Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Online önismereti oktatásom. Julamami védjegyesen
Messenger Heringes Árpádné (Julamami), Google meeting julamamiawebtenyeres@gmail.com Tiszteletem. Julamami
Ha elvárnák, hogy csináld meg azt is,
aminél a kérdést sem érted,
akkor olyat vállaltál fel,
amihez te nem értesz.
Ha magasabbra
toltak fel, mint
amit elbírhatnál,
hamar kilóghat ám
majd a lónak a lába.
Huzatossá válik az,
amit előtte biztosnak
láthattál, másban bíztál.
Ne nyúlkáljál lefele a
segítségnek mondott
után, mert megrekeszt.
Hiszen nem oda való vagy.
Hamar elvihet ott a huzat,
hamis játékos az csak.
Menj az utadon,
hogy a sorsodat,
egy idő után el
is érjed, ne más
elvárására várjál.
Mert az nem visz
el téged sehova,
legfeljebb, csak
beállhatsz, a mára
már, nem is létező
látványos „álsorokba”.
Viszont, hogy ne essen a
többiek elvárásán csorba,
túl sok energiát raksz bele,
s nem marad a fontosakra.
Magadat építsed fel a saját
és generációs feladatodat
felismerve, sorsszerűen.
Legyen mire építenie,
a következőknek,
alapot adjál arra.
Érte tegyél, ne
helyette, az ő
életének úgy
lesz értelme.
Ha nem adtál
időben, s nem
úgy nőtt fel,
nincs mire
alapozza.
Nincsen
önbizalma,
leutánozza
azt amiben
nőtt, akkor is,
ha rosszul volt
ott, az a minta.
Ha másokért
teszel mindig,
a sajátodért
nem teszel.
Megrekedsz
ott, ahol azt
sorozatosan
rontották el.
A legjobbat
elvárni és
ugyanazt a
gyakorlatban
nem csinálni,
törik, szakad,
megsérülhet.
Hiszen nem a
hozzáértő szabja
meg, hogy mit bír el.
Mindenki más és másban
hozta a tehetségét, sorsát.
Ha nem teljesítettél időben,
legyen hozzá türelmed, várd
ki, amíg megjön az ő igénye.
Ahhoz, ami hiányos azóta,
csak pörög körbe, nem
találja a saját útját sem.
Különös oktatás, nevelés,
tartást, méltóságot adna.
A túlzott akarat, nem
visz senkit sem előre,
idő előtt ki is éghet tőle.
A saját életritmus helyett,
valami éppen akkor felvett,
divatossá tett, kiüresíthet.
A hibát se, ne a többiekben
keresd, először magadban
tegyél sorsszerűen rendet.
Ismerd meg a sorsodat, a
generációs feladataidat,
mert ha egy lépcsőfok
kimarad, megbotlanak
azon majd és még sokan.
Ha nem haladsz, le is maradsz,
ha azt se tudod még, hova tartasz.
Ki ér időben helyetted a szintedre, az
első a saját sorsod, utána segítheted már
úgy, hogy annak jó eredményű is, a vége.
Közben összefüggésében megláthatod,
mindig azt, ami akkor éppen fontos ott,
sorsszerűen már könnyebb az életed.
Magyarországról, Pakson a Hergál
Házból, szeretettel.
