Futsz, szaladsz… 2016.03.16. https://julamami.com

Apám emlékére festettem. Heringes Árpádné. Paks. Hergál Ház. https://julamami.com
Apám emlékére festettem. Aki hiába igyekezett, a sorsát és a generációs feladatát megoldani nem tudta. Rám hagyta a generációs feladatot. Heringes Árpádné, hivatalosan és Jula, ahogy apám hívott. Sok és értelmes, házi feladatom lett általa, amikor megértettem, mi az, ami generációsan rám maradt.  Azóta már, mint a saját sorsomhoz adott feladat, hol lépésként, hol meg araszolva, teszem a dolgom, hogy a következőkre teherként ne maradjon. https://julamami.com

 

Ismerve a generációs feladatod, tán teherként a következőkre nem hagyod., oldalon írom tovább a mai napi gondolatom.

 

2016.03.16. írtam és most hozzá.  Futsz, szaladsz, így minden számodra és a szeretteid számára, tán későn észlelhető, fontosról, időben megélhető, kölcsönösen jó és szépnek a hatásairól is lemaradhatsz ám.

Akkor meg  mivel nyugtázod majd, hogy jól csináltad-e, ha annak megérzésére, feléd áradó hatásának átélésére időd sem maradt.

Mit gondolsz mit csinálsz akkor, ha gyűjtöd az ismeretlen ismerősöket az interneten, lehet esetleg, hogy az tiszta emberi kommunikálásra vágysz és amiatt teszed.

Miért nem a családtagjaiddal, a közvetlenül, s a még megmaradt barátaiddal kommunikálsz, gyakrabban, elgondolkodtál már ezen, most szükséges az őszinte szó.

Figyelve arra, hogy kibogozható legyen, mert megrekesztő energiája lehet, a jövőtökre nézve, erős a hatása, a következő generációknak az, a helytelen, nem működő, alapja is lehet.

Az ismeretlen vonz mindenkit, mert ott kibontakozhat úgy gondolja, kimondja, hiszen semmit sem tud róla, óvatosságra intelek, ha még nem erősödött fel a megérzésed, kihallásod, meglátásod.

Az emberi tartásodért, méltóságodért teszel- e nap mint nap eleget, megérzed-e, kihallod-e, meglátod-e, a csapdahelyzeteket.

Vagy inkább megtanulod a gátakat, elodázásokat, bizonytalanná tételt,  hogy aztán azt mondhassad, ugye megint, csak neked lett igazad.

Ugyanaz a mondat, arcmozgás, kézjelek, mást és másabbat jelentenek, más szinteken is különbözőek, tudod-e mindezeket.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”, alapja lehetne minden embernek, az, hogy ismerem mint a tenyeremet.

Ugyan miért lenne telerajzolva és minden emberről mást mutatva, a saját sorsunk olvasható  le, hozzá is olvashatóak a generációs jeleink.

Ki tudod-e már időben mondani, a megfelelő helyzetekben a “NEM” szót, mint szintet váltót. Mert anélkül nem megy és megrekeszt a szinted alatt téged, téged, téged, a minőségi emberiest, mert nem tudtad időben kimondani “NEM”, arra ami nem életszerű neked.

Eszedbe sem jut, hogy csak  róla és semmiképpen nem rólad szól, annak a jó hozadéka. Felemeli arra  a szintre  ahol  vagy, maga  az, hogy jó társaságba került veled, lehúzó lesz viszont, ha szembesülsz azzal, ugyanaz fordítva mit okozott neked.

Vannak  akik sokat  elérnek annak a  látszatával, hogy olyan emberekhez tartozónak  mutatják magukat  és  azok a  helyzetek,  nekik előnyt biztosítanak.

A legkevesebb  ember  néz utána, egyáltalán van-e, vagy milyen kapcsolat van a mögött, valós-e az amit  láttatnak, mert tudás nélkül is odatartozónak láttathatják magukat.

Kommunikálni, kommunikálni, megtanulni jól kommunikálni.

A csoda

A borítót 2012 – 2013 szilveszterén festettem, az Átfordultunk címet adtam neki, mert azt a pillanatot csípte meg az ecsetemen a festék.

Elvonatkoztatni tudsz-e akkor, ha neked panaszkodik az, aki ártott már neked és sokaknak eleget,  azzal, hogy nem hozzáértően, emberiesen és nem értetek döntött ott, várja a sajnálatodat.

Hidd el nem változott meg, újra vágyik dönteni helyettetek, felettetek, s majd megint arathat, nyugodtan elhiheted, tudja hogyan vezessen majd, a következőkben is meg.

S te megsajnálod, mert emberiesként azt gondolod, hogy az is a felelősséged, hogy meghallgasd, veled időzzön. Az addigi kapcsolatotoknál közelebb férkőzik hozzád, többször jó alaposan megkreálva láttatja, hogy jó kapcsolatotok van egymással.

Észre sem veszed, őt megsajnálva, hogy mekkora az ő játéktere, jót röhög majd, hiszen annyian elhitték azt a nesze semmit, ami csak neki virít. Abban, jól begyakorlottan, utána ugyanúgy, számotokra megint láthatatlanná válik, s marad utána ami nektek marad.

Mert pontosan tudja, hogy az elég a sokaknak ahhoz, hogy abból levegyék, csak pletyka lehet az a sok minden, amit mások ellen tett, ő abban a legártatlanabb ma született báránnyá lett.

S akik látnak azokban a közvetlen beszélgetésekben benneteket, hát igazolva látják, ha te közel engeded őt, hogy nem is követhetett el semmit sem szegény, csak mások áldozata lehet.

Ha ti gyakran, látszatra meghitten beszélgettek, esetleg némi neműben egyet is értetek, már újra van miért, kibeszéljék a  semmit körülöttetek.

No lám, hopp ott egy csapdahelyzet, neki csak kapaszkodónak kellesz, hogy a látszata meglegyen, hogy ne kelljen bocsánatot kérnie se, az elrontott dolgai miatt.

Hanem azt gondolja azzal a látszattal, kimászik újra, s megy bele, a számára generációsan nem valós helyzetekbe nap mint nap.

Mivel nincs tisztában vele, hogy a bocsánatkérés egy belülről jövő körbeért energia, ami azt jelenti, az elrontottat természetesen korrigálja,  alázattal meg is teszi, mert valóban megbánta.

Vagy nem hajlandó megtenni, mert az derogál neki, attól önmagát, kevesebb hatásúnak, megaláztatva érzi,  inkább veled való kapcsolatotok látszatával manipulálna.

Hopp, már fel is használta a tisztességedet, az ő alantas szándékaira, mert igyekszik visszakerülni, az áhított, neki megfelelő, emberileg túl magas helyzetébe.

Alig várta, hogy fogjon valami által rajtad egyet, úgy, hogy olyan helyzetbe hoz, ahol sokan látják, azt, hogy a hétköznapi emberi kapcsolatotoknál haverilag, barátkozva közelebb engedted.

Hiszen abban már nincs meg az elért tartásodnak, a megfelelő általad őt kontrollálható tere.

Kiszolgáltatott lettél vele, a többiek felé erősen ható tükör, azt a kapcsolatot mutatja, ami kettőtök emberi kapcsolatában egyáltalán nincs is, ezért valójában látszatra sem szabadna lennie, manapság, figyelni kellene erre.

Tiszta emberies lévén, nem is gondolsz erre, hiszen te nem veszed észre, mihez segítetted hozzá akkor, azzal, az általa jól kitalált, trükkösen begyakorlottat.

Amikor végre, hogy megváltozhasson, az alázatot kellett volna gyakorolja, tovább halad beléd és mások tisztaságába, becsületébe kapaszkodva.

Te magad, aki felelős helyzetekben tartással, méltósággal, már oda való vagy, ahova ő emberileg nem is tartozhatott volna soha, de már lecsúszott onnan is.

Hiszen végigjártad az odavezető nehéz utadat, gyakran nem életkor függvénye az, hanem generációs feladat, a generációs határaidon belül, te már oda érettnek számítasz, emberileg ott tartasz.

Ami akkor valóban adott minden esetben, a tanácsot kérőnek és nekem is tapasztalatot bőven, tiszteletem érte nekik, akik  megtiszteltek és eljöttek, mindenki máshonnan, messziről  jött.

Volt egy időszak, hogy láttam, másoknak egyre több a túlzó pénze, mellettem meg egyre több, a köszönöm, hogy lehettem helyzet lett.

Szinte begyűjtöttük egymást, a 22 év alatt, pont akkor, a legtöbb tapasztalatomat általuk, a köszönöm, hogy lehettem / az utolsó pénzüket, nem fogadtam el/, átéléseket lelkileg, szívesen, gondolkodó aggyal  összegyűjthettem.

Megértettem egy idő után, megéltem mindazt, amit azzal átélhettem lelkileg,  ők elfogadni tanultak,  én meg az adni tudást gyakoroltam.

Így azután rájöttem, az egy rezgésben lévő emberek, szeretnek egymás társaságában gyakran időzni, mert amikor kommunikálnak, átmegy a mondanivalójuk egymás között, fejlődhetnek általa.

Amikor észrevettem, hogy szavakat formálok és azzal mondom azt, amit az általam feltalált jelekkel, az emberek  tenyereinek, a sorsát, tehetségét, generációs jeleit, mint élettérképéről velük megértetve olvasom le, nagyon örültem.

Rájöttem, hogy azáltal segíthetek a legtöbbjükön, ha a megelőzésben fogalmazom meg azt amit látok, mint figyelmeztető jelet. Hátha elgondolkodnak akkor, amikor sorforduló előtt állnak, eszükbe jut még időben, az általam kimondott mondat.

Legalább ne ártsanak maguknak sem, de másoknak se, azután minél többféle tenyeret olvashattam a Világból. A kultúrák hatásait is némileg felfedezve láthattam, a tenyereikben az arra rálátásommal, hogy mik azok amiben annyira mások az egyes hatások.

Győzz meg, legyőznöd könnyű engemet, nem harcolok ellened sem, ide is, az oktatás lehetőségének megtalálása miatt jöttem, tiszteletem.

Alternatív
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Messenger Heringes Árpádné, Julamami szeretettel.