Tisztelni, szeretni, nem ártva, nem bántva,

a sorsunkat, ha másképp  nem megy,

araszolva, nekünk is megélni.

Igazítsad meg, a saját belső

tartásodat, a holnapi sorsodat

ismerd meg, hogy a jövőben is,

 tudjad élni, a minőségi életedet.

Ha ismerhetnénk egymást,

bár én sokukat ismerem.

Emelhetnénk felfele azt,

amire  még képtelenek,

pedig betöltik a helyet.

Egy Haza ez csak egy,

mindannyian meg is

élhetnénk mi is,

 generációsan, az

 életminőségünket.

Hiszen azért az előzők

már szenvedtek eleget.

Mire az ismétlése, ha az,

nem visz senkit se előre.

Mi vagyunk azok, akik

nagyon sokáig, úgy

gondoljuk, hogy

aki vezethet,

intelligens is.

Széleslátókörü,

ezért nem árt és

meg sem bántja.

Nem hiszi, hogy

mind a tulajdona.

Győzz meg, legyőzni

könnyű engemet,

nem harcolnék, se

veled, sem ellened.

Oktatnám nevelnék.

azzal amit feltaláltam.

Legyen hasznára a Világnak.

Amit feltaláltunk a Hazánkban

és a megtapasztalt,

tudásunk helyett.

Mások adják át,

a kitudja hogyan,

divatossá tetteket.

Mi megtanuljuk azt is,

amit nem hoztunk és nem

kérdezett róla senki sem.

Akarjuk-e ezt ami itt lett,

megtanuljuk a racionális

világot, működésében.

Igyekszünk két lábbal

állni, csupán annyit még, ha

 a lelkes, szíves és gondolkodó

énedet nem is ismered, hogy

tudsz haladni a 2019. évben.

A kontroll nélküliek, meg, ki

 tudja, hova, mibe vezetnek.

Mi megbántani

nem akarunk és

senkit sem, ezért

gyakran gügyének

néznek bennünket.

Gorombán beszélnek,

ha ezt látják mintáknak,

hát leutánozzák sokan.

Nehezen mondjuk ki,

 az első tagadásunkat,

össze-vissza vagyunk,

ha azzal, megbántottunk.

Ha ez már meg sem érint,

kérlek vonuljál el, legalább

ne ártsál, telítődtél, hát

takarítsad ki, magadat.

Ne a mások keze által, a

 lelkiismereted segíthet.

Ölelni jó, emberieseknek

való, ha nem szeretnéd,

ne tedd, ah az is átmegy.

Mind emberiesen élünk,

mi segíteni jöttünk, de ha

még ott sem haladhatunk,

hát, tán lassan el is fogyunk.

Ez most itt, nem a mi világunk,

lehetőségeink híján vagyunk.

S mi lesz, ha majd tőlünk

segítséget várnátok, s

 már csak ti vagytok.

Elvárod, elviszed,

a többieket

gügyéknek

is nézed.

Nem adsz,

de elvársz.

Kirekesztő

lettél általa,

pedig mi mind,

adni születtünk.

Ha te, azt nem

gyakorlod, hát

nincs körforgás.

Nem jössz rá, ha

nem azt látod, a jól,

egészségesen működő,

nincs gyakran körülötted.

Csőlátásban vagy és nyomod,

azt ami, csak neked jó, na meg,

azoknak, akiknek nincsen más.

Mint teljesítve feléd, kullogni,

csak a teljesítendőidre várni,

se saját gondolat, se semmi.

Irányítottan minden nap,

ugyanazt, ugyanolyan

módon teljesíteni, s

nem gondolkodni.

Az agyunknak a

tápláléka bizony,

a saját kútfőből

 teljesíthetően, a

sikerünk, hinnye.

Kinek mi éppen.

Ha nem lenne

az, leépülnénk,

vegetálnánk.

A múlt elmúlt,

létezik a jelen,

a „most” fontos.

Átélve a pillanat

is adott, neked szól,

rólunk is szólhatna a jó,

ha ki nem hagytak volna.

Letudva, minden nélkül,

valószínűleg, velük is,

így tettek, ismételve

árthatnak és sokaknak.

Emberieseknek születtünk.

Időben átfordultunk mi mind,

ahhoz igazodva lehetne élni,

 a jót megérdemelten megélni.

Meg is van hozzá minden, de

keveseknek látható még csak,

nem mindenkinek adatott meg.

Nem sejti, ő is megélheti majd,

hasonló módon hasonlók által.

Élj egészséges körforgásban.

Az első hét évben 90%-ban ingyen,

lehet utánozni, jókor, jót csinálni.

Nem tartozom, se ide, sem

oda, tartozom az érkezőhöz,

aki megtisztel és megérkezik.

Róla szól az, csak az ő ideje,

rááldozta, megérzi, kihallja,

abban is boldogul már utána.

Teljesítem a sorsomat, azt ami

éppen, adott és amit hagynak.

Még mindig nehezen hiszem el,

hogy akik istent játszanak, nem

ismerik, a 2018. évnek embereit.

Három év volt rá, ez a negyedik,

amikor már látszott, átléptük, a

 jó energiákban vagyunk, élünk.

Nem érdemes rosszalkodni,

mert ki tetszik látszani.

Átlátva, kihallva,

gondolkodva,

megérezve,

születtünk.

Mindannyian.

El is lehet térni

attól, de visszafele

igen nehéz, látszik,

amikor küszködnek.

Megtartani azt amit

 maguknak rontottak el.

Felvállalni nem tudják,

tökéletes, csak az Isten.

Alázat nélkül nem megy.

Elhagyva a biztosat, a

talajt, többre

és jobbra

vágytak.

Mint,

amit az

ő sorsuk

megadhat.

Keresik a

talajt a

talpuk

alatt.

Nincsen

már hova,

lépjenek.

Minden

lépcsőt

kihagytak,

magasabbra

ugrottak, mint

amit már tudnak.

Hát, nézegetnek

maguk köré,

csőlátásban,

azt nem lehet.

Egyedül lettek,

mert túlságosan

gyorsan haladtak.

A többiek még csak

a lábuk alatt keresik

a biztonságos talajt is.

Alázatos vezetés helyett,

megvezették mindazt akit

lehetett, megvezetettek,

lettek maguk mindazáltal.

Nincs illeszkedési pont se,

emberismeret nélkül ah,

az is lehetetlenné lett.

Túlszaladtak, a saját

határaikon, észre

sem vették az

állomásokat,

amik róluk

szóltak

volna.

Se tudás, se tapasztalat.

Különös oktatás, nevelés.

Tanuljad, hogy azt is tudjad,

szélesítsed a rálátásodat.

Fejlődj, a jóban haladj.

Oktatás, szolgáltatás,

kényelmesebben télen.

skype julamam.julamami

Magyarországon,

Pakson a Hergál Házban.

Szeretettel,

Julamami