A “törött szárnyú”
angyalnak kosarába,
virágokat gyűjtök,
ha elhervadnak
kicserélem.
A lehullott
rózsa szirmok,
alatta vannak.
Maradjon
meg az
emléke,
annak,
amit
először
faraghattam.
“Törött szárnyú”
angyalnak neveztem el.
Már akkor sem volt éppen
egészségesnek mondható, az
a méternyi hosszú diófa derék.
Azóta már, több és másfajta,
bogaraknak a vára is néha.
A fejét egy kalap tartja
egyben, az idő már
majdnem megette.
Szárad a másik,
várja a faragást,
én meg, a bennem
lévő megformálását.
Vagy rábízom azt, az
addigra beérettre,
a tehetségesebbikre.
Meglátjuk kinek az ideje,
nekilátok-e, már elbírják a
vállaim. Esetleg kifestem,
inkább. Hiszen akkor nincs is
más, mint az érzések, kihozni azt
mélyről. A véső és a kezek tudják,
merre, honnan szedjenek belőle.
Kikerekedik majd, a végére az,
amit addig, a fa elrejthetett.
Az lett, a mi örökségünk,
addig megőrzi azt még,
amíg ideje van annak.
Hát megsegít az Isten,
segítsünk magunkon.
Kinek mi az ünnepi
érzése, belülről
jövő-e, vagy
teszi azt,
amit
mások.
Keresik az
ünnepi érzést, s
a hatásait, vajon,
ki mennyit tesz, ah,
azért, maradjon meg.
Az amire nevelődtek,
vagy csak, a hatásának
árnyékában nőhettek.
Az érzés belülről jövő,
ha nem lenne igazi, hát
honnan születnének a
csodálatos műveik, az
igazi művészeknek.
Ami előtt aztán sok
ember elidőzhet,
hiszen átmegy,
minden érzőn az.
Nemcsak, úgy, azt
hiszi az önjelölt, a
mondjuk, éppen,
ahhoz értőnek,
kijelölt, hinnye.
Ünnepelteted a
tested. mit adsz
a lelkednek, ma.
Menj el oda, ahol
régen voltál, hátha
megkapod a jó szót.
Tiszteld a pásztort, ah
az isteni hivatását,
hittel gyakorlót.
Figyelj, ha a
lelked jelez,
nézz szembe
azzal idejében, ah.
Senki sem tökéletes,
csak az Isten, kiteljesedni
jöttünk mi mind, ez a Hazánk.
Ide szükséges hozzáadnunk azt,
amit, kaptunk tehetségként, hiszen
belőlünk kerekedett, mindannyiunkból.
Nézhetünk szembe azzal, amit megmutat a
lelkünknek tiszta tükre, mind így születtünk.
Tehetségesen, tisztán, őszintén, adni tudtunk.
Mindenkinek eljön az ő ideje, mindezekben, ah.
Ha nem figyelnénk rá, hát mellé is mehetünk, ah.
Kellemes ünnepet kívánok, minden jóérzésűnek.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,
szeretettel.
Julamami