Ismered-e a sorsodat… 2017.01.21. julamami.com

Ne engedd a saját

rezgésszinted fölé

helyezni magadat.

Elgyengülhetsz,

a sok elvárás

megfaragja

a tartásodat.

S egy gyenge

pillanatodban

elfújhat a huzat,

mindent te sem

tudhatsz, tanuljál,

ha hiányzik a tudás.

Ha nem volt ott sem

tartás, se méltóság.

Akkor megtartani

azt ami másoknak

fontos generációs

hatás, hát ugyan,

honnan tudhatnák.

Ő tisztán lát engem,

mint ahogy én őt látom,

nem hamis a szó őszinte,

hát ilyen az igaz barátom.

Köszönöm, ha tükröt tart.

Ne vedd túl komolyan te

 se magadat, nevetségessé

válhatsz adott pillanatban.

Az önbecsülés abból is ered,

ha tisztelettel vagy akkor is, ha

nem mindenben értenek egyet veled.

Ha túl korán elértél mindent amit az élet

adhat neked, keresd meg a sorsodban azt,

amiről eddig nem tudtál, hogy olyanod is lehet.

A sorsod adott neked a tenyeredben, csak tudnod

kellene mit kezdjél vele, a szeretet a legerősebb

energia, mégis nagyon sokan nem tudják, hogy

mit kezdjenek vele. Van amit hozunk és van

amit meg kellene mindenkinek tanulnia,

ha szeretné, hogy a sarjai ne ismétlésbe

bonyolódva éljék az életüket, inkább

haladjanak, tegyék a dolgukat a

saját sorsukat már ismerve.

Ügyelj rá, ki ne fordítson a

többleted, maradjon meg

a régi éned alapnak jó az.

Ha másokét is elvetted,

korrigál a sorsod, amikor

eljön az ideje helyetted.

S ahhoz tanuljál meg te

is mindent ami érdekel

és amit csak lehet, ne

 maradjál az ugyanazt

  szajkózó, lemaradó.

Adni időben tanuljál

meg, hogy ne kelljen,

ha szeretnéd, ha nem

kapnod mindenért neked.

Becsüld meg a szerencséd,

a generációs lehetőségedet,

így haladhatsz a te utadon,

se ismételned nem, sem

pedig mások után menni

nem szükséges, élheted

a saját és generációsan

is kiteljesíthető életed.

Az önző, túlzó jólétet

kerüld el, a kiüresedés

 lehet a következménye.

Ha eléred amit a sorsod

szánt neked, nincs feljebb,

pihenj meg, engedd át azt az

érzést, hogy megérdemled a

jóból, szépből a bőséget.

Ezek sorozatával lesz

magasabb a te rezgésed,

hozza a még és még újabb

lehetőségeket, amit nem

tudsz, mindig tanuld meg.

Na hagyjál dagonyát a

lelkedben, szívedben,

gondolkodó agyadban.

Tanulj és tapasztaljál is,

hogy a fentből ne legyen

gyorsan lent, mert jönnek

ám, akiknek igen kifinomult

az érzéke ahhoz, hogy vigyen a

semmibe, egy pillanat alatt téged.

Amit nem te teremtettél, nem a tied,

visszafejlődik tőle a lelked, szíved, agyad.

A túlzó igazadba is beleragadhatsz,

s dagonyázhatsz ott, amíg nem

azok jönnek, akiket vársz majd.

Ha megvan az elégedett érzésed,

becsüld abban is meg magadat.

A többletednek a többletét,

már az emberek hasznára

kellene, hogy forgasd.

Hagyjál felnőni

önmagukhoz

másokat, hisz

valahogy te is

eljutottál oda,

ahol most vagy.

Örülj a tükörnek,

ha jónak láthatod

magadat abban.

Mert, ha

önmagadtól

túl messzire

rugaszkodtál

el, hirtelen

észlelheted

majd, hogy

már megint

a kiindulónál

találod magad.

S ha magyaráznod

kell már azokat az

önző döntéseidet,

elveszítheted,

azt ami olyan

 könnyű volt, s

talán te nem

is építettél

soha meg.

Ismerve

a sorsunkat

egyensúlyban

vagyunk,

akkor is,

ha azt

nekünk

nem volt

könnyű

végig

vinnünk.

Sőt közben

igen sokat

tapasztaló

emberré

lettünk.

Ránk

vetül

az is,

amit

mi mégis

másképp

tettünk

volna.

Nem

álltunk

volna be a

 nem is létező

sehova nem

vivő sorba.

Viselni

kell,

ha a

mások

döntése

miatt

nehéz

az élet.

Eljön

az idő,

amikor

értjük

már azt,

hogy miért.

S rájövünk,

aki elvett

tőlünk,

azzal

pont

neki

lett a

sorsa

 nehezebb.

Kérdőjel

maradt

a miért,

ha csak

a pénzért,

akkor úgy

terhelte

le vele

a sorsát,

hogy az

megállt és

azóta fülel,

őt hirtelen mi

 fékezhette le.

Hiszen azt is

elérte vele,

amihez

köze

nem

lenne.

Így a

tudás

sincs

meg

hozzá

benne.

Másoknál

meg ott van

azáltal a hiány,

a sors korrigál,

majd valamivel,

hiszen a rendnek

vissza is kellene

 rendeződnie.

Megvan

mindennek a

 sorszerűsége,

ki tudja mit

vonzott

be vele.

Prevenciós

lett belőlem,

a hivatásom

és szeretem.

Megtanulhatod

még időben tőlem,

mi lenne a dolgod,

ha te, ismernéd a

generációs jeled.

Különös oktatás,

nevelés, Julamamitól.

Szeretettel.