Az élet élni szeretne, minden pillanatban meg is tesz minden szépet és jót érte, mert a saját életritmusában, a munkájával elért szintjének megfelelően, élni szeretne. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegy, ami a nevemen van, Magyarországon, 2010. év óta, én magam neveztem el. Nem engedtem meg a használatát senkinek sem. Tiszteletem.
https://julamami.com, www.julamami.com, webtenyerhonlapom@gmail.com. 2022.11.28. napján írom. 1994. az első, amikor, az elvégzett tanfolyam után, papírformát kapott a tehetségem. Tenyérelemző szó van rányomtatva. A vizsgán már mondtam, hogy nem tudom úgy elemezni a tenyeret, ahogy azt a tananyag által elvárták volna. Megengedték, úgy olvastam le, az akkor elém nyújtott tenyereiket, hogy azzal, a döntésük alapján, annak megfelelően, vizsgát tettem. Másnap egy nemzetközi táborba érkeztem, egy meghívást teljesítve. Egy nap alatt vitte ki a Világba, a Média és az oda érkező érdeklődők által, a létezésemet, a Tenyérelemző tudásomat. Nem volt szükségem arra, hogy hirdessek, elindultak felém, nagyon sokan, úgy is, hogy nem beszéltek velem arról, hogy tudom- e, akkor, fogadni őket. Megtanultam a szervezését, a nagy, hozzám irányuló forgalomnak, az alkalmazkodásommal, a kommunikáció által is igyekeztem, magamhoz képest, jól megoldani. Nem megbántani, azokat, akik bejelentkezés nélkül érkeztek, nem biztos, hogy jól sikerült akkor még, az, bocsánatot kérek. Aztán, egy megváltozott élethelyzetem miatt, nem volt bevételem, hát kiszaladtam az online Világába, ahol kaptam a magyarul beszélő, ott kint élőktől, hideget, meleget. Nem értették, miért szeretném elmondani nekik, hogy mit találtam fel. Általában kizártak, onnan. Ahova a kérésük nélkül, nem az engedélyükkel regisztráltam. Viszont, az oldal adta azt, hogy szabad volt bejelentkeznem, nekem és bárkinek oda. Ahogy tapasztalni igyekeztem, a magam módján értelmeztem, az internet világát. Én azt gondoltam, feltételeztem, hogy ott, másoknak is fontos, hogy az emberek jól érezzék magukat. Ha valaki valamit tud, szintén szeretné azt, megosztani a többiekkel, hátha jó az, tudásként, nekik is. Menet közben sokat tapasztalt lettem az online világában is, lassan megértették, hogy nem (tolakodni) akarok, oda, hanem valóban, valami egyedit tudok, ami a hasznukra is válhatna. Segíts magadon az Isten is megsegít, erre is rájöttem, menet közben, hogy nem várhatom el, se a toleranciát, sem azt, hogy mások is, tisztelettel legyenek irányomban. Egy ideig kerestem, a megfelelő kommunikációt oda és bárhova, rájöttem, ha adom azt, amit tudok, aki vagyok, az nem téveszthet meg senkit sem. Álltam a sarat, sokat sírtam, de nem visszakoztam, akkor sem, amikor a telefonszálgatató, azt mondta, gödörben van a házunk és ad 4 méter zsinórt, hogy a mobiltelefont tudjam használni. Akkor voltam, a legsikeresebb az internet, az online világában. Sokat ártott nekem, az általuk, nem értelmezni akaró, rövidre záró, beszélgetések sora. Rájöttem nem viccelnek, nekik azt is szabad, sokat tapasztalt lettem az ügyben is. Azután, menet közben rájöttem, hogy hallgat, nem beszél, a módja, mindannak, amit tapasztaltam, ez már így is marad. Sokat segítettek ezek, a tapasztalások, abban is, hogy nem biztos, hogy megfelelő emberek vannak, azokon a helyeken, a telefon hívások általi, szolgáltatásokban. Rég volt, sokat tapasztalt lettem, mindazok által, hogy magam oldottam meg, amit csak lehetett. Így már nem veszek el, megtalálom a megoldást, a magam tapasztalt módján. Hiszen minden szolgáltatónál, vannak emberek, akik értik, hogy mit szeretne a hívó kérni tőlük, megoldást várnak, hiszen oda, azért fizetnek. Amit, az Ember lánya, azért hív fel, hogy sikerüljön kiküszöbölni, a hátráltatókat. A szolgáltatók által, az ember tájékozódni igyekszik és megoldást vár, viszont sok minden van másképp, hát jól jönne, oda is, az, amit feltaláltamhoz alkalmazok. Emberi jelnyelvnek neveztem el, ha sokan ismernék, megoldás lehetne, a szolgáltatóknál is, lefordíthatnák, a többiek felé is. 2022. évben, nekem ez azt mondja, hogy nem számít semmi más, csak a bevételi forrásra figyelnek. Nem gondolkodnak, úgy, hogy meg ne bántsanak vele, sokakat, akik másban tehetségesek, másról szól a hivatásuk, más az iskolai végzettségük. Szélesebb a rálátásuk, más szinten élnek, hát azzal is foglalkoznak, a hivatásuk gyakorlása közben, hogy ne legyen hiábavaló a beszélgetés, a hívó féllel. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, hiszen most is, a megoldásomat keresem. Megoldom, ahogy szoktam, eltartani igyekszem magam, mert a tartásomnak, továbbra is, szüksége van arra. Az eddigiekhez képest, más szinteken élőkhöz igyekszem eljuttatni, az információt, hogy létezem, vagyok, a feltaláltam által, szolgáltatok. Nem én változtattam meg az életformámat, hanem, megmondó emberek által, megváltoztatott élethelyzetembe kerültem bele, az életkoromra tekintettel, én már nem változtattam volna. Ha megmondta, megmondta, nincs mit tenni, mint, a magam módján, igyekszem alkalmazkodni, a racionális megoldásukhoz. Hát bizony, az ez ügyben, a számomra is értelmezhetőtől, sokat lesz szükséges még, akár naponta is, tanulnom. Tiszteletem. Julamami védjegy, kifizettem az árát, így én, magam, használnám. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. webtenyer@gmail.com
Tiszteletem, ha nem érti,
lefordítom emberiesre.
Az egeret le-fel pörgetve,
párszor átfordul az írásom.
Kellemes olvasást kívánok.
Sokunkat nem érdekel,
ki mit rontott eddig el.
Azt lenne szép megélni,
amitől a jövőnket, a Hazánk
történelmét átlátva, tanulják.
Attól a most élők generációsan,
tartást és méltóságot, kapnának.
Kisnyugdíjasként élek, oktatok,
ezt a feladatot bízta énrám, a
jót, a szépet teremtő Isten.
Nincs mire várnom hát,
julamami.com eladó.
julamami@gmail.com
Olyan embernek, aki
pontosan tudja, ezzel
mit vesz, felelőse lesz
annak, működhessen.
Rengetegen jöttek a
tanácsaimért az első
hét évben, ez is olyan
érdeklődésre számít.
Ne higgye, tapasztalja
meg mielőtt megvenné.
Megrekedten nem tudnak,
nem lehet, jó nagy levegőt,
erősen, emberiesen venni.
A következőkben eladók,
az oktatási rajzosok
lesznek, a hozzájuk
illő és a nevelésre
szolgáló szövegek.
Addig is oktatom, én
nevelek vele ha jönnek.
Remélem sokan lesznek,
jelentkezők akkor, ha már
más nevén ez a sikert hozó.
Aki, ami lefékezett engem,
pont az vigye tovább most,
mert áthidaló megoldásra és
szintemelésre is szolgálhatna.
Lehetőség általa, sok családnak.
Julamami védjegy.
Ma, erre szántam az
időt, +36302470589
tájékoztatást adok.
Ha valaki éppen,
azon töri a fejét,
mi jót is tehetne,
embertársaiért.
Tán megvan már
mindene, amit
ő elképzelt, hát
ezzel tehetne,
generációsan
és tartásosan.
Tenni a dolgát.
Legyen a vevője!
Nem fiókba való.
Oktatás, nevelés,
az ami a feladatom.
Nagyon látszik már
a hiánya mindannak,
az emberieseknél van,
ami az intelligenseknél a
meg nem értése a szónak.
Amikor áthidalhatatlanul,
mindig ők alkalmazkodnak.
Viszont, attól megnő az egója,
annak, ahol az őket vezetők ezt
félreértve, „megalázóak lesznek”.
Tudnék oktatni olyan embereket,
akik fordítanának ott, ahol a szavak
át sem mennek, látszik a csavar ott.
Amikor ki akar jönni belőle, hárítva.
Nem lenne az gond, ha nem okozna,
az intelligenseknek az hátrányokat.
Hiszen arra születtek, hogy átvigyék
azt amit az Istentől kaptak, akkor is
ha nem vallásosak, sem ártanának.
Olyan mintha egy lábon kellene
ugrálni egész életen át, mert
nem értik, nem mennek az
értékes szavaik oda át.
Megint bocsánatot
kérek, bocsánat.
Nem sírni jöttünk,
egyikünk sem, se nem
szenvedni és senki sem.
Fordítókat képeznék szívesen,
arra is alkalmas, oktatás, nevelés.
Csupán az alkalmas lehetőségem
hiányzik mind ehhez, hát kérem azt
a hozzáértő emberiest, aki érti ezt.
S hatni tud oda, ahol a lehetőségem.
Nem magánügy, sokaknak segítene.
Segíts magadon az Isten is megsegít.
Tartást, méltóságot ad, generációsan.
Szerintük is törődhessenek már
valakik, megértően velük.
Ahhoz át kell látnia,
annak aki fordíthat,
bárhol, ahol elakadt,
maradjon a harmónia.
Amit lerajzoltam, egy
napon, azt fontos lenne
tudniuk az embereknek.
Milyen módon segítheti
őket abban, hogy meg
ne sérüljenek ők most,
a nagy összevisszában.
A régi sablonok elkoptak,
nincsenek, a méltóságukban,
tartást is adó élethelyzetek.
Általános műveltséget
növelő Tenyérolvasó.
Szintjükre kerülnek vele.
Hát oktatni szeretném azt,
hogyan tudnának, azok
az emberek, visszajutni,
megint harmóniában élni.
Önmagukkal, a közvetlen és
tágabb környezetükkel, megint.
Találják ők meg, a belső tartásukat.
Tanácsadásra, oktatásra, nevelésre,
bejelentkezés, julamami@gmail.com.
Kérlek benneteket emberek, ezen
gondolkodjatok el, ha döntötök.
Ő van, ti vagytok, ők vannak,
mind jók lehetnénk, vagyunk,
valamiben, amit mi hoztunk.
Mások meg valami másban és
így tovább, mert szerintem senki
sem születhetett fölöslegesnek meg.
Miért ne lehetne igaza, mindenkinek,
valamiben ami számára nagyon fontos.
Mind különböző formában éljük meg
az életünket, más nyelven formáljuk a
mondatokat. Más a kultúránk is, mi
a magunkéban vagyunk otthon,
mások meg az övéikben.
Tisztelettel lenni, is,
jó minta lehetne.
Ki mit hozott,
ki mit kapott,
ki mit adott.
A teremtő,
bennünket,
kit ide, kit
meg oda,
hívott
meg.
Vagyok,
szoktam
mondani,
azt jelenti,
tudnak hívni.
Különböző
módon adom
a tanácsokat,
különbözők az
eszközök ahhoz.
A 24. év adta meg
nekem az alázatomat
úgy, hogy használom,
s magaménak tudom.
Ezért nehéz értenem,
amikor látom, mi minden
van másképp, mint lehetne.
Ha az ember önmagát, vagy
másokat képvisel, miért úgy
teszi, mintha nem látná át.
Ne látná meg a hibáját az,
át is látszó hárításoknak.
Nem lehet a végtelenbe
vinni azt, ami már nem
működik, hisz kilátszik.
Tolerancia, empátia, jó
ember ujja, szoktam
így fogalmazni, az
oktatás közben.
Persze ideje is
bocsánatot
kérnem.
Bocsánat.
No hiszen,
ne legyen,
már olyan
rám rakott.
Mint tíz éve.
Nem tudom
milyen lehet,
a hatalom íze.
Ha olyan mint
amit látni lehet,
attól mentsen meg,
az Isten engem is.
Meg azokat, akik azt
hiszik jót tesz nekik.
Mindenkinek van a
saját és a generációs
határa, ha betartja jól
elboldogulhatna azzal.
Mikor lehetett először,
ki uralhatott el és kit,
ki csapta be a többieket.
Mi okozhatta benne azt,
a felfokozott késztető erőt,
s amikor észlelte, miért nem
tudott nemet mondani rögtön.
Miért gondolhatják az emberek
közül néhányan azt, hogy nekik az
megjár, ami másoknak nem jár meg.
Miért nem veszik észre, a belső tartás
az, ami megkülönbözteti egymástól az
embereket, meg a tehetségükben rejlik az.
Ha önmagukat nem ismerik még az emberek, hát
hogyan, minek alapján ismerhetnék ők a többieket.
Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a jót és szépet,
itt várjuk meg azt, amit ide beletettünk, jót és szépet,
ne többet annál, mint amit tényleg, az mind megillet.
Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten minden
földi jóból, akkor és annyival, ami épp a legjobb nektek.
Magyarországról, Pakson a HergálHázból, szeretettel.
Heringes Árpádné. webtenyer@gmail.com és a kihangosított, +36302470589 telefonomon szolgáltatok. Hétköznapokon és szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, az érdeklődőket, naponta, tájékoztatom. Hova lett, miért nem kapom vissza, julamami@gmail.com, heringesarpadne@gmail.com, ha valaki tud róluk, kérem jelezze felém, ha fogadták az üzenetét ezeken. Tiszteletem.
Tiszteletem. A megélhetésem miatt kerestem a lehetőségemet, az online Világában. 2009. joslas.org volt az első honlapom, azóta már több országban, igyekeztem talpon maradni. Oktattam a feltaláltamat, online, csoportosan is, a Világ különböző országaiból csatlakoztak, ahhoz, az ott élő magyarul beszélők, akik a szolgáltatásomat vették igénye, vagy az oktatásomon, akkor éppen jelen voltak. Nem gondoltam arra, hogy ennyire megváltozik minden, így most, lehet, hogy nem is látnak a Világban. Julamami védjegy, Magyarországon lett kiváltva, 2010. évben, a saját elnevezésem által, került Heringes Árpádné nevemre. Gondolom ideje, vissza az eredőhöz, fordulni és megint kitalálnom, hogy oldjam meg. https://julamami.com. Webtenyeres önismereti oktatás., ezt az oldalt is, az ingyenes reklám miatt, készítettem el, ahol, a reklámjuk által, minden áron, azon vannak, hogy üzletelni tanuljak, kapom a fékeket. Nem vagyok üzletasszony, csak botcsinálta, Heringes Árpádné egyéni vállalkozóként, vagyok jelen és várom a lehetőségem a feltaláltamnak az eladásához. Mert azt megszokni nem lehet, hogy szinte naponta kapok fékeket, szerencsére, alkalmazkodni, talán a születésem óta tudok. Olyan mintha elköltöztem volna, mintha nem a saját Hazánkban élnék, azt is megszoktam, hogy az aktuális megmondók, beleszólnak az életembe. Viszont, azt nem tudom elfogadni, hogy a saját szülőhelyemen, Paks, ami a lakóhelyem is, nem kapom meg azt, hogy oktatni tudjam, amit feltaláltam. Valószínűleg nem is tudnak róla, a szintén ide születettek, hogy nem tudok bejutni és megmutatni, mit találtam fel. A Világban sok országból olvasták, naponta az írásaimat, volt velük kapcsolatom, ha akartak elértek és beszéltünk. Most mintha megállt volna az idő és a várakoztatásomnak, az indokát nem ismerem, mert nincs hol kérdezni. Ha kérdezek, nem hallok mást, mint, hogy nem tudok segíteni. Nem segítséget kérek, megoldást várok, ahhoz, hogy csoportosan tudjam oktatni. Magyarországra, Paksra, érkeztek hozzám nagyon sokat, hogy megtiszteljenek, a tenyerüknek a leolvasásával. A tehetségem lett a hivatásommá, a diplomát is megkaptam, az akkori akadémia, által. Minden megvolt az oktatásához, mégsem tudtam, egyedül megoldani. Az is tudom, hogy valaki levédette, az első engedélyemet, gondolom a saját nevére, a telefonomon való beszélgetés után. Azóta többször változott minden, szinte követhetetlen lett, nincs hova fordulni. A közösségi oldalon, válaszol egy gép szöveg, mert feltételezhető volt, hogy ott hivatalosak, valószínűleg nem. Ide születtem, itt lakom, itt lenne feladatom, bemutatni, oktatni, miután már a Világ sok országában bemutattam, oktattam, sok éve, a feltaláltamat. A Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami, Tisztelettel venném, ha a saját szülőhelyem Paks, felvállalná azt, hogy mit találtam fel és rajzoltam oktathatóan meg, ami sok országban már bebizonyosodott. Hol máshol, ha nem, a saját szülőhelyemen, lakóhelyemen, Pakson. Igen, szeretném, bemutatni a feltaláltamat, a szülő és lakóhelyemen Pakson. A saját sorsuknak, az önmaguk általi, leolvasására, hogy segítsék a szeretteiket és tiszteltjeiket, az akkor már saját tudásuk által. Nem tudom kik döntik ezt el, nem tudom, hova lehet, úgy fordulni, hogy érdemben kapjam meg, a felelős válaszukat. Tiszteletem.