A belső motiváció…2020.07.23. https://julamami.com

Amikor a belső motivációd kopik,  mert nincsenek miértek, nem

tágítottad önmagadnak megfelelően a lehetőségeidben azt,

ami előre vinne téged, hát tervezned lenne szükséges.

Annak a fordítottja az, amikor még nem tudod

miből élsz meg, hiszen nincs rálátásod,

nem lehet meg a következő

hónapokról

a  terved.

Mert aki

dönt

feletted,

nem azon a

szinten él már.

Nem érdekli az

ah, amit felvállalt

azzal  is jár, hogy

a döntéseinek

hatása mögött

az emberek

várakozhatnak.

Hiszen a hirtelen

változás, az újszerű

élet  megéléséhez

nem készülhettek fel,

pénzük nincsen hozzá.

Nem tudják még miből,

hogyan éljenek most meg.

Van akinek az zsebpiszok, ami

másoknak a ledolgozott évek

utáni nyugdíja lett, gondolkodj a

jó megoldásán annak amit vállaltál.

Bocsánatot is kérek lám rögvest, ah,

remélem egyszer elég, ha nem akkor

 bocsánatot kérek még és még és még.

Gondolkodó tisztelettel,

átlátni azt ami annak

a következtében,

félig se kész

állapotokra utalhat.

Fontos  azt tudni, hogy

a lábaink alatt van talaj.

Van, amikor túlélni

igyekszel  azt,

ami nem a

saját terved.

Azt a, hinnye,

talán szükség

lenne a jó öreg

emberismeretre, hinnye.

Egy ideje működött, hozzá

is szoktál volna, a sok

év alatt, hogy

az ember tervez és

Isten segítségével él.

Hirtelen megváltozott,

akik tudták azt, hogyan

élnek majd, tán terveztek.

Segíts magadon, az

Isten is megsegít, így

élek tíz éve annak is.

Emberesedek rendesen,

nem tudok úgy élni, hogy

majd,  talán. Hiszen az amit

feltaláltam, mindig most van.

Eladom az oktatási formáját, ha

a saját Hazámban nincs vevője,

akkor bizony oda, ahol az igény rá.

A testvérek és a gyermekek száma. Julamami

“Amikor az ügyeleten,

néha rövid csendek vannak,

az agya gyakran a múltban kajtat.

Vagy arra gondol  mennyire fáradt mire

vége van a napnak, még sincs annyija, hogy

nyaralni mehessen a  családjával, a nővér fizetéséből nem tud.

Az ügyeletek aprócska szüneteiben a szüleire gondol, ugyan,

hogy volt annyi erejük, hogy azt úgy végig is csinálják.

Mennyit nélkülöztek, mert kevés volt az ami

bejött, a nap meg már véget ért, jött az

újabb feladat, ellátni az éheseket.

Nem keseredtek meg  végleg,

ah, sok jót nem élhettek át.

Sokszor volt könnyes

a szemük, amikor

a gyermekek

olyat kértek,

amit nekik

nem is lehetett.

Köszöni az Istennek,

hogy mára hivatása lett.

“Az agg is lehet gyereklélek,

a gyermekek lelke egy ártó

pillanatba bele is öregedhet.

Szunyókálás után amikor

megébredt, látja a gondos

kicsi nővérkét, még csak

tanul, már a hivatása.

Az oktatónővér  azt is

nagyon tudta, kit merre

láttasson. Mást  meg fejlesszen

fel oda, ahol  majd önmaga  lehet.

A hivatásává  válhat és jól  jön az

a  többieknek, mert meg van az

a többlete, összefüggésében

láthatja az egészet,

emberségesen”.

Az alázathoz jól

jön az ima,

hát gyakran

gyakorolja.

Nem tud

mit tenni,

lám elfogadó

lett azzal, ami

éppen most van.

Sok dolog jön fel a

múltból, igyekszik  azt

újra átélni, most,  hogyan

döntene abban a helyzetben.

Tudja, hogy van még

bőven dolga, hát azt

csinálja, amit lehet, nem

álmodozik olyanokról,

ami számára lehetetlen.

Önismereti oktatás, neked

aki már érzed a hiányát annak

ami, megadhatja a motivációidat.

Ha érzed a belső tartásod jelzését,

amikor megérinted a határaidat,

egészséges jelzés feléd, állj meg.

Gondolkodjál el azon, mit miért

éltél úgy meg, ah, azt azért el

ne felejtsd, megjegyez minden

számodra fontosat a lelked.

Adja a tartását a vázadnak,

amit úgy oldottál meg, az

mind megerősít a tartásodban.

Az élet szép, ha hallod a zajban is

a csendzenéd, jó szerencsét. Hova rohannál,

el miért mennél, hisz magad szerint jól, még nem is éltél.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami
Magyarországról, Pakson a Hergál  Házból, szeretettel. Julamami