2022.09.15.
Tiszteletem.
Ahova az való,
máshol meg hamis
weboldalakkal
küszködöm,
úgy lászik,
nem akarják,
hogy Paksi
Általános műveltséget
növelő Tenyérolvasó.
Néven legyen oktatási
weboldalam. Itt
születtem, itt éltem,
ide teremtettem, egész
életemben, most is innen
szolgáltatok online.
Hiszen, itt maradtam,
itt lakom, innen
oktatom a
saját
oktatási
rajzos formájában,
amit itt feltaláltam fel.
Tudom könnyebb ha nem
látják, hogy ide születtem és
itt lakom, de hát már, 2010 előtt is,
most is, szolgáltatok az interneten.
Paksra érkezve, tisztelt
meg engem nagyon
sok ember, a
tehetségemből
lett hivatásomnak, a
hitelesítését adva.
Sajnálhatják, ha
gügyének néznek, a
nagyon sok spam által,
zavarni igyekeznek.
Az internet mindent
rögzít, hála Isten.
Tisztelettel élj,
hogy a saját
időben, azt
is kapjad.
Heringes Árpádné ev.
Nem adom fel, magamat
igyekszem eltartani, mert
az emberi tartásomnak
szüksége van arra.
Ha azt sugalltatja, az
alap tiszteletet is kihagyva,
hogy a korosodók, nem
számítanak, nincs mit
tiszteljen rajtunk.
Óvatosan,
csupán
annyit, ha az
kikerekedik, a nevéhez
hozzáadják és
együtt emlegetik.
Önjáróvá válhat az is,
s akkor már, helyrehozni nem lehet,
tán, maga is, abban fog korosodni, azt a.
2022.09.14.
Tiszteletem.
Tiszteletem.
Tiszteletem.
Magadhoz képest,
túl nagyra vágytál,
nem szólt senki sem,
közben, hogy túlmentél,
a saját sorsod helyett,
a mások által jól
élhetők
felé
vetted
az irányt.
Elérted és
túl korán volt,
sietettek, nem észlelted,
nem figyeltél az egyensúlyra,
átbillent, az alja lett a fent.
Se egyensúly, se tudás, se tartás,
azt, a, hát, minden lehetőséget
észlelve, visszacsorog és újra,
adja az alapot, ahonnan túl
korán elrugaszkodtál.
Ismételni is lehet,
mert közben,
azt veszed
észre,
hogy
a
sok és
a kevés,
egy tőről
érkezett.
Ha
nem
lettél
okosabb,
lám, körbe – körbe,
pörgetted magadat.
Jer velem, jó öreg
bocsánatot
kérek,
hátha,
időben
kimondják,
akik arra már, akkor
éppen,
igényesek lettek.
Tán rájöttek, hogy amikor már,
a volt jóbarátaik rájuk se néznek,
ha találkoznak, elnéznek mellettük,
egy bólintást talán megejtenek.
Hiába minden, elvárásos külsőség, ami addig,
ámulatba ejtett sokakat, ah, ha, még megmaradt,
valamennyi, emberségük, az lesz a kincsük.
Van amikor generációsan már nem
feladata, az amit a szüleitől
látott, hiszen azt ők,
teljesítették már.
Vissza az eredőhöz,
szoktam mondani, az
Általános műveltséget növelő
Tenyérolvasónak az oktatása
közben, amikor elért oda,
a sorsában, érezze át,
annak a hatását.
Ne aggódjon,
nem tévedhet,
a belső kontrollja,
jelzi minden rezdülését.
Mindent, pont akkor,
úgy fogja, az agya,
gondolkodva.
S emlékezteti,
amikor azt
át és
megéli,
mindannyiszor.
Ami szükséges ahhoz,
ugyanúgy, újra és megint,
megismétli azt, az alkalmas
sejtje felfogja, egy életre,
rögzíti, megtanulta.