Tisztelet, szeretet, szerencse, emberség, legyen bőven
a zsebedben, hogy adni tudjál amikor szükséges lenne.
Mire jó, ha van önérzetem, mire az, ha tisztában
vagyok vele, megoldanom a gondokat
nekem kell és mindegyiket.
Várhatnék, fájhatnék,
egész életemben,
ha azt gondolnám,
mások is felelősek értem.
Rájöttem könnyebb, ha kizárom
mindazt ami lehúzna, amiben már
teljesítettem, nincs dolgom vele.
Generációsan vajon tudják-e
az emberek, ha teljesítés
nélkül öregszenek,
bizony odarakja
azokat az élet.
Mint hiányosságot,
nem tud majd elszámolni,
a lelkiismeretével, ha tudott
róla és nem teljesített mégsem.
Vannak akik azt gondolják, hinnye,
nekik megjár a jó és szép, mert már
mindent megtettek érte, helyes is
lenne, ha a döntők átlátnák ezeket.
Gyakran mondjuk, ha akkor már
ennyi eszem lett volna, vagyis,
ha átláthattuk volna azt így.
Mindent idejében, amikor
jelez a belső kontroll,
dolog van, hinnye.
Különbözőek
vagyunk,
más
módon
teljesítünk.
A kutúra amibe
beleszülettünk, mind
hat ránk, na meg a saját
egyéniségünk, sorsunk.
Van dolog bőven, akkor
is, ha úgy tűnik nincs.
Persze csak akkor,
ha teljesíteni
szeretnénk.
Ha rámarad
a következőre,
nem biztos, hogy
a plusz terheknek
örül, ha nem is mondja.
Jó szerencsét emberek,
tisztelettel élni könnyebb.
