Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” , önismereti oktatás.
Ez egy ötperces föstésem, valaki örült neki biztosan,
mert neki adtam, hátha épp ezzel, megvigaszaltam.
Kérlek, ne várd el tőlem, hogy mások szerint éljek.
Ismerem a sorsomat, a generációs feladatomat,
engedd meg, hogy teljesítsem, kérlek.
Ne várd el tőlem, hogy úgy
éljek, mintha a többi
ember élete
nem
érdekelne, hinnye.
Segítőnek születtem, amikor abban
már magamhoz képest teljesítettem,
prevenciós lett belőlem, hinnye.
Tudom, nem mindenkit
érdekel a mások sorsa.
Nem az ő dolga, vannak arra emberek, azt gondolja,
vagy azt is mondja, kontrétan nem tudja, sehol sem
lehet olvasni, sem hallani róla.
Most, hogy jön a tél újra, van-e
mindenkinek tüzelője, mennyiből
és hogyan élnek az emberek, ah.
Honnan indultam, meddig értem, na
nem igen sokra jutottam, az örök elégedetlenek
szemében, szerintük toporgok a kisemberségemben.
Nagy vezetéknevet kaptam, valaki elrontotta generációsan,
elhitte, hogy nekünk jót akarnak. Olyanba fektetett, amit át sem
láthatott rendesen, ah, a kevés mindene helyett, semmije sem lett.
Abba születtem bele, a magzati szakaszomban átéltem mindezeket.
Ami azóta is belülről figyelmeztet, ne foglalkozzak olyannal, amihez
nem értek. Hát megtanultam, ami éppen aktuálisan érdekelt és volt
rá lehetőségem, tanulni mentem, a hiányát felnőttként megértettem.
Egy ideje már arra motiváltan beláttam, szüksége van a lelkemnek, a
szívemnek, a gondolkodó agyamnak arra, hogy visszanézzek.
Mire voltam a saját életemben eddig képes, szeretném,
átélni a magamhoz képest, az elégedettség érzését.
Valaki azt mondta, nem gondolta, hogy
jól vagyok, másra számíthatott.
Van akinek sosem volt
könnyű az élete,
hát nem nyafog.
Csinálja azon belül
ami van, ahogy lehet.
Nem vagyok sportember,
de nagy agyalós vagyok.
Viszont tiszelve ismerek,
kitűnő sportembereket.
Alkalmazkodni tudni
fontos, azt mondom.
Kisnyugdíjasokból
összehozhatnánk,
egy ugyan már elég
ütött-kopott
focicsapatot, hinnye.
Hátha bekerülnénk, a jó minőségű életeket
szelektáló, döntőknek, a látókörébe.
Mi is megkaphatnánk
azt, amiből minőségi
életet élhetnénk, a
már megvalósított,
teljesítésünkhöz
képest, hinnye.
Bocsánat.
Mihez képest vagyok a
helyemen, most meg már
elsötétül a képernyőm is, hinnye.
Hagyjál már írni, miért fáj az neked,
ha a magamhoz képest alacsony
nyugdíjamhoz teremtenék.
Kommunikálnék.
Csak nem, hogy
használod a web-tenyeret,
valamire úgy, hogy meg
sem kérdeztél engemet,
azt neked szabad-e, hinnye.
Nem engedtem meg senkinek.
Dolgozom, teszem a
dolgom, gyakorlom, a
hivtásomat naponta+++++++++++++++.
Hát így néz ki, ha megindul az ami eddig, nem plusz jel volt.
Valaki azt is mondta, vannak akiknek mindent lehet, a védjegy,
ha akarják nem védjegy. Édes Hazám Csodaszép, kérlek, ne
menj még, hiszen a szépeket, a jókat, amit ide bele
teremtettem, azzal még meg sem jöttél.
Tudom, hogy nem tudtam önző
módon élni és magamra
gondolva teremteni.
Nem csukhattam be
a szemeimet, úgy aztán
láttam, hol vannak azok, ahol
ha kértek, hát segítettem rögvest.
Az igaz, a belső kontrollom, tartásom,
emberi méltóságom miatt tettem mindent.
Ugyan, hogy élhettem volna úgy, becsukott
szemmel, hogy ne lássam meg, mit fontos tennem.
Ezért hát, fontos lenne a szintek közötti fordítás, hogy az
egy anyanyelvet beszélők, de különböző szinteken élők,
érthessék egymást, ne beszéljenek el egymás mellett.
Sokat tapasztaltként tudom, van az Isten, megtudja
majd, mindenki a saját szintjén, idejében, hinnye.
Ne használjad, a Műhely, a megelőzés e.v.,
web-tenyer,
julamami,
nem a tulajdonod,
csinálj magadnak, azon dolgozz, hinnye.
Ahhoz, hogy csak gátakat kapjak, már koros vagyok, nem
az a gondom, hogy nem tiszteled a mások tulajdonát. Az biza
már ne legyen az én gondom, igazítsál kérlek, a felfogásodon.
Nem teremtettél hát nem a tied, csak leépűl tőle a lelkes éned,
ha mások lehetőségeit magadénak veszed, mit szól a lelkiismereted.
Szeretném már úgy értékelni, az életemet, hogy Megcsináltam,
Hazaértem, magamhoz, a teljesítésemhez képest, ugye érted.
A gondolkodó agyaknak, szüksége van, a napi sikerélményekre,
mert az éltető ereje az a lelkes, szíves énnek, ugye érted, hinnye.
Legalább ne árts, senkit se bánts, magadra is jól vigyázz, téged sem
pótolhat senki más. Önismereti oktatás, nevelés, érted, ha érted.
