Tiszteletem. 2021.03.31. – 2018.03.31.
https://julamami.com,
https:szeretetbenelni.com
Ne halványodj szeretet,
tarts ki, kérlek, végleg.
Én kitartok melletted,
ah, hogy hiszek benned.
Azt tapasztalom tíz éve, a
tiszta szavakkal átmegy.
Hamisítani nem lehet, az
ünneped lesz, tebenned.
A kiteljesedésére
vágyik az, aki azért
született a családba,
hasson a többiekre.
Haladjanak mind a
sajátjukban, a sors
megadja amit lehet.
Közben jól boldogulhat,
egyre erősebb tartása lesz.
Ugyan, hogyan tudod,
a más gyermekeit jól
ellátni. Ha a sajátjaid
siratják a velük nem
gondolkodó szülőt,
ha lenne rá igényük.
A meggondolatlanokat
magad mögött tudod,
nincsenek válaszok.
Magyarázat helyett,
belekezdtél az újba,
mintha a múltad,
nem is lett volna.
Ugyan, hogyan tudja
rendezni a két oldalad
egyensúlyba mindazt.
Benne van ám minden
a körforgásodban.
Ha nem tiszteled
önmagadat, hogyan
tiszteljenek mások.
Megváltozik tudod-e
azt, a te megítélésed,
ha neked minden kell.
Nem rendezed el úgy,
hogy tartással lehessen
tovább is lépned, hinnye.
Túl sok a szomorúság, a
meg nem valósultaknak a sora
hova, mivé az emberek sorsa.
Látják azt, nem fontos
annyira a mások sorsa,
hogy bíznának benned.
Sanyarogva nem értik,
miért ők szenvedjenek,
nem látják a felelős éned.
Elhitettél velük mindent,
s egy pillanat alatt mintha,
az ígéret nem is lett volna.
A túlzás, a pénz, tett-e,
azzá, amivé lettél
és kivé lehettél volna.
Ha tisztelni tudnád azt,
ami megjár a múltnak.
Igényes múlt nélkül,
igénytelen a jövő.
Az élet élni szeret,
megismétli önmagát,
amilyen gyorsan lehet.
Nem jól van ám az, ha
kitúrják, kipörgetik,
ki nem teljesedhetik.
Jó mintának született.
Segítsél hát magadon,
az Isten is
megsegíthet.
Erősödik
benned,
ha nem
futamodsz
meg, ott lehet
a szeretet érzése.
Látszik ám a kereső
mutatja, minden lépés
ott van rajta. Egy betűt,
rárakva, a másik lehagyva.
Elterelve, megkavarva, ah.
A valóságtól távol, arra utal,
nem érzékelő az, aki csinálta.
lépésről, lépésre megmutatja.
Nem csoda, hogy nehezebb az,
hiszen, csak használják, hinnye,
Amivel, nagykapukat, kaphattak,
mégis kiskapukon bujkálva járnak.
Óvatosan mondom, ah bocsánatot
is kérek, gyakran, a mondvacsinált
nem ad, lelkileg se energiát, sőt, visz.
Lehetne, tisztán maradva is megélni,
nem a látszatosba belebonyolódva,
a valóságtól el a hamisságba betérni.
Az körbeért, ha magán, azt észleli,
a könnyen szerzettek által, jól élni.
A felelősséget alaposan lerázni, de
látszik, mindenki számára látható.
Ha rákapna, eltéríti a tiszta útról,
nem bújhat ám, a mások bőrébe.
Mert átvesz vele mindent közben,
olyat is, amire nem is számíthat.
Összekapaszkodva se jól mutat.
Ha nem tetszik, amit a tükörben
láthatnak, változzanak, szebbet
láthatnak, nagy ajándék lesz az.
A fokozatosság, azt is jelenti,
tapasztalva végig is járni, azt,
ami közben, lelkileg megadja.
Az egyensúlyra vigyázzanak,
ha már inkább a nehezebbet,
élnék, mint azt, ami által,
túl könnyűvé válhatnak.
Talán hihető is lenne,
megszólíthatta tán,
a lelkiismerete.
Tiszteljék azt,
ami másoknak
az élete is lehetne.
Adjon az Isten minden
földi jóból, annyit, ami
most is a legjobb. Minden
jóérzésű és azon igyekvőnek,
tiszteletben bőséges napot,
jó egészséget kívánok.
