Az intelligens tudja, hát gyakorolja, azt
átlátva, fejlődik azáltal, a Világ rezgéséhez.
A határait felismerve gyakorolja a hivatását.
Nem sérülhet meg tőle, megvédi a tehetsége,
alkalmas, alkalmazkodni tud, a sorsát ismerve.
Együtt marad az ami összetartozik, változik az
akinek már nincs más dolga, átlátni is tanulja,
tapasztalva, meglátja benne a saját sorsát.
Az ismétlés arra való, abban is elmélyüljél,
mert a sok jó tapasztalat a szintedre emel.
Ha oda takarítod a szutyit, kontroll nélkül,
ahol mások, azon igyekeznének, hogy jó
minőségben szeretnék élni az életüket,
( hosszútűrőként) is a (megelőzés) vége.
A kezdet, az emberek szívesek, színesen,
egyéniségként szeretnének kiteljesedni,
mert ha a kezdet után jön a vége, akkor
minek születnénk mind emberségesen.
Sikerélmény nélkül, vagy túlzásokban, a
lélek ugyanúgy elsatnyul, a sorsodat éljed.
Ha valamibe túlontúl sokat raktál bele,
csak azzal foglalkozol és még nem
elég hozzáértéssel gyakorlod.
Mindent beleengedsz oda, a
környezetedre negatívan
hatva, életszerűtlen az.
Tanuljad folyamatosan,
mellé ne menj, el ne térj.
Telítődhet, ártóvá lenne,
lefékezne téged időben.
Segít a sorsod terel,
az lesz a jó teneked,
amiből tanulni tudsz.
Éld át, tapasztald meg,
ha nem tehetsz épp mást,
viszont legalább ne ártsál és
senkit se bántsál, magadra is
jól vigyázzál, legalább annyi.
Erősödik a belső hármasod,
tartást, méltóságot ad, az
emberséges tudásod.
Az oktatás közben,
beszélünk arról,
kinek, minek,
hol vannak
a határai.
Az ember
a sorsát,
is hozza.
Azon van,
hogy még időben
megvalósíthassa.
Generációsan
megalapozza,
épít rá az alapra,
majd az ő sarjai is.
Mindene van annak,
akinek van működő
szerető családja.
Amit pénzzel
nem lehet
helyettesíteni.
Hiszen teljessé
válhat mindaz,
amit az ahhoz értő,
lépésenként vezet le.
Mindent idejében,
jól kontrollálva.
Kiteljesedni,
tapasztalva
teljesíteni,
egészséges,
lelkes, szíves,
gondolkodó lesz.
Nem emberies az,
ha csak nyomja az
elméleti részét és
az nem illeszkedik
sehova, hanem majd
igazodnak kifordítva.
Az a lényege, hogy őt az
már ne zavarja meg, hagyja
nyugodtan a szerzésben.
Addig mondja, mondja,
hátha maga a szövegezés
majd megoldja. Talán nem
látszik, hogy azt sem tudja,
kik kerülnek sanyargásba.
Mint a mesében a varázsló,
a látványos részét felvállalja.
Ami utána történik azokkal akik
annak ki lettek ott szolgáltatva, azt
már nem látja, mert olyan kiterjedésű.
Hát, lehetetlen mindazt egyedül átlátnia,
hogy várnának tőle el, ennyi mindent, ah.
De azért nyomja, nem számít az sem, hogy
kidől annak a fala, majd újra felfalaztatja.
Hol van az emberies, hol vannak azok,
akik nem rongálnak, teljesítenek,
hol van, legalább a látszatra,
a nép felé, a tisztelet.
Sokan vannak, akik
addig sem jutottak
el, hogy bocsánatot
is kérjenek, azért amit
tudják, hogy elrontottak.
Pedig anélkül nem megy,
az nemcsak a szó, hanem egy
működő, embertől emberig érő,
telített energia, kimondani azt, jó.
Az magyarázat arra a helyzetre, amit
nem emberies hozzáértők generáltak.
Túlbillentek, túlzásokba esve lebegnek.
Nem életszerű az, ami ránk vetül azáltal,
olyan, mint amit maradékként odavetnek.
Álljon meg, fékezzen, ha nem érti, azt se,
amit felkavart, kérdezze meg a hozzáértőktől.
Az emberiesek jó minőségűek, ők nem alacsony
szinten rezegnek, nem életkor függvénye az sem.
Velünk született, emberies személyiségünk a sorsunk.
Ah, ha alacsony szinten rezegve így megfogta a matéria
nem tud eltérni, fogva tartja a túlzott jólét, amihez el se
juthatott volna soha, ha nem lenne jól önmaga fölé tolva.
Vagy nem birtokolta volna el azt, a megérdemeltektől.
Az nem emberies, nem működőképes, se nem életszerű,
nem a kialakult személyiségekre, jó minőségű emberekre
lett tervezve. Az nem működik, hogy a saját, önhibái miatt,
a jó minőségű emberiesek szenvednek, hahó, van az Isten.
Vannak akik fiatalon is többet tudnak emberségből, mert
azzal, arra a feladatra születtek, ők jó vezetők is lesznek.
Átlátják összefüggésében emberiesként, amit felvállaltak,
hozták generációsan. A szülők dolga az, csak lenni átlátva,
hagyni őket, fejlődve felnőni, kiteljesedni a tehetségükben.
Ha valaki nem nőtt fel oda, hogy tudja ő miben tehetséges,
annak túl sok az emberies hiánya, jelzem be is pótolható.
Hiszen tanulni az a jó, addig viszont ne nyúljon emberhez,
amíg a saját hiányosságait, nem rendezte át emberiesre.
Minden energia, az emberiesek intelligensek, tudják azt,
legalább ne ártsanak, megtanulják azt, ahogy addig ők
nem láthatták, hogy átlássák, kihallják, meg is érezzék.
Mi jó az emberieseknek, mert olyan feladatot vállaltak,
ami feltételezné mindenkiről aki ott felelősen kellene
legyen, életszerűen, meg összefüggésében is látja azt.
Ha az emberieshez nem alkalmazkodunk, kimaradunk,
abból amiben, a fejlődni vágyók haladnak, lemaradunk.
Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó), azért,
hogy feleleveníthesse azt, ami születésénél megvolt.
Prevenciósként azon vagyok, működjön a megelőzés,
azt is látom, nincsenek rálátással se, pedig felvállalták.
Az Isten mindenkinek, belső tartást, méltóságot adott.
Felszínen élni, kikerülni a nekik szóló nehezet, hát, azt is
lehet, de az hiányozni fog. Amikor eljön az idő, amit nem
odázhat el, nem háríthat másokra, neki kell azt megélnie.
Amikor a lelke tisztulása miatt, rámordul a lelkiismerete.
Ebben élünk az idei évben és mindannyian, szükséges
lenne teljesítenie mindazoknak, akik eddig elodázták.
Elnézést, bocsánatot kérni, folyamatosan, ha arra
van szükség, egyértelmű legyen az életszerűsége.
A találmányomnak a lényege, megtalálni, rátalálni,
a sorsunk adott. Teljesíteni úgy, hogy senkire se úgy
vetüljön mindaz, mintha, nem csak a saját sorsa lenne.
Az élet szép, ha hallod már a lelkedben a saját csendzenéd,
szép napot kívánok, a sorsukhoz igyekvőknek is jó szerencsét.
Szeretettel. Julamami