Szerintem, jó minta akkor vagy,
ha tudod adni az igaz valódat.
Mindenféle minta is lehet,
a hétköznapi életünkben,
olyanok is akikről lejön,
azonnal, hogy nem igazi.
S nem is gondolnak vele,
hogy észrevehető az álca.
Beállsz a nemlétező sorba,
csak azért, hogy ki ne lógjál,
se onnan se máshonnan, ami
minta lehet és csak elfogadottan.
Milyen hosszú a haja, ki az aki levágta,
milyen a szalonból való a ruhája, milyen
a bőrének az ápolója, ha nem ugyanonnan
veszed, nem azt hordod, biza még megszólnak.
S egyáltalán nem fontos az, hogy emberiesként,
te hol tartasz, most kinek számítasz, vagy csak,
továbbvitted azt is, amit másoktól ollózgatsz,
hiszen úgy sem jönnek rá. Az akitől a tudást,
elvetted, s az elismerést is megéled, nem is
tudja meg, hiszen nem számít sehol sem.
Nem jegyzik semmi jóban, fontosban,
gondolod, de a szintjén jegyezve van.
Alacsony szinten a próbálkozásokban,
helyette vannak 12-en, futószalagon
képezve kerültek oda, végzettségük
is van, bizony vegyék őket komolyan.
Azok, akik még nem kontrollálva élnek,
esetleg el is hiszik a semmit értékesnek.
Vajon léteznek-e az emberies határaink,
a sajátomat ismerem régóta, abban élem
meg azt, amit megadnak a hétköznapjaim.
Ha ott hagyod a nyomodat valahol, amit nem
jó szándékkal nézegetsz, ott hagyod az emberi
tartásod hiányát is, tán keresd meg a méltóságod.
Csináltam csak úgy egy emberies tesztet magamról,
mikor mit ismételtem, régen, ott akkor, mit hibáztam,
hol korrigáltam, mikor volt az amikor, megjött végre
a sorsomhoz az eszem, s azóta a saját életemet élem.
Persze nem a köztudatban való létem, a nemlétező,
előadásokra a felkérésem, hát, a tréningem se létező,
hiszen nincs benne a divatosban, nem számít így jónak.
Az ingyenes reklámokat keresem és használom fel,
eddig jutottam ezekkel, köszönöm a lehetőségeket.
Kívül maradva a saját utamat járva, a sorsomat élem,
nagy részben, azt, hogy nem engednek be, elfogadva.
Magamtól, magamról, ennyit tudva, tapasztaltan,
haladok, a nehezebbet választva araszolok,
a saját ritmusomban megélve azt, kapok,
egy következő lépcsőfokot, ami bennem
már megérett arra, hogy behozzam számotokra.
Segíts magadon, az Isten is megsegít, ebben vagyok 11 éve,
lépegetek, ahogy lehet, de a saját életritmusomat, a generációs
jeleimet is ismerem, melyik ágról mit hoztam, apai, anyai, mi az
amit nem végzett el eddig generációsan senki, jó időben felismerni.
Különös oktatás, nevelés tréning, mindazt tartalmazza rád is a családodra is vonatkoztatva, ha megismered mindezeket, akkor
lesz a családodban egy ember, akitől a többiek kérdezhetnek.
Magyarországról Pakson, a Hergál Házból Online
Önismereti oktatás, ha bárhol is éltek
a Világban.
Hahó!
Decemberiek,
leírom nektek a magamban érlelődötteket.
Tapasztalni, tanulni, fejlődni, gyermeki
lelkűeknek maradni, születtetek.
Azzal elérni az eredményeiteket,
nagyon nehéz, de azért végigviszitek.
A kommunikálni, a legnagyobb lehetőség nektek,
ahhoz, hogy felfejlődjetek oda, ahova szeretnétek.
A gyermeki lelketeket sokan félre is értik, s néznek
benneteket óvatlannak, az látszik sokat hibáznak.
Fontos, hogy amikor azt érzitek, az igazatokat se
hagyják meg nektek, ne kezdjen ki senki sem,
veletek, mert akkor a végsőkig elmentek, de
amit elterveztetek véghez is viszitek. Akkor is,
amikor nem érzitek fontosnak, csak az igazatokat,
az emberséges szakmai tudásotokat gyakoroljátok.
Ha már tudjátok mi a sorsotok és ahhoz itt a saját
Hazánkban kell letennetek a jól működő alapokat,
akkor úgy terveztek, hogy amin belül emberséges
utat, lehetőségeket láttok azt erősítitik meg és fel.
A hivatás az amikor elértétek a szakmátokban azt
a felső határotokat, ahol a tudás, maga az érveitek.
Hamar lelkesedtek az újért, bele is mentek, aztán
később rájöttök, hogy annál is vannak újabbak,
az emberséges alapok még ott is hiányoznak.
Kimenni nem tudtok addig, amíg meg nem,
találjátok a tiszta jövőképetekhez az utat.
Más az ha elfogadják a szakmai utatotak,
vagy elkezdhetitek úgy, mintha éppen
akkor kezdenétek, ehhez most
sok alázat szükséges.
Jó egészséget kívánok.
Szeretettel. Julamami