Az ember teszi a dolgát,
ami jó éppen adott.
Tiszteli azt is amit
az Isten számára
lelkileg, testileg, agyilag,
sorsként ide tett.
Gondozza azokat,
hiszen rá vannak
bízva, az is Ő maga.
Arra is figyel,
másoknak
ne ártson.
Amikor a
hozottat
elvégezte,
végzi azt is,
amit tanulnia
még szükséges.
Nem veszi el azt,
ami nem a sajátja,
bármennyire óhajtja.
Hiszen tudja, amikor az Isten,
úgy akarja, veszi azt tőle, vissza.
Arra is figyel, mivel tud a jóban,
szépben, előrehaladni és olyan
módon, teszi, a többieknek
is legyen jó, az élete ott.
A saját lelkiismeretének
és a környezetének, a
tisztán tartására ügyel.
Ezzel tartozik, mindazoknak,
akik azt, a jó szintet, már elérték. S a
legjobb tudásuk szerint, elvégzett
munkájukat és őket is,
tisztelni, megbecsüli,
időben, megtanulja.
Nem generál irigységet,
nem lenne jó az, senkinek, a
rongálásukat meg végképp nem
engedi meg magának, se másoknak.
A megérdemelt, általa teremtett,
gazdagságában éli az életét.
Abban gazdag, amit sorszerűen,
önmagától, a lehetőségével elért,
a tehetségében kibontakozva láttat.
Hitelesen jó embernek látható, ható,
bizalommal vannak felé az emberek,
mert érezhető, az van, amit látnak.
Az ember, az emberségeshez beér,
emberiesen alázatot gyakorolva,
sorszerű magasságokig felér.
Tisztelet, emberség, becsület,
töltse be a tisztulásra vágyó,
lelket, szívet, gondolkodókat.
Jó szerencsét kívánok emberek.
Legyen minőségi ez a napja, minden
jóra, szépre, tiszteletre igényes embernek.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.,
számomra ezt adta az Isten most lehetőségnek.
Szeretettel.