Amit nem te teremtettél meg,

az nem a tied, nem fejlődik tőle

sem a lelked, sem a szíved,

a gondolkodó agyad sem.

Különös oktatás, nevelés,

Általános műveltséget növelő

Tenyérolvasó. Julamami védjegy.

Ugyan meddig tart a saját és

meddig a generációs határ,

s kinek hol van még az ő

határa, tudja-e mi az,

ami még

kezelhető.

Ki megy

túl rajta,

csak azért,

mert azt

hiszi,

hogy ő

még azt is

megteheti.

Mennyit árt

a bizalom

és mennyit

a bizalom

hiánya.

Honnan

tudod te,

mindezt,

ha minden

alád van tolva.

Helytelenül

méred fel

és nézel

onnan te

lefele a

világra.

Hol

van

a

határ,

kinek

hol van

ezekben

az ő határa.

Elhiszem azt

amit látok,

de vannak,

azok a

határok,

amit én

magam

nem tudnék

úgy átlépni,

hogy ne

okozzon

nekem se

gondot.

Na meg

másoknak,

akikkel

éppen

valamit

amiben

benne

vannak

megoldunk.

Megelőzés,

megelőzés,

megelőzés.

Segítőként

ott vagyok,

de helyette

gondolkodni

nem tudok

és nem is

akarok.

Van

az a

 határ,

amin

túl menni

én nem akarok,

megelőző vagyok.

Az már nem az

én dolgom, az övé.

Hiába mondanám el

azt amit én tapasztaltan

már tudok, nap mint nap

gyakorolom, hiszen úgy

is élek, hogy remélek.

Mert tenni ott már

nem tudok,

ilyenkor

mondom

és érzem,

van az Isten.

Rábízom azt

amivel nem

bírok már el.

Amikor rájöttem,

hogy mit fedeztem

a sok tapasztaló évem

alatt fel, nagyon örültem.

Úgy éreztem, hogy na akkor

most megvan az a megoldás,

ami mindenhez jó lesz és nem

kell már igen óvatosan éljek.

Hiszen kaptam én rendesen

minden olyan döntésem

következtében, amit

mások felfogni

még nem

tudtak.

Én

meg

már

láttam

belőle a

kiutat is.

Nyilván

a sokféle

embert

tapasztaló

hivatásomat

gyakorlásom

közben kaptam.

Azokat a jó

impulzusokat,

amikben a

megoldások

ott voltak.

Észre kellett

vennem azokat,

nem lehetett se

elmennem azok

mellett, se nem

hagyni abban

a segítséget

kérőket sem.

Amikor annak

a határához én

elértem, éreztem

álljak ott meg és

várjam a kívűlről

jövő megoldásokat.

Mert annyit tudok

csak és többet nem,

ki is mondom olyankor,

meg még van az Isten.

Amikor azt hittem, ha nem

tudom megoldani, bízzam rá

az Isten megoldja nekem.

Rá kellett jönnöm, hogy az

én életem, megoldanom is

nekem kell, így nem szoktam

senkihez sem fordulni, hiszen

már tudom, segítsek magamon

s az Isten is megsegít engem is.

Hosszú az út, amíg az emberek

eljutnak ahhoz, hogy magukban

hinniük kellene, inkább hiszik el

azt amit mások mondanak, így

igen sokszor csalódnak, nem

ismerik önmagukat, hogyan

ismerhetnék így a többieket.

Tapasztaltként tudom, van az

Isten, hiszen a sok-sok imával,

nem az embereket szólítottam.

Vannak akik könnyen hisznek

abban amiről azt mondják igaz,

mint tanulnának, tapasztalnának.

Akik csak tehettek érzéketlen,

rántottak is egyet a sorsomon,

mit tehetnék én olyankor hát

hagyom, kivárom, van már

hozzá alázatom, megoldja

a sorsom, amit lehet és a

 legfelsőbb intelligencia a

 határomat megmutatja.

Mindenkinél így van,

csak még nem veszi

észre, hol a határa.

Tanulj meg és már

most kommunikálni,

mert ha még nem, hát

nagyon fog hiányozni.

A megelőzés határai

addig tartanak, amíg

ott eljutsz a falakig.

Talán le is lehetne

ott kicsit pihenni,

ha nincs is más,

jól jön az ima,

mindenre nem jó

megoldás a bontás, az

 építés is lehet a megoldás.

Figyelmeztetném, teszem is,

de mi nem értjük egymást,

számomra ismeretlen,

az üzletiesek nekem

érthetetlen világa.

Így nem is érdekli,

hát az akaratával

túl is viszi, mást

nem is tudok tenni,

mint kommunikálni,

próbálom át is vinni.

Nem nyúlnék bele se,

nem értek hozzá se.

Tolja-tolja, s amíg

csak bírja tolja.

Megszokta azt,

hogy tolhatja,

vagy tudja,

vagy nem,

hol az ő

határa.

Ismerem

mint a tenyerem.

Ismerd meg a saját

határaidat te is és

nem is bánod meg.

Kivárásban vagyok,

akik megértették,

az oktatásra eljönnek,

akik még ártani akarnak,

lebeszélni úgy sem tudom

őket, az ő dolguk az is.

Már nem lehetnek

üresek a szavak,

kibugyognak

belőlük is azon

tartalmak, amik

most már fontosak

lennének ha értitek.

Tréning az értőknek,

az arra igényeseknek.

Lehet óckodni is ettől,

becsapni magadat, hogy

minek tanulni, ha te azt

is úgyis tudhatod már,

hogy ez a lelki tudás

hozzád képest is

méltatlan

dolog.

Maradsz

a racionális

oldalon, hisz

azt már jól

ismered.

Két láb,

két kar,

két szem,

s oldalak.

Magad

döntheted

el, mi az ami

hiányzik, ahhoz,

hogy a saját sorsod

a generációs jeled,

meg is érthessed.

Jó szerencsét

emberek,

áldjon

meg

az

Isten,

minden

földi jóval

benneteket,

úgy, ahogy az

a legjobb

nektek.

Bejelentkezéssel,

a +36 30 2470 589 által,

vagy julamami@gmail.com lehet?

Szeretettel: