Tiszteletem. Julamami
A belső kontrollod is működne, ha hagynád,
magad boldogulsz-e, abban ami éppen van.
Nem találod az utad, elértél már mindent,
amit csak megláttál, vagy beérhettél.
Minden áthatóan tisztákat, szépeket,
életszerűen működőképesen jókat is
lefedtél, csak pénzessel helyettesítettél.
Nem láthatóak a tehetségesek, sikeresek,
akik önmaguktól érték azt el, nem álltak be
a nemlétező, káprázatos jól kitaláltakba se.
Olyan mintha nem is léteznének, csak az,
amit kitaláltál létezne, emberiesek nem.
Általa a saját ürességedhez tereltetted, a
hirtelen sikerekre, s gazdagodni vágyókat, a
tehetségesek helyett, a hozzád igazodókat.
Az Isten senkit sem teremtett fölöslegesen,
mindenki hozott, valamiben tehetséget és
azért született pont oda ahova, teremtsen.
Élhetően jót és szépet, s egyensúly legyen.
Tán észre sem vetted, hogy azon közben,
a motivációid telítődtek, s kiüresedtél.
Most keresnéd az egyensúlyodat,
vajon hol lehet, s nem találod.
Nem gondoltad azt sem,
megtörténhet veled,
kibillentetted,
önmagadat.
Pont akkor,
amikor oda
elhelyezted
a hamisakat.
Jó vezetők,
csak akkor
lehetnek, ha
mindannyian,
akik abban ott
érintettek lettek,
boldogulni tudnának.
Ha arra már ott beértek.
Abból összetett energia,
belőlük is került ám oda.
Szülőhaza csak egy van.
Ne fordíts hátat neki,
ne menjél világgá
végleg, keresd a
boldogulásod.
S amikor, már
meglelted a te
sikered, ah túl
ne menjél, ki
ne üresedj.
Adjál oda,
ahol azt a
fejlődést
gátolták.
Általuk is
gondolkodó,
lelkesen, szíves,
legyen a Hazánk.
Menet
közben
érezted,
valamit
nem jól
csináltál.
Kontroll
nem volt,
hát mentél,
arra, amerre
éppen ott még
láttad, a szerzéshez
van még reményed.
Túl gyorsnak kellett
lenned, hiszen azok
akik tehetségesek
voltak, azokban a
helyzetekben,
ott várták már
a lehetőségüket.
Nem hagyhattad,
a fejedre nőni őket,
hiszen akkor, látták
volna, mennyire sok a
tudatlanságod ahhoz.
Mivel, igen sokat adtál
a látszatra, egy ideig,
majdnem hihető volt.
Olyan módon voltál
képes utánozni azt,
amit másoknak a
születésükkor,
többletükként
adott az Isten.
Sok olyan ember
vett körös körbe,
akik meg azt lesték,
mikor kerülnek sorra.
Megfizették az árát annak,
a semminek, amit helyetted
továbbvisznek, üresedhetnek.
Nézz a tükörbe, ha még látod
magadat, örülj, ha a könnyed
kicsurran. Mert megláttál, a
szemedben egy csepp fényt.
A mérlegedhez már késő,
minden telített, tudod.
Azt is már, kevesen
köszönnek neked,
Tisztelettel, inkább
letudják, gondolják,
talán úgy nem ártasz.
Ugyan, hogyan tudod,
majd elviselni mindazt,
amit okoztál másoknak.
S már nem félnek tőled se
annyira, rájöttek mindaz
csak a látszat, amit te,
magad mögött,
megmutatsz.
Másokat
kihasználva,
nőtt a látszatos,
amit adtál, kapod.
Túlmentél nagyon,
felülértékelted azt,
amit már el is hittél,
nagy ember lehettél.
Jól jött volna időben,
még a kontroll neked,
tán a saját mérlegedet,
elkészíteni a te idődben.
Azt okoztad magadnak,
amit mindenki másnak,
hát abban fogsz élni.
A gondolkodó elme
tudja, ha elérte ő azt
az eredményt, amit
neki adott a sorsa,
elégedett, elköszön.
Hagyva azokat akik,
már felnőttek, a tudás
ott van bennük ahhoz.
Élhető szinten maradjon,
a szülőhelyünk, Hazánk.
Meghagyva az alapokat,
tiszteletben tartva, ha még
szükséges, átmozgatva azt,
hogy erősödjön vele a tudás.
Méltósággal nézi az ő művét,
lám megcsinálta, önmagához
képest a legjobb, az ő tudása.
Felemlegetik majd, az ünnepi
asztaloknál, kimondva a nevét,
hálásak, az általa adott alapokért.
Tisztelettel vannak bármikor őt látva,
hiszen elérte a legnagyobb magasságot,
amit a tudása, embersége által ő tudott.
Igyekezett azon, ne ártson, se ne bántsa
meg a tehetségükkel bele teremtőket.
A saját szintjükön, az ő tartásuknak
nem ártva, fejlődni, haladni hagyta.
Nem gátolta a haladásban, a saját
szintjüknek megfelelően ők is
emberiesen mentek tovább.
Azon közben kialakulhatott
egy tehetséges, emberiesen
működő, egymásra jól odafigyelő.
Tiszteletet, bizalmat, hitelességet adó,
tudását, hozzáértését igazolni tudó, haladó.
A következő lépcsőfokokat teljesíteni képesen,
a fokozatosságokra figyelemmel lévő és nem mű,
természetesen viselkedő, a feladatára már beérett.
Egészséges lélekkel, tehetségében haladó emberies.
Ismerd meg időben, a saját és generációs határod,
tudjad, a tehetségedben boldogulva is az utadat.
Azt még időben megéljed, a saját sorsodat, mint
a következő generációknak használható alapjukat.
Az ember emberiesnek született, az élet élni szeretne,
ha bármilyen magasságokat értél el, maradjál ott is ember.
Tisztelettel, természetesen élj, önmagadért szerethető legyél.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Online önismereti oktatásom.
Szeretettel. Julamami