Tiszteletem.

 

 

Műhely,  a megelőzésért ev. Heringes Árpádné, prevenciósként. A tehetségemet a születésemmel hoztam, a sok – sok ember, amikor megtisztelt, sok évig naponta, személyesen.

S fáradhatatlanul gyakoroltam az elém nyújtott, nyitott tenyereiket leolvastam, nagy megtiszteltetés volt az már akkor is számomra. Megtapasztalhattam, hogy minden sors más és más, amikor rájöttem, hogy mindazoknak, vannak előzményei, a születési jel előtt is.

A felfedezésem beigazolódott, a generációs jeleknek a felismerésével, amikor azt már, összefüggésében le tudtam olvasni. Sok országban lettem ismert a tudásom által, így arra is rájöttem, hogy a diplomámnak, a nemzetközi része sem véletlen.

Az emberek tenyereiben látszanak, azok a jelek is, ahova a különböző kultúrájukkal, tartoznak, nem lenne elvárható tőlük, az, hogy egyformán reagálják le ugyanazt.

Megtanultam, hogy hallgat nem beszél, egyedül dolgozza fel, azt is jelenti, hitelesít a gyakorlatban, tán azért is kaptam azt a kegyet, hogy fel és megtalálhattam, hogy összefüggésében olvashatom le, az átküldött Tenyereket.

Ami szerint, a gyakorlatból lett az elméleti tudásom, a feltaláltamat, működőképesen, hitelesen olvashatom le és már úgy is oktatom. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online oktatásom, a rajzos találmányom. https://julamami.com

A 2000.  év előtt kaptam a különböző energiák felismeréséért a kitűnő megajánlott, magyar és nemzetközi diplomát, az emberséges tartásomban otthon  érezhettem  magamat tőle.   Amiben azóta fejlődtem naponta, a hivatásom gyakorlása közben, így fontosnak tartom, hogy tudjanak  róla, akiket érdekel a fejlődés útja, így is lehetséges.

Tartást ad a tudás, az emberi méltóságot erősítő a hatása, emberségesnek maradni minden körülmények között, az mára már, a saját szintjüket elérteknél, alap dolog.

Tiszteletem.

Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az Online oktatásomra érkezőhöz és akkor éppen oda. Gondolkodva élek, látni szeretem azt ami majd meghatározza az életemet, akkor is, amikor már a sorsomat élem és  feltétlen.

Megjött az eszem ahhoz, hogy a  tiszteletem oda menjen, ahova az akkor való. A szeretet  nem kopott  ki belőlem, van abból  utánpótlás bőven.

Anélkül  nem tudnám, a hivatásomat az Online oktatásban, napi szinten gyakorolni ilyen minőségben.

Tiszteletem.

Mivel  kicsiben és nagyban ugyanaz a lenyomat,  van. Amikor a kicsinek tartott, annak  látszó  energia hat úgy, hogy meghatározza valamiben a  jövő képét, akiket az éppen érint, mert ott tartanak.

A múlt elmúlt, boldogulni gondolkodva tanuljál meg most, hogy megvalósíthassad a sorsodat és generációs feladataidat most, ne csak a boldogságról álmodozz.

Ha hiányzik az egyensúlyból a másik oldalról jövő  hatás, az emberségesek hátrányát okozó,  kirekesztő energia keletkezhet.

Megváltozott minden és másban nyilvánul meg  a  fontosabb, mint mindezen energiák hatása előtt volt. Akik jókat profitáltak bármiből előtte, gondolkodjanak el.

A másik oldaluk ismeretének hiányával,  hogyan rendezik a lelkiismeretüket a  jövőre már megváltozott, számukra ismeretlen energiák közepette.

Hiszen nem figyeltek másra, csak a profitra, eltávolodtak minden hétköznapi életérzéstől, nem kontrollálták  a talpuk  alatti talajt naponta.

Másokra  bízva élték a jólétnek minden szegletét, amit magukra szabtak, nem voltak tekintettel  másokra, csak nyerni akartak.

Elszakadtak már a régi életformájuktól, úgy vélik, kinőtték, mindazokat, akik hozzájuk jók, az egyszerű életükben szinte naponta ott voltak.

A barátságok kiüresednek, csak az üzletről szól már minden. Nem gondolnak rá, hogy mi lesz velük, ha majd szükségét éreznék újra, a jó szónak,  a tiszta életformák energiáinak.

Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó), megigazítja a belső tartást, helyére teszi a napi szintű gondolkodást. Nem szakad el, inkább megbecsüli azt, amit addig átélt, mert tudja, anélkül nem tarthatna ott.

Az adná számára a tartást, ami nélkül nincs helyén az emberi  méltóság, a napi szinten átélt, (néha ismétlődő), fokozatosságtól emberesedik mindenki, én sem hagynám ki.

Tiszteletem.

Abban,  amiben éppen élsz, hogyan tudsz boldogulni, rajtad múlik, hogy a könnyűt választod-e, ami a látszólagos jólétbe  vinne,  vagy megdolgozol érte, hogy tudjad, képes  vagy boldogulni  a nehézben.

A feltalált tudásomhoz képest és az aprópénzes nyugdíjam szerint szegény,  viszont egyszerűen megélem  a nagyszerűt, minden adott pillanatban.

Akkor is ha mások azt gondolják, csak a tengernyi pénz által kiszolgálva gazdag az élet. Amit úgy gondolnak, hogy azt mind  lehet, hát akkor meg is jár az nekik, hogy abban éljenek.

Tiszteletem.

A  működőképes önbecsülésre szüksége van minden gondolkodónak, szükséges úgy tudomására hozni a döntőknek, hogy amikor megérinti őket, kit mikor, milyen ügyben éppen, változzanak.

Elvárások helyett, gondolkodva éljék  meg, amit a Nép az elvárásokban  a  hétköznapokban az Isten adta  Nép és ugyanazt a csak egy irányú lehetőséget kapva és nem kiváltságok közepette, hinnye.

Kétféle lehetőség szerint születtünk, tehetséget hoztunk, akik  intelligensekként, a racionálisan gondolkodó létükben vannak otthon, hozzáértően, kiteljesedve gazdagodnak.

Vagy már az elődeik, megalapozták a gazdagodási lehetőségeiket. Na meg ott van a génjeikben, a szorgalmas munka, a hivatástudat, emberségesként is elérhetik, a belső kontrolljuk szerinti céljaikat.

Tiszteletem.

Mások meg a lelkes,  szíves, gondolkodó  létükkel hozták a tehetségüket, intelligensek és azáltal gazdagon születtek.

A döntők  meg  nem engedik be őket úgy, hogy szabadon maradva megdolgozzanak a jólétükért, azt jól megfizetve kerüljenek ők is a  saját jó szintjükre.

Ah, szorgalmasan azon vagyunk, hogy az éppen aktuálisan megszabott határokba  bele is férjünk, ne legyen megalázó az, amikor csak a szívesség szintjén  fogadnak  el bennünket, megalázó  az nekünk.

Tiszteletem.

Azt  a, pedig az mindig nekünk  okoz hiányt, mintha kötelesek  lennénk  kiszolgálni a csak túlzó pénzeseket, úgy, hogy az csak nekik legyen jó.

Az egyensúly nélkül nem megy át, ahhoz annyit lenne  szükséges fizetniük, amennyivel  utána jobb az életminőségük lelkileg, hiszen a pénzhez ők értenek.

Mi nehezen tanuljuk meg, ha nincs köztük sok olyan emberségesen gazdagodó,  akit nem ragadott még el a túlzó pénz  birtoklása,  végleg.

Hiszen mintha nem egyformán járna nekünk a jóból és a szépből, amit beleadtunk a Hazánkhoz, örüljünk, ha amit már elfogadtak, mert nem ismerik a  Hazánkban kitelesedett  tudásnak a szintjeit, eltűr bennünket.

Tiszteletem.

Miért ne várhatnánk azt  el, hogyha ide szült az anyánk, itt lenne szükség a  tudásunk  energiájára, hinnye.

Azért úgy is bánjanak velünk, ahogy az a tudásunk szintjén elvárható és működik. Hozzáad a meglévőt, egészségesen kiegészíti, a  választék bővül, ne halványítsák, jelentéktelenítsék el, fogadják el.

Ideje, hogy rájöjjenek,  tisztelettel, jó érzéssel szükséges megbecsülni mindazokat, akik  azért tettek. Oda adták a tudásukat nekik ahhoz, hogy egyensúlyban maradjanak  utána is. A változásaik következtében is jól érezzék magukat majd a bőrükben.

Tiszteletem.

Tapasztalatom van bőven, az egyensúly energiáját a  két oldal  között már jól ismerem, hiába minden, ha lehetőségem átadni a tudást nincsen.

Hiszen velünk  nem számolnak,  hogy jól szeretnénk élni mi maguk is, abból amit tehetségként hoztunk, nekünk is abból legyen, ahhoz elég  pénzünk, mert szeretünk, gondolkodva élni,  megdolgozni érte.

Gondolkodj, gondolkodj, gondolkodj, ha egyoldalúan döntesz, mi marad a  másik oldalon lévőknek lehetőségnek.

Kilátszik, kihallik már, ugyan ki vállalja a felelősséget, az egyensúly hiánya miatti következményekért, hinnye már.

Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a sok jóban és szépben értelmeset, élhetővé is válhatna számunkra is , ha vissza is jönne mindaz, a beletett energiánk. Jól megérdemelten, meg lennénk fizetve pénzben, hiszen nem ajándék az, mert már, megdolgoztunk a jóban és szépben, a jólétünkért.

Tiszteletem.

2016.03.05. napján írtam. Amikor elmúlik a káprázat, kitisztulnak a tájak, a feléd tartott tükörben már nem nézed meg magadat, mert feltételezed, hogy nem érted szól,  nem bízol senkiben, félsz, hogy fals képet kapsz.

Pedig az is fontos lenne, hogy meglásd abban is magadat, mert akkor még mondhatod, bocsánatot, kéred a véleményeket, mert ahhoz a nagy felelősséghez, egyedül kevés vagy.

Gyorsan döntöttél és a lelkeddel, szíveddel, gondolkodó agyad, kontrollálásának hasznosságában, még nem, csak önmagadban hittél.

Előre vitt a hirtelen jövő, szokatlanul hatásos, másoktól jövő erősen ható erő, annak hittél, s a többiekre nem figyeltél, így semmi fontosat észre sem vettél.

Tiszteletem.

Nagyon siettél, csak villanásra hatott az amit másoktól elvártál, a szíves, lelkes, gondolkodók közül, senkit nem kérdeztél,  fontos jelzéseket ki nem hallottál,  csak levegővételnyi szüneteket hagytál. A  szíves, lelkes, gondolkodó hatni próbálkozásairól hallani sem akartál, ó de kár, ej de kár, régi mondás az, hogy több szem többet lát.

Hozzátenném vannak jó sokan,  a kihallók, a meglátók, a megérzők, ha nem nevelték ki belőlük, s más irányt nem vettek, maradtak egyszerűen nagyszerűek, ahogy az Isten megteremtette őket.

Tiszteletem.

Egy Haza ez csak egy,  mi, akik a szépet és jót beletettük, nemcsak önmagunkért élünk,  nem tudnánk, jobban élni mint ami megjár, hiszen megmaradt bennünk, fejlődött együtt velünk a belső tartásunk, emberi méltóságunk.

Az alázat nem idegen tőlünk, abban élünk, mert rájöttünk a sok – sok tapasztalásunk közben, hogy ha elfogyott a feladatunk, amit az Isten nekünk szánt a földi életünkben, hát meglátva a generációs feladatunkat, megéljük az éppen abban adott pillanatainkat.

Tiszteletem.

Legalább ne ártsunk magunknak sem, a többi embernek se, hogy emberiesként nyugodt lelkiismerettel élhessük az életünket.

Mert amit hoztunk tehetségként mindannyian, azzal a tudással, az adott lehetőségeinket  megélve,  mindenki reménykedhetne, a saját lelkes, szíves, gondolkodó szintjén boldogulva haladhatna.

Eljuthatna az elégedettség érzéséig, ami azt jelenti, megcsinálta a sorsát, pontosan tudja, nem vágyik  többre, így mellé nem megy.

Tiszteletem.

Nem ácsingózna a máséra, beérné a saját megteremtettjével, mert mindenki vágyik egy hasonló érzésre, hogy minél többet megélhessen belőle, a boldogság érzése az, amit elérni mindenki szeretne, s a legszívesebben véglegesítene.

Nem téveszthető össze, a bennünk lévő szeretet ereje,  hiszen azzal születtünk mindannyian, megtartó tiszta erő miatt kaptuk azt. Egyfajta legmagasabb szintű belső természetes, a teremtőtől jövő, mindenkinek a belső tartásában, ott lévő erő ez.

Belőlünk és értünk is van elsősorban. ha nem visz el a mondvacsinált, álságos, körbe udvarló, rád koncentrálva, megrezegtetően is túl erősen hatásos.

A felsőbbrendűség energiájával álcázott, na az is igen falsan, bezavaróan  ide – oda kap, de nagyon hatásosan árad, megrekesztő amerre kajtat, önmagára nézve  kirekesztően is hathat.

Mindenkire hatva árad, kit elvisz a káprázat, ki elhiszi azt, ami benne nem létező szépet és jót, róla állítanak, hamarosan körbeér és mivel levegőbuborék,  szivárványosként is hathat, óvatosan csak.

Tiszteletem.

A szeretet,  vagy a szerelem rezgése,  Nem keverendő össze, hát megkeresi a kivezető neki szóló utat, a tiszta szeretet, megtartó ereje, meg – meg szólítva,  kihívja onnan majd a legbensőbb érzést.

Ha megengedően elég látványos is, még az is lehet, hogy egyeseknek az a szép, de mivel hamis, mondvacsinált az a  kép, hát neked ott, este van akkor is, ha éppen ébred a természetes környezeted.

Már erősen erőlködve összetetten is gyengén képes hatni csak, hát elapadhatnak a kíváncsiságukkal odaterelt „siserehadak” majd, mert van az Isten, megmaradnak ők is, ahogy megszülettek,  alapban jónak.

Tiszteletem.

A természetestől nagyon eltérő helyett, a saját idejének megfelelően kiüresítve, a neki is másoknak is ártót elengedve, alázatos emberré válik majd.

S a saját idejében, majd természetesen, életszerű lesz újra és igazodva a saját sorsához, továbbhaladhat, s egy idő után, kitakarítja a belső tartása és újra magához tér majd, érzi az emberies létét újra majd.

Tiszteletem.

Amit a szeretetnek mondanak azzal elcsalogathatnak, mert összekeverik a szavak értelmét, s mielőtt észlelnéd,  már benne is vagy valamiben. Amit előre, meg nem mondott, csak valaki várta ott, ahova mondták oda érkezett, gondolta ahhoz, akiben annyira megbízott.

Sem nem utalt rá, sem ki nem mondott mondatok, de akkor már bemutatott neked, láttatott, téged ott,  elérkeztél oda, ahova bevonzott.

Bár neked utad oda sorszerűen, soha nem is volt, megéltél valamit, amivel neked dolgod nem is volt, másban bíztál, ha nem volt képben akkor éppen veled kapcsolatban a családod.

Tiszteletem.

Néha önmagadhoz is legyél kellőképpen, de gondolkodva szíves és kérjél bocsánatot ott önmagadtól, s bocsáss is meg, amiben már lehet, ahol az biztonsággal neked a feloldáshoz akkor éppen, kezelhetően megadatott.

A tökéletes csak az Isten, az ember, ha természetesen, alázattal haladva éli meg a saját életét és generációsan is teljesít idejében, kiteljesedhet önmagához és nem másokhoz képest.

Az Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó), sokat segíthet, visszabillenthet, ha a természetes hozottadat már magadból, majdnem kinevelted. Viszont még nem mentél mellé végleg és már van rá igényed. Webtenyeres, önismeretre nevelő és önbecsülést erősítő.

Tiszteletem.

Na nem akkor, amikor fokozza még és még, mert kibillenve a biztonságos generációs határaitól messze tart már.  Nem telítődik tőle, hiszen ahhoz semmi köze, nem áll meg  a természetes Isten által biztosított saját és generációs határainál, tán óvatosan már.

A szépnek és jónak az érintése nélküli látványával, azonnal mindent, a markában tartva birtokolni akar. Nem áll meg, mindent oda, maga felé hajtva, a természeténél fogva, megállni már nem tud és nem is akar.

Mivel a nagy hajtásban, a belső jelzéseire nem figyelve, önmaga felett, kontrollálatlanul, korlátlan lehetőségei között, ide – oda kapkodva halad. Nem kapja erősen, a lelkes, szíves, gondolkodó belső jelzéseket, ha mégis hát elodázza azokat, a jelenlegi önmagában bízik már csak.

Tiszteletem.

Szorosra szűkíti a  belső körét, ki – ki merészkedik, olyankor mint a riadt kismadár, aprócskákat nézelődik, felé irányuló tekinteteket így el sem kaphatja, nem tud kontrollálni  már.

Hiszen érzi, vergődik a lelke abban, ahogy nő a külsőre rakott, szerzett, önmagát meg sem ismerve, idő előtt kiemelve sokasodott. Nem gondolhatta, hogy mindazzal óriási terheket vett a vállaira, ami egy idő után már nyomasztja, letenni viszont nem tudja.

Tiszteletem.

Amit mondtak neki, csak abba kapaszkodott. Na annál gyengébb, a belső tartással bíró ott, ahol arányaiban is túl sok, a külsőre figyelő, egyre üresedő kicsínosított, önmagához képest, túl korán rangosított.

Érte van az is, ha időben ingadozik a térde,  kicsurran a könnye, amikor odaér, egy számára akkor már fontos lenne, rá még ható tiszta helyre.

A lényegtelenek sokaságát elfelejtve, előre nézve, meglátja még,  a levegővel telített, levegőben lebegő buborék,  szerencsét is hozhatna a számára.

Ha a természetes mivolta miatt, még időben kipukkad az üresítő  energia, s rájöhet, hogy érte is szól, az abból eredő, akkor fontos felismerés majd.  Az, hogy az Isten adta Nép jól érezze magát a  saját Hazájában is a bőrében, nekik megfelelő szinten és jólétben élhessenek.

Tiszteletem.

A családnak megtartó ereje van, a sarjaink, ott addig maradnak, vagy oda vissza – vissza járunk, amíg őket, szabadon hagyják akkor is, ha egy miliőben vannak is, tapasztaltan, oda – vissza toleránsak.

Szeretettel hathat az, ha tisztelve a saját sorsukat, mint a sajátunkat, mindenki felé a maga  idejében és amikor aktuális lehet, elengedően. Tisztelettel vagyunk oda, mindenkinek van saját sorsa, na meg generációs feladata.

Tiszteletem.

Építően tartásosan, s a saját sorsunkban is, kellő alázattal élő mintaként, hatással lehetünk. Ezt tapasztalatom, egy generációs házon belül is, hogy a család, működőképes marad, ha önmagához mindenki hű lehet és a sorsa megélésében szabad maradhat.

Minden család kulcsa ott van belül, annál a családtagnál, aki lelkesen, szívesen, gondolkodva, a családjuk összetartó erejében bízik, tapasztaltan, tudja azt is, hogy segíts magadon az Isten is megsegít.

Alázattal bírunk, a földi szinten legnagyobb kihívást jelentő, el nem szürkülő, folyamatosan megújuló,   közben azzal, őt magát is a saját szintjén megtartó, de azt emberi méltósággal hétköznapi szinten, jól megélhető, hitelesen, kontrollálhatókhoz, mind, tisztelettel vagyunk.

Tiszteletem.

Az Isten adta feladatunk, a saját sorsunk, generációs feladataink, tiszteletben, szeretetben tartásához mint élhető jó minta maradjunk. S azzal együtt, az emberi méltóságunkkal és a tehetségünkkel, a többiekhez, a Hazánkhoz, a Világhoz, adjuk a saját szintünkön, a tudásunkat.

A gyermek csak kicsi, nem hülye, érte tegyél, ne helyette, így lesz az ő életének is értelme, nagyon sok intelligens, a tehetségét korán felismerő és ahhoz ragaszkodó, gyermek született meg a Hazánkban.

Kitartana  abban amiben hozta a tehetségét, ha lenne mellette olyan felnőtt,  aki hagyná kibontakozni, mivel az erősíti meg, a sorsában. Ah, ne sérüljön közben, mert gondolkodóként született, az előző generációi meg nem, úgy is tudjon, időben kiteljesedni, a többletéért ne büntethesse senki.

A választékot szükséges  lenne számukra is biztosítani, nem született ide senki sem fölöslegesre. Kölcsönös tiszteletre oktatás, a sorsukhoz neveléssel, mint egy reklámot írom ide és oda, hátha értik.

Tiszteletem.

Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolnék ellened sem, de melletted  se, mert ide is nap mint nap, írni, na meg, az oktatás lehetősége miatt jöttem.

Amit nem te teremtesz, nem lehet a tied, csak időlegesen, esetleg, látszatra  az, amíg el nem veszíted a mellébeszélésekkel a hitelességed. Hiszen nincsen benne  az emberséges  tartásodban, annak a tudásnak a rezgése, a saját sorsodhoz, generációs feladataidhoz, nem valósan, a nehézben, emberesedés nélküli és könnyű  maradsz.

Ha rászolgálsz, az úrhatnám viselkedéseddel, gőggel fűszerezve, túl mégy minden tisztelhetőn, pocsékolsz abból, amiért nem is dolgoztál meg, mutatva azt, hogy az is megjár neked.

Azt mutatva neked mindent lehet, amiért legfeljebb félnek,  majd tőled többen, mert látják, hogy amit cselekszel, azt nem is érted, hogy azt másoktól is, miért várod el. Viszont mindenki tudja, aki már volt kiszolgáltatva neked,  igazán megismert, tisztelnie nincs miért téged, tán önmagadtól is félhetsz.

Szeretet, szerencse, tisztelet, emberséges tartás, a szintünknek megfelelő tudás, emberi méltóság is, legyen ottan bőven, hogy azzal feltöltődve, vihessenek belőle, az arra már igénye, onnan kimenőben. Tiszteletem.