Kérem ne olvassa el, ha a valóságot nem tiszteli.
Adni születtünk mind, mielőtt el, vagy kikopna az ah,
fontos lenne, azon lenni, hogyan lehet megéléssel pótolni.
Legalább megközelítőleg hasonló életrezgésben lenni.
Ha nem figyelnénk,
a lelkes, a szíves, a
gondolkodó énünk, belső
kontrollunk jelzéseire,
biza, motiváció nélkül, kiüresedhetne az életünk.
Volt úgy, hogy együtt sírtam és nevettem,
megszenvedtem velük együtt. Hiszen
másképp jól, életszerűen nem lehetett csinálni.
Ment tovább az életük, de már sikeresen, gazdagon.
A tehetségem, a hivatásommá lett, nem üresedtem ki,
inkább lettem tele aprócska sűrű sikerélményekkel, hinnye.
A bal oldalon fedeztem fel az apai generációs jeleket.
Aki azt hozta feladatnak, megéli nőként is, vagy a fordítottját,
de nem kötelezően van az úgy mindenkinek, azt a, ah.
Minden sors és a megélés ideje is máskor van, azt a.
Ha nem teljesítesz a lelkes, szíves, gondolkodó énednek
kontrollja szerint, kellemetlenné válhat a következménye.
Tán, ne a könnyűt válaszd, bár lehet az nagyon csábító, hinnye.
Ha nem végzed el a nehezeket az életedben időben,
bizony odapakolja a sorsod, érted lesz, törlesztheted.
Amint látom, minden családban van, legalább egy,
intelligens, emberséges, segítő, gazdagodni vágyó,
szorgalmas, a tehetségében, hivatásában kitűnő.
A jobb oldalon található, aza anyai ágról hozott,
a fogantatás pillanatától
ott vannak, a magzati szakasz,
megélésének az életminőségünkről
a számunkra fontos jelzései.
Azok a hiányok, többletek,
addig vannak bennünk, amíg
át nem éltük, úgy, hogy
megértjük,
annak a
miértjeit.
Szerintem a
sorsunkat hozzuk,
megelőzésben élhetjük.
A generációs feladatokat
megkapjuk, azáltal, ha nem
törlesztette addig senki le.
Nem vigaszként,
csak mondom,
a legmagasabb, lelkes,
szíves, gondolkodó kapja.
Mérlegre lehet tenni,
a pénz által leszel-e az, aki.
Vagy mindig lesz annyi, hogy
jó életminőségben tudjál élni.
Nézz magadban szét, látod
milyen szép, a lelkednek
tiszta tükre, mindannyian
így születtünk meg, hinnye.
Az nem mindegy, értően éled-e
az életedet, vagy csak beleélsz éppen,
abba, ahova sodor az erősebb áramlat.
Lelkesen, szívesen, gondolkodva élni,
a sorsunkat megélni, a generációs
feladatainkat időben teljesíteni.
Tiszteletet adni, majd aztán
egyszer, amikor elértünk
arra a szintünkre,
azt is kapni.
Emberségesnek
megmaradni,
nem könnyű,
de szerintem, megéri.
