, rajta van

kikísérletezve, hinnye.

Azt, sok, okos, ember,

tanulja és sok évig ám.

Úgy, hogy utána, még,

mielőtt, az emberhez

nyúlhatna, bizonyított.

A tudományosan, az a

magas szintje, annak,

amit az emberek, a

napi feladatukkal, oly

odaadóan gyakorolnak.

Hivatás, nem lehet, ha

nincs hivatástudat, ah.

Akik, értenek ahhoz,

összeadják a tudást.

Felelősen, igazolják,

legalább, ne ártson az.

Megelőzés, megelőzés,

megelőzés, megelőzés,

megelőzés, megelőzés…

Egymásra odafigyelés,

ami nincs még bizonyítva,

elégszer, hogy nem árthat.

Ne jöhessen szóba se, hinnye.

Önjelölt módon, nem érthet,

mindenhez, ah. Nem az a fontos,

hogy elegáns, drága-e az oskola.

Nem elég, a nyers, a natúr, az

akarata. A “tudása”, ah,

legyen az alapja, azt a.

Egymást is kontrolláló,

segítők, ah. Fontos lenne,

hogy köztük, ne húzhassa,

meg magát, a könnyűje, ah.

Feltaláltam, valamit, ami

nagyon fontos lehetne.

Ha a megtapasztalása,

mellett dönthetnének,

olyanok, akik “tudnak”.

Egymás mellett, többféle,

tudás, jól megférne, akkor,

rögvest, a kontroll is ott,

együtt, működhetne.

Már nagyban is,

hiszen, kicsiben,

25. éve jól működik.

A fokozatosságra,

ha nem figyelnek,

átbillenhetnek,

az emberek.

Ha túlfeszítik,

a saját határaikat,

olyanok, akik, olyat,

addig, nem is láttak, ah.

Viszont, feladatul kapták,

a “látványos részei”, miatt.

Nem mondta senki sem,

hogy legalább ne ártsál.

Senkit se, bántsál, de

magadra is vigyázzál.

Nincsen, hova fordulni,

nincs, aki értően kihallja.

Azt a, hinnye, a segítséget,

csak nem, a pillanatnyilag,

ráérő, “segítségre”

szoruló is, adhatja.

Ha minden egy is, és

minden hat mindenre.

Lehetne, hogy a tárgyaktól,

megkülönböztetve legyenek,

mennyit bírnak, el, az “emberek”.

Nagyon szépen kérem, ne vállaljon,

olyat, amihez nem ért, csak, hogy

bizonyíthassa, a vakmerőségét.

Bocsánatot is kérek, most,

hiszen, még, nem tudtam,

eladni. Úgy átadni, a tudásomat,

a sok, arra született segítőnek.

Ah, akik tudják igényesen, hogy

az “embert, tisztelni, fontos”.

Nem szabadna, elmenni, a

szeretetre, éhesek mellett.

Ha kikopik az adni tudás,

a hozzá nem értők által,

mi lesz, a gyermekekkel.

Már arra nevelődnek majd,

hogy aki bírja, megmarad,

olyannak, amire született.

A többiekkel meg, ugyan ki

és miért foglalkozna, azt a.

Az eleje, nem az alja, a vége,

nem, az elmúlás ám, hinnye.

Hanem a következő fejlődési

lehetőségnek, a kezdete, ah.

Elszámolni önmagával,

mindenkinek fontos.

A legjobb érzés, a

“megcsináltam”.

A jóra, a szépre,

vonatkozhat,

“másra nem”.

Szépen kérlek,

ne keverjed, mert,

azt már, megszenvedték,

igen sokan, ne ismételjed.

Vagy vállaljad fel, meguntad,

azt amiben nem kaphatsz,

fejlődési lehetőséget.

Fordítsuk hát meg.

Nézz körül, miben,

vagy, éppen, most,

a “legjobb”. Önmagadhoz,

képest, tartozol magadnak,

a lehetőségek felmérésével.

Amiben, sikerélményed is,

 lehetne, a tudásod által.

“Kölcsönös tisztelet”,

amire jó, a feltaláltam.

Működik, már 25. éve,

a napi gyakorlatban, hinnye.

“Eladom”, ne legyek, gátja a jónak.

Engedjék be oda, ahol a legnagyobb

szükség lenne, erre a tudásra, ah.

Alaposan meg és betanítom,

felelősen teszek érte,

“végigkísérem”.

A hozzám érkező,

engem megtisztelő,

emberektől kaptam, a

” megtapasztalásommal”.

Sokfelől hozták el, ide,

engemet megtisztelve, a

 tanácsomért, érkezve.

Azért, ami, a sajátjuk,

a tenyerükben lévő

jeleik, az ő, sorsuk.

Összefüggésében

rajzoltam meg.

“Emberismeret”,

az emberek,

tisztelete

nélkül,

nem

megy.

Hát nincs

senki olyan,

aki tudná, hogy

miből, mi lehet, hinnye.

Nem elég az, hogy elvégezte,

az elmélet mellé, a tapasztalat is

nagyon, fontos, lenne, ám.

Ez lenne az igényesek,

receptje, hogy ne csak,

csináljon valamit. Ah, annak

az egészség megmaradására is,

megfelelő, hatása legyen, hinnye

Ha, ilyen erősen, csak a pénzről, az

üzletről, szólna minden. A megszületendő

gyermeknek a kezében elég pénz kell legyen.

Hiszen, ha már teljesítettek felé, hát fizetne is.

Vagy, mi lenne, ha az emberek mindenféle át és

ki, nevelése, helyett, a fizető eszközöket alkotnák

meg intelligensre. Ne sérüljenek meg, az emberek.

ha nekik, elég pénzük, magukhoz képest nincs.

Már, megint, bocsánatot kérek, nekem ez,

benne van, a hétköznapjaimban. A szó

nem idegen tőlem, gyakorlom, hinnye.

Mert, lelkesen, szívesen, gondolkodva,

bizakodva, jöttünk ám, a világra, mindannyian.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel. Julamami

.