Tisztelni, szeretni, nem ártva, nem bántva,
a sorsunkat, ha másképp nem megy,
araszolva, nekünk is megélni.
Igazítsad meg, a saját belső
tartásodat, a holnapi sorsodat
ismerd meg, hogy a jövőben is,
tudjad élni, a minőségi életedet.
Ha ismerhetnénk egymást,
bár én sokukat ismerem.
Emelhetnénk felfele azt,
amire még képtelenek,
pedig betöltik a helyet.
Egy Haza ez csak egy,
mindannyian meg is
élhetnénk mi is,
generációsan, az
életminőségünket.
Hiszen azért az előzők
már szenvedtek eleget.
Mire az ismétlése, ha az,
nem visz senkit se előre.
Mi vagyunk azok, akik
nagyon sokáig, úgy
gondoljuk, hogy
aki vezethet,
intelligens is.
Széleslátókörü,
ezért nem árt és
meg sem bántja.
Nem hiszi, hogy
mind a tulajdona.
Győzz meg, legyőzni
könnyű engemet,
nem harcolnék, se
veled, sem ellened.
Oktatnám nevelnék.
azzal amit feltaláltam.
Legyen hasznára a Világnak.
Amit feltaláltunk a Hazánkban
és a megtapasztalt,
tudásunk helyett.
Mások adják át,
a kitudja hogyan,
divatossá tetteket.
Mi megtanuljuk azt is,
amit nem hoztunk és nem
kérdezett róla senki sem.
Akarjuk-e ezt ami itt lett,
megtanuljuk a racionális
világot, működésében.
Igyekszünk két lábbal
állni, csupán annyit még, ha
a lelkes, szíves és gondolkodó
énedet nem is ismered, hogy
tudsz haladni a 2019. évben.
A kontroll nélküliek, meg, ki
tudja, hova, mibe vezetnek.
Mi megbántani
nem akarunk és
senkit sem, ezért
gyakran gügyének
néznek bennünket.
Gorombán beszélnek,
ha ezt látják mintáknak,
hát leutánozzák sokan.
Nehezen mondjuk ki,
az első tagadásunkat,
össze-vissza vagyunk,
ha azzal, megbántottunk.
Ha ez már meg sem érint,
kérlek vonuljál el, legalább
ne ártsál, telítődtél, hát
takarítsad ki, magadat.
Ne a mások keze által, a
lelkiismereted segíthet.
Ölelni jó, emberieseknek
való, ha nem szeretnéd,
ne tedd, ah az is átmegy.
Mind emberiesen élünk,
mi segíteni jöttünk, de ha
még ott sem haladhatunk,
hát, tán lassan el is fogyunk.
Ez most itt, nem a mi világunk,
lehetőségeink híján vagyunk.
S mi lesz, ha majd tőlünk
segítséget várnátok, s
már csak ti vagytok.
Elvárod, elviszed,
a többieket
gügyéknek
is nézed.
Nem adsz,
de elvársz.
Kirekesztő
lettél általa,
pedig mi mind,
adni születtünk.
Ha te, azt nem
gyakorlod, hát
nincs körforgás.
Nem jössz rá, ha
nem azt látod, a jól,
egészségesen működő,
nincs gyakran körülötted.
Csőlátásban vagy és nyomod,
azt ami, csak neked jó, na meg,
azoknak, akiknek nincsen más.
Mint teljesítve feléd, kullogni,
csak a teljesítendőidre várni,
se saját gondolat, se semmi.
Irányítottan minden nap,
ugyanazt, ugyanolyan
módon teljesíteni, s
nem gondolkodni.
Az agyunknak a
tápláléka bizony,
a saját kútfőből
teljesíthetően, a
sikerünk, hinnye.
Kinek mi éppen.
Ha nem lenne
az, leépülnénk,
vegetálnánk.
A múlt elmúlt,
létezik a jelen,
a „most” fontos.
Átélve a pillanat
is adott, neked szól,
rólunk is szólhatna a jó,
ha ki nem hagytak volna.
Letudva, minden nélkül,
valószínűleg, velük is,
így tettek, ismételve
árthatnak és sokaknak.
Emberieseknek születtünk.
Időben átfordultunk mi mind,
ahhoz igazodva lehetne élni,
a jót megérdemelten megélni.
Meg is van hozzá minden, de
keveseknek látható még csak,
nem mindenkinek adatott meg.
Nem sejti, ő is megélheti majd,
hasonló módon hasonlók által.
Élj egészséges körforgásban.
Az első hét évben 90%-ban ingyen,
lehet utánozni, jókor, jót csinálni.
Nem tartozom, se ide, sem
oda, tartozom az érkezőhöz,
aki megtisztel és megérkezik.
Róla szól az, csak az ő ideje,
rááldozta, megérzi, kihallja,
abban is boldogul már utána.
Teljesítem a sorsomat, azt ami
éppen, adott és amit hagynak.
Még mindig nehezen hiszem el,
hogy akik istent játszanak, nem
ismerik, a 2018. évnek embereit.
Három év volt rá, ez a negyedik,
amikor már látszott, átléptük, a
jó energiákban vagyunk, élünk.
Nem érdemes rosszalkodni,
mert ki tetszik látszani.
Átlátva, kihallva,
gondolkodva,
megérezve,
születtünk.
Mindannyian.
El is lehet térni
attól, de visszafele
igen nehéz, látszik,
amikor küszködnek.
Megtartani azt amit
maguknak rontottak el.
Felvállalni nem tudják,
tökéletes, csak az Isten.
Alázat nélkül nem megy.
Elhagyva a biztosat, a
talajt, többre
és jobbra
vágytak.
Mint,
amit az
ő sorsuk
megadhat.
Keresik a
talajt a
talpuk
alatt.
Nincsen
már hova,
lépjenek.
Minden
lépcsőt
kihagytak,
magasabbra
ugrottak, mint
amit már tudnak.
Hát, nézegetnek
maguk köré,
csőlátásban,
azt nem lehet.
Egyedül lettek,
mert túlságosan
gyorsan haladtak.
A többiek még csak
a lábuk alatt keresik
a biztonságos talajt is.
Alázatos vezetés helyett,
megvezették mindazt akit
lehetett, megvezetettek,
lettek maguk mindazáltal.
Nincs illeszkedési pont se,
emberismeret nélkül ah,
az is lehetetlenné lett.
Túlszaladtak, a saját
határaikon, észre
sem vették az
állomásokat,
amik róluk
szóltak
volna.
Se tudás, se tapasztalat.
Különös oktatás, nevelés.
Tanuljad, hogy azt is tudjad,
szélesítsed a rálátásodat.
Fejlődj, a jóban haladj.
Oktatás, szolgáltatás,
kényelmesebben télen.
skype julamam.julamami
Magyarországon,
Pakson a Hergál Házban.
Szeretettel,
Julamami