Julamami védjegy, Heringes Árpádné tulajdona,
nincs mit tennem, mint leírom ide. Mi lenne, ha
mindenen túl mehetne az amit a látszat mutat.
Talán ezt már átérzik sokan, hogy amitől ők
is megrekedtnek érzik a sorsukat,
önmagukért nekik szükséges tenni.
Talán megelőzhető a sorstalanság,
azt a, ah, hú de fura, hinnye már.
Meddig érhet az addig, ki mit
engedhet meg magának,
vagy ez arról szólna,
mintha nem is
léteznék.
Intézik
felettem,
azt amiről
nekem fogalmam
sem lehetett, hiszen nem
kérdezték meg, hogy szabadna -e.
Azért mert valaki arra ki van találva,
az fel is jogosítja arra, hogy azt csinál
amit akar, bárkinek az ismertségét fel is
használhatja, nem kérdez csak viszi.
Úgy láttatja, mintha köze lehetne
bármihez, ami megtetszik neki.
Hát hol élünk mi, kérem szépen,
nem szükséges már
a tartás se az emberi
méltóság, csak az ami
odavezeti, hogy győzni,
győzni, mindenkit legyőzni.
Mivel nincsenek érvek, hát nem
is lehetne, nincs mivel meggyőzni.
Talán ne is tessék elmondani nekem,
meg ne sajduljon, a sokat segített,
tapasztalt szívem. Kérem, ha
lehetne, ha már fel
lett használva a
amihez nincs jogosítványa s
a bocsánatkérése még nem menne.
Tíz éve feltaláltam valami nagyon fontosat, a
hiányos éveimnek a fájdalmát fedje be az összeg.
Miután azzal befektetnél a saját és a többi gyermek
tartásának és emberi méltóságának hiteles jövőjébe.
Gondolkodjál el, nevesedhetsz abban ami működik.
Ami által, valaki felelősséget vállalna mindezekért,
vegyék meg és az egyensúly visszarendezhető,
egészséges körforgásába vezethető általa.
Emberektől az emberségesekig ér körbe,
amikor felfejlődnek a saját sorsukhoz.
Ha nem ismered fel az emberséges
határaidat, túl messzire futsz, ah,
amikor a szemedbe néznek
ah, a saját döntéseid.
Nem érted azt
amiért másképp
éli meg a gyermeked,
látja azt amit te még nem.
Benned időzött a magzati
szakaszában, minden
hatás átment rajta.
Feldolgozná mindazt,
ha lenne hozzáértő a
saját családjában, ah.
Miért olyan a sorsa,
ha az anyja mintáját
követte, mert elhitte,
nincsen más lehetősége.
Jó anya leszel, odáig szükséges
tapasztalnod, hogy már azt is
tudod, amikor az anyai hatás nem
olyan, mert a sorsát apai ágon hozza.
Milyen dolog az, szabadna-e csak azt
megtapasztalnia, amit nem
a saját intelligens agya
várna motivációnak.
Igen szinte minden
feladatot a nő kapott,
a férfi dolga teljesen más.
Egymás sorsát megismerve
egészen mások a hatások.
Lehetne közös feladat az,
hogyan oldják meg azt,
ami generációsan rájuk
vetülne, de már a saját
családjukért is felelősen
lenne szükséges élniük.
Ugyan mi a módja
annak, azt a, fel tudja-e
dolgozni a lelkiismereted.
Nem tettél magadért sem a
családodért, amikor még volt
rá lehetőséged, még nem lett
gátja, a válás már, sem az elmúlás.
A prevenciós vagyok, ez a hivatásom,
szükséges hozzá az a tehetség,
amit velem születetten
mint tehetséget hoztam.
Tapasztalva fejlődtem és
naponta. Tanultam ,
azt ami által már tartást
kaptam, ahhoz amit tudok.
Ah ne legyél annyira vakmerő,
hogy azt láttatod, egekig érhet
az amit felvállaltál. Persze még
az is lehet, sok minden van
amit a vakmerőségen túl,
mesésen megtehetsz,
át sem látod mit tettél.
Amikor a lehet után mentél,
rájöttél mindent elvesztettél.
Valaminek a tisztaságát
tartását, méltóságát,
rekesztetted meg.
Majd elmúlik a
káprázat és
kitisztulnak a
fejek és a tájak.
Egy Haza ez csak egy,
ide teremtettük a jókat és
a szépeket, azt várjuk csupán,
amit ide teremtettünk, ott van
benne a saját tehetségünk és
emberségünk, megtartjuk.
Hiszen a közös pénzekhez
méltónak nem találtattunk,
a feltaláltunk várakozik tíz éve.
Győzz meg, legyőzni könnyű
engemet, nem harcolnék sem
veled, se ellened, feltaláltam
valami nagyon fontosat. Ami
megtartaná a tartásunkat,
méltóságunkat, nekünk
az életünkön keresztül
egyik legfontosabb marad.
Mi lesz veled, ha a túlzások
betöltik a lelked, szíved, agyad.
Ki állít meg időben, ha nem is
ismered még önmagadat, mihez
képest méred, van-e önbecsülésed.
Nem tudok bocsánatot kérni, nem
megy, inkább tovább emberesedek.
