Addig kérem a bocsánatot itt, amíg, lehet, hogy
természetes lesz másoknak is és meg is teszik,
otthon elsősorban a családjuk tekintetében.
Mivel segíts magadon az Isten is megsegít az,
amivel átviszem az éveket úgy tíz éve, ah. Bizony
nincsen kihez fordulni érdemben. Egyszerűbb volt,
azt üzenni, költözzek el a szülőhelyemről, hinnye
és addig se menjek ki az utcára, a szülőhelyemen.
Gyakran jutottak eszembe a feltört autóból ellopott
igazolványaim, oktatáshoz engedély, számlatömb.
Egy fejér megyei csárda parkolójában történt meg,
aki az üzenetet elmondta, abból a megyéből jött.
Gondolom egyszerűen megoldás lett volna, le
lettem volna tudva, kevesebb nekik a probléma.
Viszont azt mondták, az igazolványaimat, csak
menekülésre használhatták, tudomásul vettem.
Ide születtem, itt neveltem fel magamat, innen
jártam el megtanulni, ami még szükséges volt.
Innen szaladtam ki, ijedtemben az online világába.
Itt maradtam az egyre nehezebbekben, ah, várom,
hogy annyi nyugdíjam legyen, amiből megélhetek.
Attól a naptól, nettóból számolták a nyugdíjakat.
Halad az emelés, még sok évet szükséges élnem,
egyenlőre 51.765.- Ft lett, a méltányos emeléssel.
Megtisztelnek, jönnek, gyakorlom a hivatásomat,
nap mint nap azóta is, egyedül Paksról nem jönnek.
Nem kaptam egyetlen lehetőséget se, a 25 év alatt,
valaki eldönthette kirekesztett és azóta is így van.
Nem akarják tudomásul venni az érintettek, ah,
másoknak is van sorsszerűen, a saját Hazájában
megvalósítandó, tehetségéből eredő dolga, ah.
Vajon tudják-e kik nem lettek még elfogadva.
Egy Haza ez csak egy, itt lenne ám szükséges
kiteljesedni a tehetségünkben és ide lenne
fontos teremtenünk a szépeket és a jókat.
Itt aratnánk le, amit ide vetettünk, hinnye, a
gyermekek és az öregedők, a kezdet és a vég.
Az nem mindegy, hol és hogyan,
teljesedhetünk ki közben, otthon lehetünk-e,
a saját Hazánkban. Vagy más ország adja-e meg,
azt az érzést, megcsináltam, hazaértem, hinnye.
Felszínen élni, kikerülni a nehezet, ah, azt
is lehet. Viszont az élet az bizony,
maga a megélhető nehézségek,
az elmélethez a tapasztalat is
szükséges, a jó minőséghez.
Ma nekem, vagy bármikor,
bárkinek megadatik,
a jó és a rossz is.
Kinek
és
mihez
képest jó,
vagy rossz.
Mert,
ha megfordítja,
a
visszáját
is láthatja,
azzal már,
máshogy is megmutatja,
láthatóvá válik a valóság.
Ameddig és amennyit
csak lehet tanulhasson mindenki,
aki arra már igényes lenne. Eladó a
feltalált oktatási anyagom,
ahhoz, hogy oktatni és nevelni
tudjon általa, minden apró
részletét megtanítom.
Nem a fiókba szánom,
nemcsak eladni, a
tudásomat átadni akarom.
Megváltozhat általa az életük.
Más megközelítésből is láthatják, a saját
világukat és a nagy Világot, tapasztalásként,
mindazt szelektálni is megtanulhatják általa, ah.
Megmaradhatnak csőlátásban, csak akkor a Világ
az ő rálátásuk nélkül elszalad mellettük, nem észlelik.
Gyakran lehet hallani, hogy nem láttam, valóban nem
látja át, csak maga köré látva éli az életét. Ki tudja vele
szolgálni a közvetlen környezetét, de másra nem lát rá.
Az Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” által,
megnyílik a rálátása, kihallása, megérzése. Önismereti
oktatás, nevelés, neked, kölcsönös tisztelet, érted, ha
érted a lényegét, s az összefüggésében látást igényled.
Emelt szinten élhetne, közben és utána. Mintha más
Világra ébredne reggelente, nem lenne unalmas, ah,
tudna majd örülni, a már megélhetőknek, hinnye.
A saját sorsát láthatná a tenyerében, sőt, a
generációs feladatait is leolvashatná onnan.
Oda belerajzolta a teremtő, mint a lelkes. a
szíves, gondolkodó énünknek a tükrét,
a családokon belüli feladatokat is.
Sok – sok feladat lenne még ott,
ha igényesek lennének, arra
a tudásra, az emberségesek, hinnye.
Nem hagynák a következő családtagokra,
azokat a feladatokat, ami abból,
nekik, a saját sorsukról szólna,
s idejében megoldható volna.
Az élet élni szeret, megtesz azért
mindent, hogy újra éledjen.
Persze punnyadni is lehet,
csak abban mi a lényeg.
Spirálisan lefele viszi,
nem előre, se felfele.
A nagy nyűgösségre, biza,
rámehet az egészsége, azt a.
Jó szerencsét kívánok, a fejlődéshez
az arra már igényesen éretteknek, hinnye.
