Tettél-e magadért, vagy másokért…
2018.03.27. https://julamami.com
Tettél-e magadért,
megtettél-e
mindent,
amire
képes
vagy.
Azért,
hogy te is
boldogulhass.
Ne mástól várjad,
magadért, magadnak
csináljad, más nem tudja,
mi lenne, a legjobb neked.
Ha túl korán befogtak és
te már fiatalon fáradtnak
érzed magadat és gyakran.
Vagy, ha túl korai lenne még,
az öregedés, amit a kilátástalan
élethelyzeteddel rád is raktak.
Pihenj meg úgy, ahogy lehet azt
neked, gondolkodj el a miérten.
Közben érzed a gondoskodást,
pont azt, ami akkor neked megjár.
Ha másokra bízod, hogy találják ki,
mi jó neked, nagyon mellé mehetsz.
Honnan tudná, amikor az a te dolgod,
hogy magadról megfelelően gondolkodj.
Ha nem mondod el, mi bánt, miben nem
érzed jól magadat, akkor viselheted, amit
rád raknak, mert szerintük, az jó lesz neked.
Ha nem szóltál, nem kérdeztél, azt gondolják,
jó az neked és minden megy tovább, aszerint.
Ahogy, valami oknál fogva, döntenek, feletted,
aztán majd jó sok idő el is telhet, hogy meghallják.
Nem érzed jól magadat azáltal a bőrödben, hinnye.
Kommunikálj, kommunikálj, kommunikálj, kérdezz,
válaszoljál a kérdésekre, amiből kihallod érted szól.
Az emberismeret fontos lehetne, minden módon,
rá és felismerve, azokat a helyzeteket, amiket
az élet a hétköznapokban próbatételként ad.
A megelőzés arra is jó, hogy még mielőtt a
kellemetlenségek odavetülnek naponta,
jelezni lehet, nem szeretnék, nem jó az.
Különben, egy – egy generáció a jóból
kimaradhat, nem lesz, mire építenie,
a következő generációknak, hinnye.
Ha valaki sohasem evett bablevest
csipetkével, sonkával, nem lesz rá
igénye legközelebb sem, mert azt
se tudja, milyen jó étel lehet az.
Csinál valami hasonlót és azt
mondja nem szereti, nem jó.
Mindenkinek, mindennek,
megvan a maga helye, ideje.
Na meg ami abba bele való,
másoknak, más lehet a szép.
Nem véletlenül így mondják,
se a hiány, sem a túlzás, nem jó.
Nem középútnak mondanám, mivel
emberekről beszél az egyéniségük.
Az életük, a saját sorsuk, a generációs
jelzéseik, generációs feladataik azok.
Amiknek alapján felépülhetnének,
emberi sorsok, aszerint, ahogy
jó és szép lehetne nekik.
A hasonló feladatú
emberek összekerülve,
egy rezgésszintre kerülnek.
Megtalálják a közös hangokat,
egymásnak tanácsokat adhatnak.
Ki megélte már azokat, feladatként,
amiktől, mások még szenvednek,
más meg éppen benne vergődik.
Pedig, megfelelő is lehetne az.
Amikor minden összekeveredik,
minden mással, össze – visszássággá,
katyvasszá válik, nem jó senkinek sem.
Még annak sem, aki az elképzeléseit a
megoldásért, másokra bízta, mert ő,
azt át nem láthatta, nem az a dolga.
Ha nem ért hozzá, akkor is csinálja.
Legfeljebb kényelmessé teszi azt.
Úgy sem látják, a hozzá nem értő
mondatait ki se hallják, nem is
érzékelik, pedig megszenvedik.
Mindenki született valami fontos
feladatra, amiben ő, a tehetségét,
a születésével meghozta, tudja.
Győzz meg, legyőzni könnyű
engemet, nem harcolnék se
veled, sem ellened, oktatnám.
Nevelnék azáltal, amit fel és meg
találtam, az emberek tenyerei által.
Őket az értőket, hogy bevigyék oda,
ahova nekem nem sikerülhetett, ah.
A tanításhoz kiegészítőnek, felmérő
is lehet, a legpontosabb nevelőknek.
A sajátja, nem keverhető össze, senki
máséval, hasonlók a jelek, de mindenki
más időben, más helyzetekben éli meg.
Menjünk, vissza oda, ahol azt a hibát
elkövette, azzal, hogy nem oldotta
meg, akkor ott még a saját idejében.
Az nem azt jelenti, hogy lemegyünk és
ott is maradunk, át és megélve megoldani
nem tudjuk. Az nem a saját terveink szerint
teljesül és nem is nekünk hoz sikert se, sem
anyagi jólétet, addig megy amíg mindent
be nem kebelezett, ami nem állt ellen neki.
Megérzés, kihallás, átlátás, gondolkodóként,
az összefüggésében látásnak a lehetőségét meg
lehet tanulni, jó időben mindent a helyére tenni.
A jelenben oldjuk fel és meg, mivel odavetül éppen.
Uram Isten, ah, csak nem érthettek néhányan, félre
valamit az elméletben, olyan ember vezetheti őket.
Aki, nem volt még soha abban a gyakorlatban és
elhitette velük, hogy ő az aki felismerte és tudja.
Miközben innen – onnan, elemelte, összeollózta és
senkit, szabályt sem tartva tiszteletben, másolta.
Elhitette, hogy ő azt is, meg amazt is, belülről a
saját tudása által tudja, hiszen látta, senki sem
fog utánanézni, az meg kinek a találmánya.
Ha tisztelet önmagad iránt, nincsen benned,
ugyan, hogy tisztelhetnéd, a többieket, ah.
Ha bármilyen magasságokat is érhettél el,
minden körülmények között maradj ember.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.
Szeretettel. Heringes Árpádné, Julamami védjegy