Ne tűnj el, éljél inkább tisztelettel… 2017.05.03. https://julamami.com

Kellemes időtöltést kívánok

megérdemelten,

jöjjön a szép meg

 a jó, mindazoknak,

akik azért már rég,

mindent megtettek.

Saját sorsukban élnek,

generációsan teljesítenek,

nem ugrálnak fölöslegesen,

meglépik a lépcsőfokokat.

Tudják miért odalépnek,

a sorsukat is teljesítik.

Közben nem ártottak,

nem bántottak, csak

azért, hogy ők még

gyorsabban

haladhassanak.

Ami mindenkié

azt nem birtokolják,

örülnek annak ha valaki

haladni képes itt és most.

Ha sietve lépkednek, túl

 mennének önmagukon,

nem éreznék meg, az

 élet jó ritmusát.

Ami nem lehet

más mint a siker,

az a fajta, amitől

felemelkedik ő,

nem nagymenő,

de érdemeiért

jól értékelhető.

Az emberies erő, a

 tisztelet jól szerethető,

összetetten erős erő az,

 egyszerűen nagyszerű.

Minden hiába, ha az

másoktól elvéve,

kiszemezgetve a

mások tudása, az

 övékké nem lesz.

Mást nem tudnak

tisztelni, magukat

meg ugyan hogyan.

Hiszen a fokozatok

nélkül, az csak üres.

Nevetségessé teszik

magukat, visszájára

fordíthatja az élet.

Hiszen, felszínen

van minden ami

jól láthatóvá

válva, már a

minőségüket

megalapozva,

meg is hozta.

Ha nem látja,

tapos is rajta,

ki sem hallja,

nem érzi meg,

hiszen a nagy

jólétben neki

gondolkodni

ugyan minek.

Mindent látnak

viszont akiket ő

nem a minőségük

után csak fizetgeti.

A jelenből múlt lesz

 és azt most alapozza

meg, tán nem gondol

azzal, abban fog élni.

Nem lehet azt majd,

mint a nagykabátot

levenni, eltenni.

 Mindenkinek

kívánok most,

jó egészséget, szeretetet,

boldogulás általi boldogságot,

mint megmaradó alapját is annak,

amire építhető a jövőkép, a jó holnap.

Alapban van miért tisztelni azt, akit

előretoltak, van a sorsához alázata.

Ahol az értékesek megmutatkoznak,

oda sietve érkeznek a lelkecskék,

mert az élet ott szép lehet, nem

hozzáértés nélkül mondják

meg ki mit tehet, ki meg

csak a semmiben élhet.

Láthatóak a tehetségek,

válogathatók a lehetőségek,

hiszen aki felvállalta tudja azt,

az élet akkor már szép, ha a lélek

megnyugtatóan adja a csendzenét.

Emberiesen kívánok jó szerencsét,

mindenkinek aki érti már az életét,

ami a generációs feladata, a sorsa is.

Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból írok, szeretettel.