Mi a te sorsod, mi lenne a saját dolgod.
Ki mit hozott, mit nem csinált meg,
s hagyta hátra, neked, egy olyan
családtagod, akiét te viszed.
Generációs hozadékként.
Mindenkinek van, olyan
feladata családon belül,
amiben ő lenne a legjobb.
Kértél-e már bocsánatot,
adsz-e, elég, dicséretet.
Persze, észre sem
veszed,
mi
lenne, a
te dolgod.
Viszont, ha,
a lelkes, a szíves,
a gondolkodó énednek,
jelezéseit komolyan veszed,
elindulsz valamilyen irányba.
Teszed a dolgodat, jönnek az
akadályok, rendesen.
Meglátsz egy
könnyebben
járható utat.
Azt mondják,
a járt utat, a
járatlanért,
el ne hagyd.
Megéled azt,
meg bele kóstolsz
másba, de valamit,
fontos lenne tudnod.
Ha mások szerint élsz,
s elhagyod, azt, amiért,
annyi mindent, megtettél, ah.
A boldogulásig, vezetett el téged.
Honnan, miből, merítesz majd, erőt, ha
leépíted a régit, megtagadod a múltad.
Mi motiválhat, majd téged abban,
amit, mások hatására, választottál.
Az úton, ahhoz, szükséges végigmenni,
hogy tudjad, mit, miért, tettél, addig meg.
Van-e benned, sikerélmény azok hatására,
tegyed mérlegre, mihez képest hol tartasz.
Hozzáadhatsz-e, még valamit úgy, hogy ne
avatkozzál bele a mások dolgába, hinnye.
Hiszen, mindenkinek, megvan, a maga,
fontos dolga, ha mások hatására, azt,
változtatja, fárad, nincs motivációja.
Hiszen fölöslegesbe megy az,
a belső energia, amit, ahhoz
kapott, vigye végig a sikerbe.
Generációsan fontosnak szülte
az anyja, bevonzott mindent, amit
tapasztalnia volt fontos, a fejlődéséhez.
Lassan meglátta, maga körül a szépet és a jót.
Volt minden nap, egy kicsi, sikerélménye benne,
hát tudta, az anyja, nem szülte őt se, fölöslegesre.
Kitartott, a nehézben, erős lelkű ember lett belőle,
meglátta a különbséget, az érdek és az igaz emberek
között, mindenkinek adott, még és még, lehetőséget.
Hiszen, ő már tudta, a saját sorsához, való törlesztése,
elfogyott, hát nem kapkodott, megélte, amit teremtett.
Nem akart, kiemelkedően, dúskálni, irigységig menően.
Segítette az embereket, hogy ők is boldogulni tudjanak.
Így, aki kívülről nézte, azt látta, semmi, nem változott,
adott, mindenkinek egy felszabadító, siker mondatot.
Boldogult a saját sorsában, tisztelni tudta önmagát,
számára úgy volt teljes a Világ. Az egyszerűben is,
megélhette a nagyszerűt, ha nem szerette, hát,
nem ette meg a keserűt. Tudta, a jóérzésből
való jó, eljut oda, ahol már, ott a hasonló.
A tisztelet szép, a szeretet jó, hát,
vigyázzunk, ne telepedjen rá,
az üresség, csábító gőgje, hahó.
Hiszen, a „legesleg”, az csak egy,
helyette jöhet, a kezd el még egyszer…
Ne másoktól várjad, a saját sorsodat, te,
magadért, önmagad szerint csináljad meg.
Amit hoztál, tudod, amit nem azt tanuljad.
S jól érzed magadat, a bőrödben, az kihat, a
te családodra, a közvetlen környezetedre, miért ne.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel.
Julamami