Nem húzhatod be mindig a nyakadat,
ha látod mennyit ér,
a tehetséges és
engedd felnőni
önmagához
a másikat.
Mikor váltasz,
mit engedsz meg
magadnak még abból
is amit esetleg neked lehet.
Van-e önkontrollod kellőképp
amikor a saját szinted fölé lépsz.
Amit a szüleidnek lehet, az még nem
jelenti azt, hogy neked kiváltságod lett.
Tartás, méltóság, ez egy biztos rezgés ám,
azt közvetíti a környezeted felé, mennyit érsz.
A fokozatosság ismerős-e a szótáradban, használod-e,
akkor is, amikor megtehetnéd mert megengednék, lépj
egy nagyot, majd fogják a karod, majd ott lesznek akkor is
ha abból lehetne neked bajod.
Kinek az érdekéből vagy te ott,
kinek a szekerét tolod, akkor is ha
már rájöttél és tudatosodott, esetleg
sejted, de azt megkérdezni nem akarod.
Meg ne bántsad vele, hogy nem akkora a
bizalmad felé, hogy azt csináljon veled amit
akarna, hiszen az észrevételed előtt is azt tette.
Mikor jött meg a sorsodhoz az eszed, azt tudod-e,
ezt a kifejezést használom a sorsolvasások közben,
amikor látom nincs még felkészülve arra, hogy benne
van a sorfordulójában, ha időben érkezik, meghallja.
Szeretettel.
