2020.02.01. https://julamami.com Önismereti oktatás,  igényesen.

Kérem ne terhelje magát, ha távol van a valóságtól az amiben  él,

nem  szeretném, megbántani, csak jól megérdemelten élni.

” Lehet, hogy te még, mint a fia, nem úgy láttad,  szerintem, a

a te édesapádéknak, nagyszerű volt  életük , de

egy fölösleges  garasuk se.

Éltek az egyszerűben,

de  látszott rajtuk,

az összetartozás ereje.

Amit szerettek volna, de

meg nem élhették a jót és a

szépet, mert ők azt teremtették,

nem adták fel, tevékenyek maradtak.

Nem vállaltad fel  azt az egyszerű

életet, belevágtál a lehetetlennek

tűnő üzletelésekbe, sikerrel.

Amikor a régi barátok már

lemaradtak, óhatatlan,

  mögéd kerültek.

Egyedül maradtál a sikerben.

Felszínre kerültek az irigységek, a

gonosz pletykák, az előre legyártott,

ellehetetlenítő helyzetek, mint csapdák.

Apa a szüleid,  úgy élték túl, hogy a nehézségekhez jól

alkalmazkodtak,  jól összekapaszkodtak. Nem költöztek el, hiszen

 szerették a Hazájukat,  ezer megélés,  kötelék, kötötte oda őket.

Akik itt maradtak, gyorsan

megöregedtek,

hirtelen eltűnt az átmenet,

mintha arra szükség nem is lenne. Ugyan

minek  a lelkiismeretes, emberséges élet, anélkül is lehet.

Sokan azt nem tudták,  az ami lehet,  nem pótolja, a tartást, aztán

hova lesz az emberi méltóság.

Sokan nem vártak mást,

 csak a jól megérdemelt, nyugodt öregségüket.

Mivel jól használtad  azt  a talajt,  ami apád által

teremtődött meg, alapod lett, a tehetségedhez.

Jó üzleteket kötöttél apám, számomra az nem

a valóság, másban vagyok tehetséges édesapám.

Már tudom apám, ha gyermekem lesz, megtanítom

a  valóságban boldogulni. A belső kontrolljára jól  figyelni,

hiszen akkor,  ha valami attól eltérő, észre fogja venni.

Bocsáss meg apám, mert nem szeretném,

tovább vinni, megélni azt, ami számomra

erőltetett, ami  hamar odalenne,

a hozzá nem értésem miatt.

Amit más teremtett meg,

az nem  lehet számomra,

ugyanolyan sikert hozó.

Nem szeretnék terhet

rakni, a szeretteimre,

inkább  alapokkal  látnám el

 őket, amire állva, boldogulhatnak.

Az üres fecsegők,  ah, ha látnák  azt,

hogy milyen nevetségesek, az értők

már rájuk sem szólnak, azt a.

Nem akarnak

gondokat

maguknak, békét akarnak.

Az igaz  barátságokat megtartva,

a saját életemet szeretném  már élni.

Azt megígérem,  ha beértem  arra és már

értek hozzá,  mert rájöttem, hogy mi a  jó sorsom nekem abban.

Azt, amelyik céged vezetéséhez van bennem tehetség, átveszem

 és igyekszem, felelősen jól vezetni, mint az örökségemet”.

A túlzók, az akarnokok, a dicsérésük helyett  csak

korholva  nőttek, már  mindenáron sikerre éhesek is lehetnek.

A látszat az, hogy haladnak, ah, egyhelyben járva növelik a semmit.

Hinnye, észre se vennék, ha mindaz amit tettek, láthatóvá válna.

Kicsiben és nagyban ugyanaz a lenyomat van, ah,  ha jól

működik  a káprázat, a homály már fedi  a valóságot.

Jót tenni, adni születtünk mindannyian, ah.

Aki nem tanulja meg mi a tehetsége és a

 jóban, a szépben, mi a feladata most,

Biza a  sorsa  odarakja majd párszor,

mint lehetőséget, a jóvá váláshoz.

Miközben a mélypontok mint hatások,

nagyon  különböző módon fékezték a jót,

azóta megoldotta már a megváltozott idő.

Az ő sikerüket erősen fékezve, megnyeste,

a  hosszú éveken át tartó, alaposan

megszenvedett araszolás…

Segíts magadon az

Isten is megsegít,

ez mindig jól bevált.