Egy napon megrajzoltam, amit addigra összefüggésében láttam.
Megértettem miért fontos, hogy tudjak alkalmazkodni ahhoz az
oldalhoz, amit át nem láthatok, nem pénzben gazdag vagyok.
A tudásomat eladom, hogy tudjam mit jelent az, amikor már
felnőtten, a racionális oldalnak az aktuális folyamatait értem.
Ne várja senki tőlem, hogy az effajta sikereimet ne éljem meg.
Megalkottam, jól működik, csupán egy ehhez értő emberséges
üzletember szükséges még és tudhatnának róla sokan, létezik.
A tapasztalatból összegződött tudás, az maga a valóság,
ha helytelenül gondolod, mivel van rálátásod,
lehetne azt is, hogy a
mások tudása
által gazdagodjál.
Mivel nem gondolnak rá,
ők maguk nem tennének olyat,
hát száguldozhatsz a mások tudása által.
Úgy sem kontrollálja azt senki, nem fogják azt
feltételezni, hogy milyen a módja annak. Ha vannak
akik abban nőttek, a módját látják annak, kihasználhatnak.
A belső tartást és emberséges méltóságunkat hoztuk azzal,
hogy megszülettünk, a folyamatos tanulás mellett jól jön a
tapasztalása annak, hogy saját tudássá válhasson mindaz.
Egyébként csak összecsipegetve lehetne haladni egy
olyan úton, ami mások számára már adott is lett.
Mindenki hozott saját sikert a tehetségéhez.
Hiszen aközben, hogy odáig eljutottak,
a feladatoknak a jó megoldásával
emberesedtek, tudást adott az.
A saját tapasztalt, tanult
tudásodat, összegezve
kiemelkedhetnél oda,
ahol a legjobb neked.
Ilyen virágot sokat
festettem, oda adtam
ahol jó helyen van.
Igen, tudom, nem
engedik be azt
amit feltaláltam,
a saját Hazánkba.
Az is lehet, hogy
majd megtesz egy
hosszú, vagy rövid
utat és visszajön és
más által beengedik.
Minek fordítanának
energiát arra, hogy
a saját Hazánkban
feltaláltakról tudjanak, ah.
Amikor nincs olyan emberséges
aki azt vállalná, mert már felismeri
ezek által, azt, ami jót tenne a Hazánknak.
Inkább köré kerekítenek sok mondvacsináltat,
az lesz a látszat, hogy sokan vannak, hát miért
pont azt választanák ki, a katyvaszból, ha nem
szükséges érteni is ahhoz, amit felvállaltak.
Na ide jól illik a jó öreg bocsánatot kérek,
uram Isten hova jutottunk, ahelyett,
hogy arra igényesen oktathatnám.
Hiszen a belső tartást hozzuk,
van akiben megmarad az. S
vannak, akik a könnyebb
úton, a gyors gazdagság
érdekében csak aratnak.
Az idén bebizonyosodik
minden, amit nem építően
használtak, visszarendeződik.
Bocsánat csak a valóságról írok,
amit 26 éve tapasztalva átlátok.
Ami úgy néz ki, hogy lehet, azt talán
előtte mérlegelni is lehetne, ugyan hova
vezet, mibe vinne bele, a valóságtól eltérve.
Szabad-e akkor is, ha úgy vállaltad, hogy
át nem láthattad, meg nem tanultad.
A lelkesítésnek az energiája úgy
van már meg sokakban,
hogy tovább nem léptek, szinte
már el is hiszik, amihez nem értenek.
Hinnye már, megint bocsánatot kérek.
