

Tiszteletem, ha nem érti,
lefordítom emberiesre.
Az egeret le-fel pörgetve,
párszor átfordul az írásom.
Kellemes olvasást kívánok.
Sokunkat nem érdekel,
ki mit rontott eddig el.
Azt lenne szép megélni,
amitől a jövőnket, a Hazánk
történelmét átlátva, tanulják.
Attól a most élők generációsan,
tartást és méltóságot, kapnának.
Kisnyugdíjasként élek, oktatok,
ezt a feladatot bízta énrám, a
jót, a szépet teremtő Isten.
Nincs mire várnom hát,
julamami.com eladó.
julamami@gmail.com
Olyan embernek, aki
pontosan tudja, ezzel
mit vesz, felelőse lesz
annak, működhessen.
Rengetegen jöttek a
tanácsaimért az első
hét évben, ez is olyan
érdeklődésre számít.
Ne higgye, tapasztalja
meg mielőtt megvenné.
Megrekedten nem tudnak,
nem lehet, jó nagy levegőt,
erősen, emberiesen venni.
A következőkben eladók,
az oktatási rajzosok
lesznek, a hozzájuk
illő és a nevelésre
szolgáló szövegek.
Addig is oktatom, én
nevelek vele ha jönnek.
Remélem sokan lesznek,
jelentkezők akkor, ha már
más nevén ez a sikert hozó.
Aki, ami lefékezett engem,
pont az vigye tovább most,
mert áthidaló megoldásra és
szintemelésre is szolgálhatna.
Lehetőség általa, sok családnak.
Julamami védjegy.
Ma, erre szántam az
időt, +36302470589
tájékoztatást adok.
Ha valaki éppen,
azon töri a fejét,
mi jót is tehetne,
embertársaiért.
Tán megvan már
mindene, amit
ő elképzelt, hát
ezzel tehetne,
generációsan
és tartásosan.
Tenni a dolgát.
Legyen a vevője!
Nem fiókba való.
Oktatás, nevelés,
az ami a feladatom.
Nagyon látszik már
a hiánya mindannak,
az emberieseknél van,
ami az intelligenseknél a
meg nem értése a szónak.
Amikor áthidalhatatlanul,
mindig ők alkalmazkodnak.
Viszont, attól megnő az egója,
annak, ahol az őket vezetők ezt
félreértve, „megalázóak lesznek”.
Tudnék oktatni olyan embereket,
akik fordítanának ott, ahol a szavak
át sem mennek, látszik a csavar ott.
Amikor ki akar jönni belőle, hárítva.
Nem lenne az gond, ha nem okozna,
az intelligenseknek az hátrányokat.
Hiszen arra születtek, hogy átvigyék
azt amit az Istentől kaptak, akkor is
ha nem vallásosak, sem ártanának.
Olyan mintha egy lábon kellene
ugrálni egész életen át, mert
nem értik, nem mennek az
értékes szavaik oda át.
Megint bocsánatot
kérek, bocsánat.
Nem sírni jöttünk,
egyikünk sem, se nem
szenvedni és senki sem.
Fordítókat képeznék szívesen,
arra is alkalmas, oktatás, nevelés.
Csupán az alkalmas lehetőségem
hiányzik mind ehhez, hát kérem azt
a hozzáértő emberiest, aki érti ezt.
S hatni tud oda, ahol a lehetőségem.
Nem magánügy, sokaknak segítene.
Segíts magadon az Isten is megsegít.
Tartást, méltóságot ad, generációsan.
Szerintük is törődhessenek már
valakik, megértően velük.
Ahhoz át kell látnia,
annak aki fordíthat,
bárhol, ahol elakadt,
maradjon a harmónia.
Amit lerajzoltam, egy
napon, azt fontos lenne
tudniuk az embereknek.
Milyen módon segítheti
őket abban, hogy meg
ne sérüljenek ők most,
a nagy összevisszában.
A régi sablonok elkoptak,
nincsenek, a méltóságukban,
tartást is adó élethelyzetek.
Általános műveltséget
növelő Tenyérolvasó.
Szintjükre kerülnek vele.
Hát oktatni szeretném azt,
hogyan tudnának, azok
az emberek, visszajutni,
megint harmóniában élni.
Önmagukkal, a közvetlen és
tágabb környezetükkel, megint.
Találják ők meg, a belső tartásukat.
Tanácsadásra, oktatásra, nevelésre,
bejelentkezés, julamami@gmail.com.
Kérlek benneteket emberek, ezen
gondolkodjatok el, ha döntötök.
Ő van, ti vagytok, ők vannak,
mind jók lehetnénk, vagyunk,
valamiben, amit mi hoztunk.
Mások meg valami másban és
így tovább, mert szerintem senki
sem születhetett fölöslegesnek meg.
Miért ne lehetne igaza, mindenkinek,
valamiben ami számára nagyon fontos.
Mind különböző formában éljük meg
az életünket, más nyelven formáljuk a
mondatokat. Más a kultúránk is, mi
a magunkéban vagyunk otthon,
mások meg az övéikben.
Tisztelettel lenni, is,
jó minta lehetne.
Ki mit hozott,
ki mit kapott,
ki mit adott.
A teremtő,
bennünket,
kit ide, kit
meg oda,
hívott
meg.
Vagyok,
szoktam
mondani,
azt jelenti,
tudnak hívni.
Különböző
módon adom
a tanácsokat,
különbözők az
eszközök ahhoz.
A 24. év adta meg
nekem az alázatomat
úgy, hogy használom,
s magaménak tudom.
Ezért nehéz értenem,
amikor látom, mi minden
van másképp, mint lehetne.
Ha az ember önmagát, vagy
másokat képvisel, miért úgy
teszi, mintha nem látná át.
Ne látná meg a hibáját az,
át is látszó hárításoknak.
Nem lehet a végtelenbe
vinni azt, ami már nem
működik, hisz kilátszik.
Tolerancia, empátia, jó
ember ujja, szoktam
így fogalmazni, az
oktatás közben.
Persze ideje is
bocsánatot
kérnem.
Bocsánat.
No hiszen,
ne legyen,
már olyan
rám rakott.
Mint tíz éve.
Nem tudom
milyen lehet,
a hatalom íze.
Ha olyan mint
amit látni lehet,
attól mentsen meg,
az Isten engem is.
Meg azokat, akik azt
hiszik jót tesz nekik.
Mindenkinek van a
saját és a generációs
határa, ha betartja jól
elboldogulhatna azzal.
Mikor lehetett először,
ki uralhatott el és kit,
ki csapta be a többieket.
Mi okozhatta benne azt,
a felfokozott késztető erőt,
s amikor észlelte, miért nem
tudott nemet mondani rögtön.
Miért gondolhatják az emberek
közül néhányan azt, hogy nekik az
megjár, ami másoknak nem jár meg.
Miért nem veszik észre, a belső tartás
az, ami megkülönbözteti egymástól az
embereket, meg a tehetségükben rejlik az.
Ha önmagukat nem ismerik még az emberek, hát
hogyan, minek alapján ismerhetnék ők a többieket.
Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a jót és szépet,
itt várjuk meg azt, amit ide beletettünk, jót és szépet,
ne többet annál, mint amit tényleg, az mind megillet.
Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten minden
földi jóból, akkor és annyival, ami épp a legjobb nektek.
Magyarországról, Pakson a HergálHázból, szeretettel.


