Egy reggel ébredés után, lerajzoltam a 330 rajzot, estig tartott.
Turizmussal, idegenforgalommal foglalkozó, minőségi helyen
H. Nagy Júlia néven, szolgáltattam. Hazai és külföldi
csoportoknak tolmácsokkal tenyereket olvastam.
Nagyon sikeresen, már az első 7 évben,
nem kell bizonygatnom nekem.
Most eljutottam odáig, hogy
megvehetné tőlem olyan
ember, vagy cég, akik ezt
a maga minőségében
tovább is gyarapíthatnák.
Életem és lételemem lett,
olvasni a tenyereket, oktatni
azt amit csak én tudok még.
Nem lehet kiszeretni belőle,
minden tenyér és ember más,
kitűnő elhivatottság ez maga.
Ne menjen kárba, ez egyedi,
amit feltaláltam. Vagy be és
megtanítanék rá annyi erre
jelentkezőt is, akik a Hazámat
ezen a területen híressé tennék.
+36 30 2470 589, hogy halljuk is
egymás hangját amikor tájékoztatom.
Magyarországon születtem, itt neveltem fel magamat,
taníttattam, tanultam azoktól, akiknek a tudását is jónak
láttam, ahhoz, hogy amit nem hoztam, ne legyen hiányom.
Az én Hazám is, benne élem meg azt amit lehet, s oktatom
a jelentkezőket arra, a tartásuk, méltóságuk maradjon meg.
Itt éreztem meg az érkezők által a Hazaszeretet érzését is.
Ez minden vagyonom, a tapasztalt tudásomhoz mérjetek.
Láttál-e már, ilyen rajzokat magyarázó, oktató, tanítókat.
Mert ha igen, akkor már megint megloptak engemet.
Az egyetlen vagyonom ez, a szellemi tulajdonom.
Eddig nem jutottam kettőre, mert az egynél,
döntöttek, hogy a második nem jár nekem.
Nem kérdeztek, hogy mit szólnék hozzá én,
eldöntötték, meghagyták meglepetésnek.
Ezért óvatosan gondolok minden nap a
holnapi napomra, hiszen ki tudja, most
éppen ki mivel lep majd meg, hogy azt
amiről úgy tudtam az enyém, már nem az.
A tudásom, amíg a sok – sok ember megtisztelt
engemet és hozzám érkeztek, megtapasztaltam
azt is, ami rám is vonatkozóan jól jött nekem mint
információ, hogy miért néznek néhányan hülyének.
Megértettem, hogy a legnagyobb hibám az, hogy
nem nézek másokat sem hülyének,
hanem igyekszem úgy bánni
velük, mintha önmagammal
tenném, tehát nem ártok,
nem bántok és magamra
is jól vigyázok, itt vagyok.
Magamat neveltem fel
lelkes, szíves, gondolkodó
lettem, mert észrevettem,
ha a mintákba bonyolódnék,
az életem nagyon elromolnék.
Felnőttem, amit nehezen élnek
meg azok, akik azt látják,
hogy valóban ilyen vagyok.
Ha hagyom az első 7 évben,
és mások menedzselésében
maradok és nagyon híres
leszek, tán már nem is élek.
Időben mondtam ki a nemet,
ezt megérezve ismertem fel a
saját és generációs határaim.
Megéltem a sok rosszat is, s
tapasztalt általuk is vagyok,
várom már a jókat nagyon.
Magam teszek magamért,
ehhez szoktam, eljutok a
falakig, most oktatnám már,
azokat is, akik unatkozva nem
értik, az életük miért üresedik.
Minden helyzetben van még egy
lehetőség, a megelőzésem szerint.
Emberek által emberies, hála Isten
nem tökéletes, csak tudom azt amit
nekem szánt átadni az Isten, ha ez
megérintett téged, tanuld tőlem.
Emberiesnek mondom én is
magamat, nem tudok,
csak abból kiindulni,
hogy nekem jó
legyen, mert
ha látom,
hogy
másnak
az nem jó,
akkor magamat
lefékezem, nem
száguldok el senki
mellett úgy, hogy az,
az ő kárára legyen.
Hát ilyen lettem,
szoktam mondani,
ne tessék rajtam
már gyakorolni,
mert azt már
ismerem,
amikor
hülyét
csinálnak
énbelőlem.
Tapasztaltként
eljutottam oda,
hogy azt hittem,
majd az Isten azt
is megoldja, amit
én még nem is
ismertem fel.
A pénzt majd,
odateszi egy
reggelre és
jelzi, hogy
most már
megérdemlem,
hogy nekem olyan
is legyen, a hiányát
már jól felismerem.
Nem tudtam, mert
nem láttam, hogyan
kell összegyűjteni,
abból, ami éppen
befedett mindent.
Sosem értettem,
másoknak, hogy
megy az, ha én
mindig dolgoztam,
s nem értem a végére.
Nem tudtam ki vagyok,
mi lenne az ami előre
is vihetne, abban amiben
éppen vagyok, tanultam hát
azt is amit még nem tudtam, a
tapasztalatommal összevetettem.
Rájöttem rajtam is múlik, ki leszek,
s igazodni tanultam, amihez lehetett.
Egyedül születtünk egyedül vagyunk,
azért, hogy amit nem tudunk meg is
tanuljuk még idejében, hogy a sors
ne csak egy szó legyen.
Magam kínján tanultam
meg mindent amit tudok,
nem járt az sem meg nekem,
amiről úgy tudtam a feladatom
elvégeztem. Ha mások már arra
készültek közben, hogyan tegyék
azt velem, hogy megint érezzem,
nincs értelme, úgy sem lehet meg.
Nem léphetem át a mások hiányát se.
Ma már megértem, hogy ki mit hozott
generációsan és minek következtében,
lehet neki még fiatalon is meg mindene.
Tudom, látom az nem életkor függvénye.
Valakinek meg kellett alapoznia azt úgy,
hogy ő szenvedte meg a (nincsek) sorát,
a következő generáció élhette meg azért,
a jót és a szépet, mert valaki letörlesztette.
Hiszen az volt a dolga, a generációs feladata,
felfogtam és megjött a sorsomhoz az eszem,
másképp is látva, már nem szenvedtem tőle se.
Bocsánatot kérni is tudok már nagyon régóta, a
sorsom sikerével még tartozom magamnak biza.
Így megkérnék minden olyan embert, aki ott a
hatalomban van, ha nem érti, s egyet se az én
tudásommal, döntsön máshogy, de már ne ártson.
Ne alább, itt vinni a sorsomat, nyugodtan hagyjon.
Én már látom az embereket, lelkesen, szívesként,
gondolkodva is tudnak ők, pénzbeni gazdagságot
is teremteni, ha ki tudják várni az időt, amikor
jön a sorfordulójuk és kiviszi őket is a partra,
s ott ők már a saját sorsukat megalapozva,
tudnak úgy élni, hogy nem ártva haladnak.
Különös oktatás, nevelés, legyen neked is,
megengedte az Isten, ebből élhetek meg,
szeretnéd, hogy a tied is legyen, vedd meg,
van rá módom, hogy engedélyt adjak neked.
Eddig, nem adtam engedélyt az oktatására,
tévedési lehetőség se legyen, ezért, jól látható
helyre fogom kirakni, hogy kik vették meg tőlem.
Kiknek engedélyeztem, az Általános műveltséget
növelő (Tenyérolvasó) és a Julamami használatát.
Igazolni tudja azt aki elvégezte nálam, hitelesen.
Szeretném átadni, oktatni és meg is tanítani,
arra azokat az igényes embereket, akiknek
nem mindegy mit élnek meg körülöttük az
emberek. Szeretnének ők is minőségi életet
élni abban is, amiben éppen lehet, amit ad ez
az Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó)
tréning nekik, azzal, hogy megtanítom őket arra,
hogyan marad meg és fejlődik tovább a tartása és
méltósága, annak az embernek, aki erre igényes.
Akinek nem fontosak mindezek, ők nem jönnek
el hozzám az oktatásra, mert élik úgy az életüket
ahogy nekik az a legjobb, vagy gazdagodnak abban,
amiben éppen lehet. S nem törődnek vele, hogy
mit szólnak ahhoz a többiek, akiknek betevőjük
sincsen elég, de közben gazdagodnak lelkileg.
Győzzél meg, legyőzni könnyű engemet, nem
harcolok se veled, sem ellened, az oktatásig
jutottam el. Azt tenném és reménykedem,
hogy akad egy olyan ember a Világban,
aki megérzi, megérti, meglátja, hogy
mennyiben lehetne az én tudásom, a
nagy pörgős életüket élő embereknek,
a saját sorsuk keresésében a hasznára.
Adjon az lsten minden földi jót, mindenből
annyit, ami éppen most, nektek is a legjobb.
Ismerem mint a tenyeremet tréning szeretettel.
Julamami