Mások hatására kérlek ne válj,
szelektálj, ki miért mondja,
a magad döntésében higgyél,
mert elég érett kell hozzá légy.
Néhány éve megfogalmaztad,
ide rakták a más karmáját,
most már tudod azt is,
akkor mit mondtál,
tíz éve annak is,
hogy rád rakta
a saját sarát a
szeretet okán.
A múlt elmúlt,
örüljünk, a ma
meghozza azt,
találd fel magad,
pillanatnyi a most,
a jövődhöz fontos.
Megtanulhattál te,
a mínusznak is örülni,
hiszen a jó döntéseidet most
megdicsérik a következmények.
Megismersz néhány emberiest is,
ez lett ám az igazán ajándék neked.
Amikor a dolgok beigazolódva, körbe
is érnek, mi minek a következtében.
Vagy mi van előbb, s jön azonnal
utána a megoldás, s az ajándék
az lesz, hogy a rosszból
átfordulással jó lesz.
Nincs már benned
semmi más, csak a
spontán elfogadás.
A generációs jelek
felfedezésének
köszönhetően,
meg is tanulható.
Amikor a tollas még
pelyhedzik is egy időben
megél valamit, ami soha az
övé nem lett volna, lám mégis.
Mintha a vedlés fényében úszna,
ragyogva a karmáját is elhagyta.
A hót lélek az nem élő, ha nem
vetted volna eddig te észre, az
élet élni és nem pocsékot akar.
Mintha az is levethető volna,
ami összetartozik úgy marad,
aminek el és szét kell vállnia
az még az idén megtörténik.
Természetesen a magam által
tapasztaltakról írok, beszélek.
Győzz meg legyőzni könnyű
engemet, nem harcolnék sem
veled se ellened, írni jöttem.
Amikor ő is tudja, hogy hamis,
de annyira nem lát a ködétől,
hogy észre sem veszi, ez mind
látszik, azok számára, akiknek
az Isten megadta a belső látás,
kihallás, gondolkodva döntés,
összefüggésében megélését.
Ezek az igazi nagy élmények,
már nem fáj az, ami tegnap,
hiszen tiéd lett a másik nap.
Tudtad, mindig is tudtad azt,
hogyha kivárod, megadatik.
Mások kultúráját másképp
ismered meg, helyettük
lesz az meg már neked.
Felkészít rá a sorsod,
te majd ezt is már
oktatni is tudod.
Köszönheted
az Istennek, az
emberieseknek a
tájékozottságának,
hogy rálátnak, nálad
van az a tapasztalt
tudás, amivel ők is
boldogulni tudnak.
Az irigységet,
te már régen
felismerted, vetülve a
mostani hétköznapjaidban
nem leled, nem keresed, soha
nem is volt, nincs is rá szükséged.
Viszont láthatod, hogy ami megvan
írva, azt kikerülni úgy sem lehet és
nemcsak neked, hát az elfogadás
lett az igazi ajándék most neked.
Nekik megmaradt felerősödve,
az amit elkerültek nagy bőszen,
egymást figyelik, több ne legyen.
A gyarapodás kiüresedő hajszája,
ma annyit rak amennyit csak lehet,
fél, hogy a holnap tán nem is lesz.
Ahogy megfogalmazod, azt nem
túl sokan, de értik már, hiszen
náluk is elindult az újaknak
a megtapasztalása,
le ők sem maradnak,
köszönhetik a jó öreg
alázatodnak, felkínálja
használjad, mindig ott van,
már kéznél, hiszen azzal élsz.
Köszönöd is a teremtőnek, ez
lett az igazi ajándék ma neked,
nem is vársz semmi másra,
megvan így is mindened,
körbeért a történeted.
Ezt köszönheted
azoknak,
akik,
adni
nem
tudtak,
vetni nem
vetettek,
azt mégis
előled is
learattak.
Nincs is
káprázat,
az erő
veled,
hát
adsz,
azzal,
hogy
megírod a
történetedet.
Magyarországról,
Pakson a Hergál
Házból.
Szeretettel. Julamami
