Mindenki a maga idejében és a saját helyén boldogulva emberesedne, kikerülni nem lehet, a nehezeket. Ha mégis a könnyűt választja, a sorsa oda visszaforgatja, azt ismétlésben pótolhatja. Bocsánatot kérek, ha minta voltam,

amikor úgy

gondoltam, hogy

az emberek nem csak magukért vannak,

boldogulnának, ha a saját szintjükön élhetnének.

Hiába a nagy akarat, ha emberségben nem  tart még ott, sok hibát elkövetve sok emberségesnek  okozhat nagy károkat. Olyan az mintha nem egy lenne az anyanyelvük, nem érti, hogy mit nem értenek azon, ami szerinte csak úgy helyes, ah.

Feltaláltam valamit, ami a szintek és kultúrák között is átmegy, ha az érintettek intelligensek.

Köszönhetem az Istennek, hogy a belső kontrollomra időben  felfigyeltem.

Kimondtam a bejelentkezésnél, akiknél az kihallott, ne jöjjenek, nélkülem döntsék el.

Nem voltak még a sokféle összefüggésekre felkészülve, nem hagyhattam, hogy mások rábeszélésére érkezzenek. Nekem is könnyebb volt, az értőknek mondani. Hiszen a sorsolvasás közben, időben jelezte kinek mikor, merre van az előre. Azzal és  menet közben is, megerősített a teremtő, óvatosan, mivel mindenkinek látszik,

a tenyerében, hogy mikor mit és mennyit bírna akkor el, a saját sorsát élje, ne másokét utánozza.

A generációs hatásoknál, átvetüléseknél, látszik a

leginkább érzékelhető, mi minden rárakódhat, ah.  A következő generáció azon szülöttjeire, akik abban a  családban a legmagasabb szintűek.

A lelkes, szíves, gondolkodó oldalon és nem a racionálist hozták, hát  szükséges azt tanulniuk.

Ha  magas a szint és tehetségük ahhoz nekik nincsen, bizony

megoldhatatlan feszültségeket okozhatnak.

Többszőr láttam olyat,  amikor feljebb kerültek,

a saját szintjüknél a sarjak. Nem győzték tartani,

újra és megint pótolni a gyakran okozott hiányt.

Volt úgy, hogy elvárták ugyanazt a teljesítményt

és magas szintet, amihez az elődök megfeleltek,

nem tudták elfogadni, ah, nem abban tehetséges.

Vagy, ha neki az nem sikerült, megcsináltatja vele,

ugyanúgy a hibás elképzelésbe, újra megrekedve.

A sorsukat olvasva látszott, minden összefüggött

az onnan leolvasható volt az összes többivel.

Időben megtanultam,

hogy akkor van az jó időben,

ha a saját döntése az, mikor

tisztel meg az érkezésével.

Volt olyan is, hogy azt

éreztem kérdezzem

meg, ki beszélte

rá, hogy hozzám

forduljon, igyekeztem és

le is beszéltem arról,

hogy akkor

érkezzen, hinnye.

Hagytam akkor nála

annyi gondolkodni

valót, hogy azt is

vegye észre,

nem biztos,

hogy szüksége

van, másoknak a

tanácsaira.

Ismerem mint a

tenyeremet, igaz is

lehetne sok embernél.

Ha végig gondolná azt,

ne másoktól kérjen,

tanultan hitelesen,  olvassa

le és azáltal adjon tanácsot, hinnye.

Önismereti  oktatás, igényesen.

Isten óvjon engem attól, hogy meggyőzzek

embereket arról, amit ők még nem értenek.

Csupán annyit szeretnék átadni annak aki

megtisztel, amennyit akkor elbír és nem

erőltetnék rá semmi olyat, amit nem ért.

Nagy az igyekezet abban, hogy átnyúlva

az emberséges oldalra, belevigyék azt

is úgy a megszokott üzleti  ritmusba,

mintha az ott működne, ah, nem működik.

Mindenki óvnék tőle,  hogy bele nyúlkáljon

abba amihez nem ért, mert azzal a lendülettel

haza is vágja teljes egészében és véglegesen.

Bocsánat csupán adódik ez a tapasztalatom,

így megtettem mindent jeleztem idejében.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.

Tisztelettel élj, hogy szerethető legyél.