Tanuld meg leolvasni a sorsodat, addig
amíg, rá nem érzel, ki nem
hallod, mi a dolgod.
Bebizonyosodott,
már nagyon sokszor,
az oktatás vagy nevelés
közben, megtörténik az.
Magyarázatot kapnak, az
el, nem, végzetteik,
addig jeleznek.
Állítják meg őket,
a továbblépésükben,
amíg a tapasztalásukkal, a
helyükre is kerülnek, ah.
Mert, ha mások által,
döntesz, olyan
lesz az
életed,
amilyen
irányt ők
vesznek.
Akikre,
bíztad magad.
S nem kontrollálod,
a saját sorsodat, nem is
láthatod meg, ki irányít és
mi szerint teszi, mindazt.
Aki, csak, teheti, ránt
egyet a sorsomon.
Nem nőttem ki,
senki fölé se, csak, ha,
megtisztelnek, eljönnek,
alkalmazom a hivatásom.
Ez itt a titoktartásról
is szól, hallgat nem
beszél, egyedül
dolgozza fel, azt a.
Prevenciós vagyok!
Pont amiatt jönnek,
mert, amit tudok, azt
úgy tálalom, megértik.
Nem lehet másképp,
a sorsok beszélnek.
Nem találkozunk
gyakran, mert az,
nem volt benne,
a gyakorlatban.
Ha körbeért, újra
megtisztelnek és én,
leolvasom a sorsukat.
Ritkán van az, hogy
évek ne telnének el.
Nem rajtam kellene
gyakorolni, ha van,
valami új ártásos.
Legalább ne ártsál,
mert magadnak fogsz,
azzal, ott marad a rezgése.
1999. évben kaptam meg,
a kitűnő megajánlottat.
Azóta, tömegnek,
számítana, ha
együtt látnám,
egy helyen azokat.
Akikkel már online,
vagy személyesen,
mert megtiszteltek,
a sorsukért eljöttek,
találkozhattam.
25 év, a tapasztaló,
oktató, nevelő múltam.
Nem mertem volna még,
gondolni sem arra, hogy,
ilyen nehéz megmaradni.
A „segítő” hivatásom,
helyett, ne várják azt,
az „érveim” helyett,
nem magyarázkodom.
Kezelhetetlen szintkülönbség,
mégis úgy tesznek, mintha az
működne, de nem működik.
Hiába minden, ahhoz már
nagy tapasztalatom van,
nem tudod, lemásolni.
Tudom, hallottam,
nem számít semmi más,
csak a győztesről szól.
Győzz meg, legyőzni,
könnyű engemet, nem
harcolok sem veled, se
ellened, magadat győzd le.
Az lenne, az első lépésed,
a lelkes, szíves, gondolkodó, az
emberiesed megerősítéséhez.
Eladnám, azt, amit egy
nap alatt rajzoltam le.
Sikereket éltem meg,
sokfélét adott, miközben,
szolgáltattam, tapasztaltam.
Naponta siker, a segítő érzés,
akkor van, ha valóban adunk.
Nem vártam, se dicséretet, se
visszajelzést, kapom, megélem.
Azt viszont, amit éjszakánként,
energiaszinten kapok, nem
hagyom szó nélkül, elég!
Nem tudom mivel
nem bírsz el már,
de ha legyőznéd, ah.
Azokat az emberieseket,
akik „segítőnek” születtek.
Majd azok maradnak, akik,
olyanok, mint te magad,
ki segít majd legyőzni,
önmagadat, hinnye.
Ne használjál, mert,
nem vagyok alany
hozzá, van az Isten.
Önismereti oktatás,
csak az igényeseknek.
Összefüggésében látni,
tanulnak általa, segítőkké
lesznek, ha arra születtek.
A meglévő tudásuk mellé
is tanulják az oktatásomon.
Rövidke vagyok,
és van már
életkorom.
Ha le
akarsz
győzni, azt
is hagyom.
Az igazamat is
régen letudtam,
„van az Isten”.
Na meg, a
„jó öreg”
alázat bennem.
Annyira vagyok
fontos porszem is,
mint a többiek mind.
Ne várjad, ah,
hogy megjön a
harcos kedvem,
nekem olyan, nincsen.
Az eszemet használom,
amióta már tudom, van.
Az alázatot gyakorlom,
mert, azt már, jól ismerem.
Nem ártok, senkit se bántok,
magamra is jól vigyázok, bevált.
Oktatható lenne, ha rájönne az
ízére az igényese, megtanulná.
Azt mondják, a tudás hatalom,
az emberiesek nem hatalmaskodnak.
Igyekeznek, a sokféle tudást, magukhoz
venni, hogy bővüljön a segítő rálátásuk, hinnye.
Bizony, ha itt lehetsz egy időben, az íráskor velem,
akkor, neked fontos, hogy alázatod legyen,
ahhoz, amiben, megteheted mindezt, ah.
Mert észre sem veszed és benne vagy,
valami olyan helyzetben, hogy neked,
már mindent lehet, ám, van az Isten.
Annak a tudata, talán lefékezhet
és nem mégy el egészen addig,
amíg már, nem teszik az,
annak sem, aki rendelte.
Olyan mint egy erős erő,
ami, csak a céljáért van.
Ha csak úgy, kérdezés
nélkül, megrengethetsz,
valakiben minden szervét.
Nem árthatsz azoknak, akik
már harmóniában vannak, épp
abban, ami a saját sorsuk, hinnye.
Ám, ha kimozdítod, az alaprezgéséből,
szerinted az jót tesz, hogyha a lelkes, szíves,
gondolkodók ki lesznek szolgáltatva az erődnek.
Neked attól nem lesz az, se megoldásod, sem jobb.
Az ő dolguk már, idejük, imáik sora, a visszarendezés is.
Mert a teremtőnek az ereje, nem ilyen „kiragadó” hatású,
inkább odaadó, visszarendező, saját ritmusukban történik.
Szabad az érzésük, addig is, amíg azt, magukhoz vehetik.
Nem tudom mi lehet hasonló, nem emberies, gépiesen
hirtelen, egy pillanatra, nem jó érzéssel ható, hinnye.
Panaszokban, már sokszor hallottam, mindezeket.
Mire és kinek jó az, ha az alvás helyett, megélik.
Felijednek az érzékenyek, akiknek, még, sem,
kapaszkodójuk, se tudomásuk ezekről nincs.
Gondolod, majd addig csinálod, amíg sokan
lesztek, átrendezheted, eltereled az életüket.
A megszokott jól működőből, ha már tebenned
nincsen nyugalom, bennük se legyen már, hinnye, ah.
Ajánlom tisztelettel, a tanulható tudást, még idejében.
Önismeret, generációs jelek, generációs feladatok, azt a.
Az életed, már szép, ha észleled, a lelkedben, szívedben,
a gondolkodó agyad által, kontrollálható, „csendzenéd”.
Kívánok mindenkinek, aki arra is igényes, jó egészséget.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,
szeretettel. Heringes Árpádné = Julamami