Nem vagy készen még arra amit felvállaltál, ha
csak viszi az energiád, a most motivációja fontos.
A túlzások nem motiválnak, ah, magamutogatóvá
válhatsz tőlük, lesz irigység is, körülötted bőven.
Ha nem tiszta a kommunikáció, át sem megy, hinnye.
Az emberségeseknek megjár az, amit beletettek oda.
Vagy nem a jobbra, szebbre készülsz, fáradhatatlan,
pihenni ráérünk, ha már nem tudunk mást csinálni.
Nem magyaros virtus a punnyadás se, mért gyakorlod,
erősítve azzal, a tehetetlenségnek az ártó energiáját.
Megtanulható, milyen módon generálható az energiád.
Könnyű úgy szint alatt tartani azokat akik feltaláltak,
ha úgy veszik őket, mintha nem lennének. Nem veszik
a fáradtságot, hogy elmélyüljenek a feltaláltjaik között.
Ha könnyen veszed a mások életminőségét, akkor mivel
bizonyítod legalább magad felé, hogy arra érdemes vagy.
Tapasztaltan tudom, időben megdolgoztat, a lelkes, szíves,
gondolkodó éned, hogy lelkiismeretfurdalásod ne legyen.
Ah, amikor nincs más dolga már, mint a kényelmes élet,
nem fokozatosan került oda, nincs hát motivációja se.
Adni születtünk mindannyian, ki mi által, miből adhat,
megtettem amit lehetett, sorszerűen, generációsan.
A feladatom volt, hogy ne vetüljön a következőkre.
A kényeskedés a földön járás tanulása helyett, hinnye.
Ahelyett, hogy mindent átlátva az értékeset, hasznosat,
segítené a nála lelhető információ halmazokkal, ejha, azt a.
Az általa elérhető szint fölöttit, mutatja a többieknek, hogy
mennyire könnyen jött az neki és el is hiszi, hogy megilleti.
Valakivé vált, aki úgy nőtt fel, hogy ráhagytak mindent.
Nem tanították semmi jóra, se szépre, sem az
egészséges, adok – kapok működésére.
Azt tartja jónak, ahogy esik puffan,
az a jó csak, ami neki jó, hinnye.
Azt hiszi révbe ért, pedig még
el sem kezdődött, a felvállaltja.
Mindannyian azért születtünk ide,
hogy itt jól boldogulhassunk, hinnye.
Rákapott, hogy mindent megtehet.
Amit meglát a szeme, már vinné a keze.
Eszébe sem jut, hogy megvegye, mert az a
többieknek az életműve. Könnyen sorstalanná
válhat általa bárki, ha nem egy szinten intézi a
másikkal, nem törődik csak a saját sorsával.
Figyelj, ha a lelked jelez, nem jól van az, ha
nem figyelsz másokra, egyedül maradhatsz.
Úgyis addig vagy fontos, amíg megfelelsz ott.
A rezgésed, óvatossá teszi veled kapcsolatban
a többi embert, mert a belső kontrollod jelzi, ha
eltérsz, az egészséges működésedtől, hinnye.
A lelkes, szíves, gondolkodó énünk, a kontrollja
minden pillanatunknak, legalább ne árts, se ne
bánts, magadra is jól, megfelelően vigyázz.
Szép szíves, lelkes, gondolkodó is lehet,
a teremtő által megalkotott Világ.
Tapasztalva is tanulhatunk ám, ah,
színes az alkotó palettája, hinnye.
Ne menj el odáig, hogy háborogjon a
lelkiismereted, a könnyen jöttek miatt.
Ha legnagyobb amit önmagadért tehetsz,
legyőzöd önmagadat. Ha mindent magadnak
akarsz csak, megtanulod elengedni ami jár,
annak aki tett érte és nem keveset, hinnye.
Nélküle nem boldogulhattál volna, vedd észre.
Amit legyártunk magunknak, nekünk szükséges
feldolgozni és a lelkiismeretünkkel együtt működni.
A túlzó, a könnyen jött, nem ad tartást, se méltóságot,
pedig az emberek legnagyobb értéke ez, ne herdáld el.
Feltaláltam valami fontosat, önismereti oktatás oldal.
Adjon az Isten, minden földi jóból annyit amiért,
tett eleget, fejlődhetett általa, megérdemli azt.
Tudja, milyen nagyszerű az egyszerűben élni.